Egri programok

  • Húsz millió forintból épült új játszótér
    on 2022-05-27 at 13:51

    Új játékokkal, burkolattal rendelkező játszóteret adtak át pénteken Felsőtárkányban, amely egy helyben működő cég segítségével valósult meg. A köszöntők és az óvodások, iskolások műsora után birtokba is vehették a kicsik a megújult létesítményt.

  • Maradványösszegekről, üzleti tervekről is szó volt
    on 2022-05-27 at 12:08

    Kora este ért véget csütörtökön a városi közgyűlés. A hosszúra nyúlt tanácskozáson vita volt a maradványpénzek felhasználásáról, de döntöttek a Média Eger Nonprofit Kft. és az Agria Film Kft. üzleti tervéről is.

  • A közgyűlés munkájával ismerkedett Bábel Ildikó
    on 2022-05-27 at 12:06

    A városi közgyűlés munkájával ismerkedett Bábel Ildikó. A Mi Hazánk Mozgalom képviselőjelöltje ezt csütörtöki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta. Elmondta: jelenleg tanulmányozza a szervezet működését és felszólalási rendszerét. Majd a napirend előtti hozzászólásokra hivatkozva úgy fogalmazott: a játszóterek prioritást kell, hogy élvezzenek a kutyafuttatókkal szemben.

  • Régészet napi programokat tartottak
    on 2022-05-27 at 11:47

    Drónokkal és lézerszkennerekkel is megismerkedhettek az érdeklődők pénteken, a Dobó István Vármúzeumban. Az intézmény a régészet napja alkalmából szervezett látványos programokon nemcsak a felnőtteket, hanem a gyerekeket is szívesen látta.

  • Háromezer gyermek evett egyszerre jégkrémet
    on 2022-05-26 at 14:01

    Jégkrémevő világrekord-kísérletet hajtottak végre az Érsekkertben a Rotary Club és az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Gyógypedagógiai Intézetének szervezésében. A csütörtöki, elő-gyermeknapi program keretében még kémiai bemutatót is láthattak, valamint a Katasztrófavédelem is kivonult, így egy tűzoltóautót is kipróbálhattak a kicsik.

Egri programok

    Feed has no items.
  • Buttler-ház – Egy néhai különös házasság otthona
    by noreply@blogger.com (Minden, ami Eger) on 2022-05-28 at 12:28

    A Heves megye székhelyén található Buttler-ház és Mikszáth Kálmán Különös házasság című regénye összekapcsolódik, hiszen a műemlék a főszereplő, gróf Buttler János nevét viseli.Az egri barokk stílusú épület a XVIII. században épült, elnevezése pedig a ház tulajdonosához, Buttler János városparancsnokhoz kötődik, aki Mikszáth Kálmán művének, a Különös házasságnak a főszereplője, és e regény által vált ismertté. Az épület sokáig rossz állapotban volt: romokban, széttört ablakokkal, titokzatosan állt, elgondolkodtatva az egrieket és a turistákat, vajon mi történhetett a falakon belül. Jogos kérdéseket vetett fel a lakosságban: miért nem újítják fel, hiszen sok lehetőség rejlene benne, miért hagyják, hogy rontsa a város összképét.A közvetlenül az Eger-patak mentén húzódó épületet – sok-sok évnyi elhanyagolás és megvalósulatlan terv után – ma már felújítva, szép köntösbe bújtatva láthatja a hevesi megyeszékhelyre látogató.A ház története éppúgy kalandos, mint Mikszáth regénye. Buttler János 1773-ban született egy 14 gyermekes család tizenharmadik gyermekeként. 19 évesen feleségül vette gróf Dőry Katalint. Később a kassai szentszék ágytól és asztaltól elválasztotta őket, azonban a válást nem mondták ki egyértelműen. Buttler János, hogy szabaduljon a tartásdíjtól és feleségétől, ezt kérelmezte ugyan, de a próbálkozása sikertelen maradt. Buttler János 1845-ben halt meg.A Buttler család 1711 és 1796 között volt tulajdonosa a háznak, amely a Keglevich grófok és Barkóczy püspök birtokában is volt, és amely a későbbiekben – 1835-től – a város kezébe került. Ettől az évtől 1887-ig katonai laktanyaként, majd siketnéma intézetként, aztán internátusként működött. 1949-től 1957-ig az egri Dobó István Múzeum tulajdonában volt. Az 1970-es években átalakították, és egészen az 1980-as évek végéig turistaszállóként funkcionált. Ezt követően több mint húsz évig állt használatlanul, romokban. Azóta, 2010-ben felújították, jelenleg a Nemzeti Közlekedési Hatóság regionális szervezete található az épületben.Forrás: eger.utisugo.hu

