Az Országos Kéktúra Magyarország egyik legismertebb és legnagyobb hagyományú természetjáró útvonala. Több mint ezer kilométeren keresztül vezet hegyeken, erdőkön, falvakon és történelmi tájakon át. A teljesítése nem csupán sportteljesítmény: lehetőség arra is, hogy az ember egészen más szemmel ismerje meg az országot. Egy különleges személyes történetben Szarvaskő is fontos szerepet kapott: Turay Zoltán innen indult el, és ide tért vissza, amikor befejezte évekig tartó kéktúráját.
Egy ötvenedik születésnap különleges ünneplése
Turay Zoltán 2016. május 26-án, Szarvaskőn kezdte meg az Országos Kéktúra teljesítését. Nem egyetlen hosszú menetben vállalkozott az útra, hanem több részletben, három év és öt hónap alatt járta végig a kijelölt útvonalat.
Célul tűzte ki, hogy az 50. születésnapján, 2019. október 19-én fejezze be a túrát. A vállalkozást siker koronázta: közel napra pontosan negyven évvel azután, hogy Rockenbauer Pál és a Másfélmillió lépés Magyarországon televíziós sorozatának stábja 1979-ben elérte az akkori nyugati végpontot, ő is befejezte az országot átszelő gyalogos utazását.
A rajt és a cél egyaránt Szarvaskőhöz kötődött. A túra első és utolsó igazolóbélyegzője így ugyanahhoz a településhez kapcsolódott.
A teljesítés idején a Kéktúra hossza 1167 kilométer volt, az útvonal 27 szakaszból állt, és 152 bélyegzőhelyet érintett. Turay Zoltán az akkori nyilvántartás szerint a 6600–6700 közötti teljesítők közé várta magát.
Mit ad több mint ezer kilométer gyaloglás?
A túrázó beszámolója szerint az egyik legnagyobb ajándék az ország alaposabb megismerése volt. Amit korábban vonatból, autóból vagy autóbuszból látott, azt most gyalogosan, a maga valóságában tapasztalhatta meg.
Az út a nyugati határ közelében fekvő Írott-kőtől a szlovák határ mentén található Nagy-Milicig, illetve Hollóházáig vezetett. Az 54 túranap során változatos tájak, települések, erdők, hegyek és történelmi emlékhelyek követték egymást.
A természetjárás azonban nemcsak a tájról szólt. Új ismeretségek, váratlan találkozások és olyan élmények is gazdagították az utat, amelyekre évekkel később is emlékezett.
A Vértesben például egy kiadós eső után egy szarvastehén és borja került egészen közel a túrázókhoz. A találkozás annyira váratlan volt, hogy mindkét fél számára emlékezetes maradt.
A Gerecsében egy német kéktúrázó nővel ismerkedett meg, akivel később két napig együtt haladtak. A nő Írott-kőtől indult, sátorban aludt, és naponta magyarul tanult a telefonja segítségével. Egy korábbi kerékpáros baleset után új kihívást keresett magának, és a magyarországi Kéktúrát választotta.
Egy másik alkalommal egy luxemburgi túrázóval találkozott, aki orvosi javaslatra vállalkozott arra, hogy egy hónapra kiszakadjon megszokott életéből, és elhagyja komfortzónáját. A magyarországi gyalogtúrára egy Luxemburgban dolgozó erdélyi magyar nő kísérte el.
Várak, kilátók, erdők és emberi találkozások
Az Országos Kéktúra során számtalan olyan helyre jutott el, amelyet korábban talán nem is gondolt volna felkeresni.
A Balaton környéki esti fürdések, a hévízi pihenő, a várak, kastélyok, templomok, emlékművek és kilátók mind hozzátartoztak az élményekhez. A túra során nemcsak a magyar táj változatosságát tapasztalta meg, hanem az emberek segítőkészségét is.
Beszámolójának egyik fontos gondolata, hogy a több mint ezer kilométeres út során az ember nyitott szemmel, füllel és szívvel járva újra felfedezheti az emberekbe vetett bizalmat.
A teljesítés után azonban nem ért véget a történet. Turay Zoltán elhatározta, hogy folytatja a kéktúrázást, és a Dél-dunántúli Kéktúrát, valamint az Alföldi Kéket is végigjárja. Ezzel a teljes Országos Kékkör teljesítése lett a következő célja.