  • Csak a teste....
    by noreply@blogger.com (Minden, ami Eger) on 2022-05-28 at 08:01

    Az Egri várban, a Fülesbástyán alussza örök álmát Gárdonyi Géza, az Egri csillagok halhatatlan szerzője. A síron ez a három szó olvasható: "Csak a teste", utalva arra, hogy szelleme alkotásaiban örökké él.Gárdonyi Géza(1863-1922)A múlt század negyvenes éveiben élt Bécsben egy magyarországi származású, Ziegler Sándor nevű lakatosmester. Munkája nyomán már jómódú polgárnak számított, amikor 1848-ban kitört a háború a császár és a forradalomra kelt magyar nemzet között. Ziegler Sándor választott, és hazajött Magyarországra, saját költségén fegyvergyárat szervezett a szabadságharc honvédei számára. Kossuth és Petőfi is nagyra becsülte hazafias hevületét és hasznos munkáját. A szabadságharc bukásával természetesen tönkrement. Ettől kezdve cséplőgépjavító mesterként hánykolódott uradalomról uradalomra. Akármilyen keveset keresett azonban, inkább magától vonta meg a falatot, de jó iskolákban taníttatta öt fia közül a korán értelmesnek mutatkozó Gézát, lehetővé téve, hogy a kitűnő sárospataki gimnáziumban, majd a nemrég Budapestté egyesült fővárosban végezze középiskoláit. Egyetemre azonban már nem tellett. Ziegler Gézából tehát csak tanító lehetett. Annak is indult.De a korán tehetséget eláruló fiú már diákkorában verselt, kezdő tanító korától kezdve prózát írt, hamarosan belekerült az irodalomba, ahol szinte azonnal észrevették. Magyar nevet akart választani magyarságtudatához, az apai negyvennyolcas emlékhez, a hazaszeretethez, amely nála kezdettől fogva azonos volt a népszeretettel. Történetesen Agárdon született, apja akkoriban éppen ott javította a mezőgazdasági eszközöket, és a közeli Gárdonyban anyakönyvezték. Innét vette a Gárdonyi nevet, amelyet felettébb népszerűvé tett, olyannyira, hogy mindmáig a legnépszerűbb, a legtöbbet olvasott magyar írók közé tartozik.A nyolcvanas években otthagyja a falusi tanítóskodást, és feljön Budapestre írónak és újságírónak. Negyvennyolc forradalmi hagyománya keveredik ez időben lelkében a divatos, bár hivatalosan üldözött, mechanikus materializmussal és a tudományos szemléletet forradalmasító darwinizmussal. Világnézete kezdettől fogva zavaros: ateizmus és misztikus vallásosság, racionalizmus és irracionalizmus, társadalmi forradalmiság és konzervativizmus, naturalista valóságfeltárás és idillikus kibúvó a valóság elől megemésztetlenül kavarog benne. Világéletében filozófiai izgalomban él, erősen hat rá Schopenhauer pesszimizmusa, de ugyanakkor mélységes részvéttel áll minden emberi bánat mellett. Ráadásul egy sose múló bánatú, nagyon rossz házasság szakadatlan boldogságkeresővé teszi, aki valójában nem hisz a boldogság lehetőségében. Ilyen módon a magyar irodalom egyik legzavarosabb lelki életű jó írója, akinek az élete tele van pálfordulásokkal, aki egyre inkább elidegenedik az emberektől, és közben oly szépen, világosan, egyszerűen és mégis gazdag lírai árnyaltsággal ír emberekről, helyzetekről, elmúlt korokról és maga körül látott szenvedő lelkekről, mint kevesen abban az időben. Az első budapesti években nehezen boldogul. Ponyvaregények írására kényszerül, majd megírja a magyar paraszti élet paródiáját, a Göre Gábor-könyveket. Ezekkel lesz népszerű, és idővel ugyanúgy szégyelli Göre Gábor kalandjait, mint a ponyvaregényeket. Szemére hányják, és maga is úgy érzi, hogy megrágalmazta, ostobának mutatta be a népet. Ez csak részben igaz. A Göre Gábor-történetekben egy jó szatirikus is megindult. De ezt az utat nem folytatta. Első jelentékeny regénye, a haladó eszmék hősének tragikumát ábrázoló A lámpás már Móricz Zsigmondot előlegezi, és szemléletében a két évtizeddel később fellépő Adyval rokon. Sajnos, az eszmeileg kitűnően elgondolt történet túlontúl elnagyolt, hozzá se mérhető írójának későbbi szerkesztés- és stílusbeli remekeihez.A kilencvenes években azonban már népszerű, és az újat akarók a maguk társának érzik. Egerben járt tanítóképzőbe, és akkor, ott barátkozott össze az egri Bródy Sándorral. Életpályájuk összefonódott: hol jó barátok, hol riválisok, olykor fegyvertársak, olykor ellenségek. Bródy lelkesedik Gárdonyiért. Hamarosan hozzájuk csatlakozik a Párizsból hazatért, mindkettőjüknél műveltebb, irodalmi dolgokban tudományosan képzett Ambrus Zoltán. Ambrus is jó író, kitűnő, fegyelmezett stiliszta, lépést tart a kortárs világirodalommal: ő közvetíti barátaihoz az akkori modernséget. Nem olyan eredeti szellem, mint Bródy vagy Gárdonyi, de jobb kritikus náluk. Együtt eszményi együttes a rég várt modern folyóirat megteremtésére. A századfordulón együtt alapítják meg a Jövendőt, amely egészen a Nyugat megteremtéséig a kor legszínvonalasabb és leghaladóbb magyar folyóirata.De Gárdonyi ez időtől kezdve már csak feljár Budapestre. Egerben találta meg otthonát. Ott él mindhalálig magányos, különc életet, bajlódik lelke gondjaival, kitalál egy titkosírást, amellyel naplóját írja.Ott az egri magányban írja regényeit és novelláit, olykor színjátékait, és amit ír, azt az olvasók lelkes szeretettel fogadják, mert amit Gárdonyi ír, az lehet zavaros filozófiájú, lehet olykor nyomasztóan reménytelen, de olyan kellemes olvasmány, hogy a gyönyörködő olvasó alig veszi észre, milyen komor, amit mond.Legtökéletesebben megformált írásai a novellák, főleg azok, amelyekben a paraszti világról ír. A népszínművek álparasztjai és álfaluja helyett Gárdonyival végre megjelent az igazi paraszt a maga gondjaival-bajaival. Igaz, idillizáló hajlama kibékítő képet ad a szegénységről. Móricz Zsigmondra még várni kell, de Gárdonyi irodalomtörténeti tette, hogy átmenet tudott lenni a népszínművek és Móricz között.Versei gondosan fogalmazottak, de jelentéktelenek. Ezekben a költő konzervatív hajlandóságai nyilvánultak meg. Az a Gárdonyi, aki prózában Bródy mellett áll, és előkészíti Móricz Zsigmondot, merőben idegen, sőt ellenséges maradt Ady és a Nyugat modernsége iránt.Társadalmi regényeiben igen sok a kifejezetten modern törekvés. A társadalom egyre kevésbé érdekli, de nagyon sokat tud a lelki élet egyensúlyának megbomlásáról. Rossz családi élet, öngyilkosságig vivő belső meghasonlottság, gátlásokkal teljes boldogságkeresés, félelem a női szeszélytől - ez az igazi Gárdonyi-világ (Az a hatalmas harmadik, Az öreg tekintetes, A hosszúhajú veszedelem, Szunyoghy miatyánkja). Ezekben is kísért az idill vágya, és éppen ez a vágy lesz a finom lélektani ábrázolás tárgya. Olykor azonban sikerül megtalálnia az élet idilljét (Ida regénye, Ábel és Eszter).Leghibátlanabb regényei azonban azok, amelyekben a szerelem ábrázolása egyesül a felidézett múlt képeivel: a történelmi regények (Egri csillagok, A láthatatlan ember, Isten rabjai). Ezekben a társadalomábrázolás pasztellszerű háttér, de lírai erővel érzékelteti a régi korok atmoszféráját, amelyen belül örök örömöket és örök bánatokat okoz az örök szerelem. Az Egri csillagok ráadásul az igazi hazafias pátosznak és a legszebb emberi erénynek olyan nagyepikája, hogy a múló évek alatt leszállt az ifjúság körébe. Mindmáig legnépszerűbb ifjúsági regényeink egyike.Színjátékaiban megpróbált új életet lehelni az elavult népszínműbe. Ez részben sikerült is neki. A bor című színműve naturalista elemeket keverve a népszínmű idilljéhez, ugyanúgy Móricz Zsigmond felé mutat, mint Gárdonyi paraszttárgyú novellái.Az egri magányban élő író egyre idegenebbé vált egykori barátaitól is. A modern költészetet előbb gyanakodva, később indulatos ellenszenvvel nézte. Egyre jobban belebonyolódott misztikus ábrándjaiba (egy időben buddhista akart lenni). A készülődő forradalomtól pedig egyenest megriadt, és amikor a vesztett háború nyomán következtek a forradalmak, Gárdonyiban győzött a maradi, a zavaros - és az ellenforradalom mellett volt. Még Bródy Sándort, a hajdani barátot és harcostársat is indulatosan megtagadta, elmarasztalta.De az ellenforradalom győzelmét ugyanolyan idegenül szemlélte, mint Bródy. Az ellenforradalom embertelenségeit már nem vállalta. Az ellenforradalmi rend ünnepelte, de ő elhúzódott. Mindentől idegenné vált. Halálos ágyán meghagyta fiainak, hogy menjenek el Bródy Sándorhoz, és a nevében kérjenek bocsánatot tőle.Forrás: https://geocaching.hu/poi.geo?id=3228