Szarvaskő és az Országos Kéktúra kapcsolata
Szarvaskő nemcsak a település természeti környezete miatt fontos a természetjárók számára. Az Országos Kéktúra útvonala is érinti a falut, amely a Sirok és Putnok közötti hosszú szakasz egyik meghatározó állomása.
A Kéktúra ezen a vidéken a Mátra és a Bükk térségén keresztül vezet. A Sirok–Szarvaskő szakasz után a túrázók észak felé, a Bükk irányába folytathatják útjukat.
A környék különösen változatos természeti és épített örökséget kínál. Szarvaskő vára, a szűk völgyben fekvő település, a környező hegyek és erdők önmagukban is emlékezetes úti célt jelentenek. A kéktúrázók számára pedig egy hosszabb országjárás részeként válnak a gyalogos utazás állomásaivá.
A Minden, ami Eger blog korábbi túraleírása, a Bükk-fennsíkot őrző köveken vezető körtúra szintén kapcsolódik az országos útvonalhoz. A leírás szerint a túrázók a Keskeny-rétnél érik el az Országos Kéktúrát, majd a Bükk jellegzetes magaslatai és kilátópontjai felé haladnak tovább.
Több mint 1100 kilométer – a Kéktúra ma
Az Országos Kéktúra nyomvonala az évtizedek során többször változott, ezért a teljes táv és a bélyegzőhelyek száma sem tekinthető örökérvényű adatnak.
A 2026-ban elérhető útvonal-összesítések már mintegy 1183 kilométeres teljes távot, 27 hivatalos szakaszt és 161 bélyegzőhelyet tartanak nyilván. A nyugati végpont továbbra is Írott-kő, a keleti végpont pedig Hollóháza.
A túramozgalom 1952-ben indult, 1962 óta pedig a Magyar Természetjáró Szövetség és jogelődjei koordinálják. A Kéktúra a magyar természetjárás egyik legjelentősebb hagyománya, amely generációk számára kínál lehetőséget az ország megismerésére.
A teljesítés ma már digitális eszközökkel is követhető. A Magyar Természetjáró Szövetség hivatalos KÉKTÚRA alkalmazása naprakész útvonalat, turistatérképet, navigációt, bélyegzőhelyeket és digitális igazolási lehetőséget kínál. A túrázók az aktuális útvonalváltozásokról és terepi figyelmeztetésekről is tájékozódhatnak.
A teljes útvonalat nem szükséges egyetlen alkalommal bejárni. A túrázók saját időbeosztásuk szerint, különböző időpontokban teljesíthetik az egyes szakaszokat, és a megfelelő igazolások összegyűjtése után kérhetik a teljesítés elismerését.
Idősebbek is elkezdhetik
Turay Zoltán története arra példa, hogy egy nagy vállalkozás teljesítéséhez nem feltétlenül kell folyamatosan úton lenni. A megfelelően megválasztott szakaszok, a kitartás és a hosszú távú célkitűzés együtt vezethetnek az eredményhez.
A Kéktúra nemcsak a fiataloknak szól. Mindenki a saját tempójához, fizikai állapotához és lehetőségeihez igazíthatja a teljesítést. A több mint ezer kilométeres út egyes részei önálló kirándulásként is bejárhatók.
A történet végén Turay Zoltán egyszerűen fogalmazta meg ajánlását: érdemes kipróbálni, hiszen idősebbek is elkezdhetik, de a fiataloknak sem válik kárára.
Szarvaskő neve pedig különleges emlékként maradt meg az ő kéktúrájában: innen indult el 2016-ban, és ide tért vissza 2019-ben, hogy egy születésnapot egy több mint ezer kilométeres gyalogos teljesítéssel tegyen emlékezetessé.
Források
Minden, ami Eger – Körtúra a Bükk-fennsíkot őrző köveken
Magyar Természetjáró Szövetség – Kéktúra hivatalos oldala
Országos Kéktúra – aktuális szakaszok és útvonaladatok
Az Országos Kéktúra aktuális bélyegzőhelyei
Magyar Természetjáró Szövetség – hivatalos KÉKTÚRA alkalmazás
Borítókép – illusztráció
Legutóbbi hozzászólások