  • A Gárdonyi-kert ”regénye”
    by noreply@blogger.com (Minden, ami Eger) on 2022-05-27 at 14:54

    Király Júlia, a Dobó István Vármúzeum munkatársának, a Gárdonyi Géza-hagyaték kezelőjének bevezetője"A ház semmit sem ér, de a fekvése megfizethetetlen!"Az író 1896. október 10-én írta ezeket a gondolatokat édesanyjának Egerben tett látogatása után. Édesanyja úgy gondolta, ha fiának kedves a hely, eladja szőlősgyöröki házát, s annak az árából megvehetik az egri ingatlant, és átköltözhetnek a hősi városba. A 750 forintos vételár fejében hosszú huzavona után 1897 februárjában sikerült nyélbe ütni az üzletet, megtörtént a vásárlás. (A szőlészgazda tulajdonostól Gárdonyiék megtudták, hogy jelentős adósság terheli a házat. A vételár tulajdonképpen ezt az adósságot rendezte.) A ház elég roskatag állapotban volt, az író édesanyja azért panaszkodott, hogy sok partot kell majd megmásznia, de a panoráma, az egri vár közelsége megfogta Gárdonyi lelkét. A család az édesanya irányításával hozzá is látott a ház felújításához. Az első köveket a család egy-egy tagja helyezte el, közé téve néhány papírpénzt is. A hagyomány szerint így biztosították azt, hogy a házra a későbbiekben is bőséges áldás hulljon. Falát körben magasabbra építették, új fazsindelyes tetőt készítettek. Járda készült, s kikerülhetett az édesanya kedves padja is. Hársfákat is telepítettek a ház köré.Néhány hónap után azonban tarthatatlanná váltak az állapotok. Sajnos nem fértek el, s az író által oly áhított csendet, nyugalmat nem találhatta ilyen körülmények között. Kapóra jött, hogy a szomszédos szőlő eladó lett. Megvásárolták és új lakást építettek a családnak. Fokozatosan üvegverandás, nagy konyhás, ebédlős, kétszobás ház állt a tervezett istálló helyén. Az író tehát egyedül rendezkedhetett be a kisebb házban. Megcserélte szobáit, s a város felé néző, zajosabb szoba lett a háló, a hátsó szoba pedig a dolgozószoba, ahol tízezer kötetes könyvtárának is bőven volt hely. Hamarosan megépülhetett az íróasztal feletti üvegablak is. Azonban a város felszűrődő zaját és a ház előtti események hangjait nem tudta teljesen kirekeszteni. Kérelemmel fordult Eger városához, hogy megvásárolhassa a ház előtti területet. Hosszas huzavona után ajándékba kapta a kérdéses részt. Éppen Törökországban tartózkodott, amikor meglepte őt a jó hír.  Ezért késve jelenhetett meg az író köszönő levele az Egri Híradóban. Gárdonyi ebben áldotta "azt a szívdobbanást, amely megállította a várromok felett és itt tétette le vele végleg a vándorbotot".A bővítéseknek ezzel még nem volt vége. Megvásárolt a háza feletti területből három hold szőlőt, több mint száz négyszögölt a Mártonffy rétből, majd – már 1907-ben, annak örömére, hogy kimondták Csányi Molnár Máriával megkötött házasságának felbontását – övé lett az Eger határában lévő Savós nevű harmincholdas birtok is. Itt volt domb, völgy, rét, fenyves, nyaraló és gyümölcsös is. Régi álma, a Gárdonyi kúria bontakozhatott így ki. A Mártonffytól vásárolt földön botanikus kertet telepített. Európai útjairól, többek között Törökországból, Olaszországból, Franciaországból hozott növényeket honosított meg. Hatalmas fenyők, tuják és egyéb dísznövények között sétálhatott esténként, virágait, cserjéit saját maga ápolta.Házának környezete hamarosan megszépült, mindig ezrével virágoztak a növények, madarak csicseregtek, csend és békesség ülte meg otthonát. Falut teremtett magának a városban. A lakóházához közelebb eső kert volt a virágos kert, mélyebben feküdt a gyümölcsös és az úgynevezett sétakert. A két rész között szintkülönbség volt, ezen a helyen kőfalat épített. A bokrok között és az utak mentén szobrok álltak. A ház körülbelül húsz méter hosszú lehetett, teljes hosszán tornác állt. Ha esett az eső, az író itt pipázgatott, sétálgatott.Gárdonyi számos természettudománnyal foglalkozó könyvet olvasott, kertészeti folyóiratokra fizetett elő. Növényeiről, a kertjében élő madarakról, rovarokról, bogarakról titkosírással könyvet vezetett, melynek a Természet kalendáriuma címet adta. A félvászonba és zöldes színű márványmintázatú papírba kötött könyv vonalazatlan fehér lapjaira hátulról előre haladva írta Gárdonyi rövid feljegyzéseit. Gondosan kialakított kertje egy amatőr botanikus törekvéseit tükrözte. A Természet kalendáriuma azonban sejteti azt is, hogy Gárdonyi gondos írói munkája részének tekintette a természet tanulmányozását. Számára minden növény, madár, apró bogár, az évszakok színei, jelenségei egy-egy újabb mű, üzenet kiindulópontjai, ihletői lettek. Noha a kalendárium „csak" naplószerű jegyzeteket tartalmaz, a sokszor gondos, költői megfogalmazások már a kialakuló, formálódó bölcsességeket sejtetik. Azokat, amelyek egy-egy regényben, novellában pontosan megfogalmazódnak majd, számos esetben metaforaként, allegóriaként válnak költői, írói eszközzé.Amikor a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, Eger város közgyűlése úgy határozott, hogy a Takács utca nevét Gárdonyi Gézára módosítják. Így köszönte meg az író a városnak ezt az elismerést: "Életemben ide nyújtották nekem azokat a rózsákat, amelyeket csak halotti szemfödelemre várhattam volna, ez a nagy és nemes adomány megerősít engem lankadó munkabírásomban és szent fogadalmakra kötelez. Munkálkodok tovább az Istentől nekem osztott szerszámmal – holtomig – a nemzet művelődéséért és Egerért."Az újkori történetAz arkt csapata 2013-ban kereste meg Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatát, hogy biztosítson számára egy olyan helyet, amelyben már senki nem lát potenciált, és az iroda vállalja, hogy társadalmi, építőipari, intézményi összefogást szervezve felújítja, visszakapcsolja az épületet a városi véráramba, majd 15 éven keresztül tartalommal tölti meg, valamint üzemelteti. Az önkormányzatnak sajnos - vagy szerencsére - több ilyen ingatlana is parlagon hevert, ezek közül az egyik a Gárdonyi-kertben üresen álló régi ún. GAMESZ ház volt. A kertbe lépve, amely 7-8 éve már elvadult, kezeletlen állapotban aludta Csipkerózsika álmát, rögtön tudtuk, hogy ezt a helyszínt kerestük. Az épület nem képviselt értéket, de pillanatok alatt összeállt bennünk a lehetséges funkció variánsai, viszont a kert a maga vad valóságában is már mutatta, hogy alig várja, hogy közösségi élettel teljen meg.Címlapfotó: epiteszforum.huFábián Gábor DLA, Fajcsák Dénesbővebben az összeállítás, forrás eredeti helyén olvashatsz:https://epiteszforum.hu/a-gardonyi-kert-regenye

  • Tavak, források és vízesések ölelik körbe a Bükk-hegység lábánál fekvő mesebeli völgyet
    by noreply@blogger.com (Minden, ami Eger) on 2022-05-26 at 10:03

    Budapesttől 160 km-re, a Bükk-hegység lábánál, Szilvásvárad határában találjuk a Szalajka-völgyet és annak mesébe illő vidékét, mely számtalan varázslatos látnivalót rejt.Völgy és erdő ölelte vidáman csillogó tengerszem. Fotó: Petró Róbert MigoNépszerű és kedvelt desztinációnak számít Heves megye természeti gyöngyszeme, a Szalajka-völgy és annak kristálytisztán csillogó vizei. Nevezhetjük akár Észak-Magyarország egyik legismertebb turisztikai nevezetességének is, nem véletlenül, hiszen bármely évszakban pazar élménnyel ajándékozza meg az ide látogatókat.Fotó: Petró Róbert MigoFotó: Petró Róbert MigoHogy kicsit jobban megértsük például a hely elnevezését, elengedhetetlen, hogy megismerjük a történetét. Amikor azt mondjuk, hogy a Szalajka-völgy ősidők óta lakott terület volt, az ebben az esetben egyáltalán nem túlzás, sőt mi több, szó szerint értendő.A kristálytiszta vizű Felső-tó. Fotó: Petró Róbert MigoTalán nem meglepő, hogy az itt élő embereknek elsősorban eleinte az erdő és a fafeldolgozás, később a hamuzsírfőzés, a cserépgyártás és a vasércfeldolgozás adott megélhetési forrást.A hamuzsírnál érdemes egy kicsit többet időzni és annak is latin megfelelője a sal alcali után a szalalkáli névnél, hiszen ez az, amiről végül a középhegységi jellegű völgy kapta a nevét.Lépcsőkön lezuhogó Fátyol-vízesés. Fotó: Petró Róbert MigoA Szalajka-völgy egyaránt alkalmas gyalogos, kerékpáros, de még erdei kisvasutas bebarangolásra is, utóbbi végállomásától például alig néhány percre találjuk az egyik, völgy rejtette természeti csodát, a Fátyol-vízesést.Kiemelkedő természeti értéke vitathatatlan, a mészkőlépcsőkön fátyolszerűen lezuhogó víz minden alkalommal e jelenség megcsodálására készteti az embert.Címlapfotó, A Felső-tó, másik nevén Sipovics tengerszem. Petró Róbert MigoBővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz:  https://funzine.hu/

  • Szeplőtelen fogantatás Nagyboldogasszony Ferences templom
    by noreply@blogger.com (Minden, ami Eger) on 2022-05-25 at 15:39

    Amikor a szomszédos rendház felépítése részben befejeződött, a rend fő pártfogói, köztük Barkóczy Ferenc akkori kanonok, támogatták a templom mihamarabbi felépítését is. Erdődy püspök 1736. augusztus 2-án elhelyezte a templom alapkövét. A szentély hét éven keresztül épült. 1744-ben a felépített szentélyt deszkákkal kapcsolták a mecsetből átalakított régi templomhoz, és így egy épületet hoztak létre. 1748 végére elkészült a templom és a rendházhoz vezető folyosó fala. 1749-ben felépült a templom fala is. 1750 februárjában a hajó építését kezdték meg. 1753-ban rakták fel a tetőt és az aranyozott keresztet a hajó tetejére. A boltozat vakolása 1755-ig befejeződött. Ugyanebben az évben Püspöky kanonok állíttatta fel a Szent Ferenc oltárt. A templom kizárólag adakozásból épült fel.Egyhajós, kéttornyos, egyenes szentélyzáródású templom. A torony között enyhén előreugrik a kapuzat. Az oromzatban Immaculata-szobor látható, melyet Steinhauser József készített. A kaputól jobbra kereszt, lábánál Mater Dolorosa-ábrázolás. A templom berendezése 18. századi. A szentély 1736-1746 között készült el, építésze Giovanni Battista Carlone, a homlokzat és a torony 1772-1776 között épült Nitsman János építész vezetésével.A templom egész évben ingyenesen látogatható.NÉZZ KÖRBE A TEMPLOMBANforrás: beszeloutcanevek.ektf.hu