Egri programok

  • Kultúrházak éjjel-nappal
    on 2019-02-18 at 14:32

    A Kultúrházak éjjel-nappal országos programsorozatot 13 évvel ezelőtt a Magyar Népművelők Egyesülete indította el. Eger idén is több helyszínnel csatlakozott az eseményhez. Az Egri Kulturális és Művészeti Központban hagyományos kézműves foglalkozásokkal, előadásokkal, koncertekkel várták az érdeklődőket. […]

  • Megkezdődött a Bródy Sándor utca felújítása
    on 2019-02-18 at 14:12

    Megújul a Bródy Sándor utca. Február 18-tól már számítani lehet forgalomkorlátozásra, esetenként útzárra is a munkálatok helyszínén. […]

  • Adomány érkezett a Gyermekosztályra
    on 2019-02-18 at 14:11

    Újabb korszerű műszerrel, egy légzésfunkciós készülékkel gazdagodott az Egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Gyermekosztálya. A 700 ezer forintos eszköz megvásárlásához nem csak az Országos Mosoly Egyesület, hanem helyi vállalkozók és cégek egyaránt hozzájárultak. […]

  • Évről évre nő a vendégéjszakák száma
    on 2019-02-15 at 15:27

    Bármelyik országos idegenforgalmi felmérést nézzük, Eger mindenhol ott van a TOP 3 leglátogatottabb helyszín között. Ez az elmúlt időszak adatain is jól lemérhető. […]

  • Energetikai fejlesztések: három óvoda újul meg
    on 2019-02-15 at 14:48

    240 millió forintból újul meg három egri óvoda a közeljövőben. Többek között kicserélik a nyílászárókat, szigetelik a homlokzatot és felújítják az előtetőket is. Ezen felújításokat igyekeztek úgy ütemezni, hogy az óvodai szünetekkel egyidőben legyen. […]

Egri programok

  • Magyarország madártávlatból - Eger és a Bükk
    by [email protected] (Minden, ami Eger) on 2019-02-10 at 17:57

    Madártávlatból először Heves megye székhelyét, Eger városát mutatja meg, aztán átrepülünk a pincéiről elhíresült Szépasszony-völgybe, majd utunkat a Bükkalján folytatjuk Cserépfalu, Noszvaj és Tard fölött. Benézünk oda, ahol a neandervölgyi ember lakott, majd megmutatjuk Egerszalókot a fantasztikus fürdőtelepülést a sódombbal és a csodákkal teli templomával, ezután továbbvesszük az irányt a gyógyító kövek és Bükkszentkereszt, majd Lillafüred és az impozáns kastély felé. Utazásunkat Szilvásváraddal és festői szépségű Szalajka-völggyel zárjuk.A Magyarország Madártávlatból az Origo és az OzoneNetwork TV egyedülálló sorozata, hiszen kizárólag drónokkal még nem készült dokumentumfilm Magyarországról. forrás: videó / youtub […]

  • Kétkeréken bárhová!
    by [email protected] (Minden, ami Eger) on 2019-02-10 at 14:25

    Az Eger-patak völgyében fekvő Eger kellemes helyszín a kerékpározásra. 2015-ben elkészült a várost hosszában átszelő kerékpárút-hálózat, melyen biztonságosan tekerhetünk.Ha nem hoztuk magunkkal saját bringát, több helyen is lehet bérelni számunkra megfelelőt. Válasszunk a jobbnál jobb úticélok közül, induljunk Egerből.Túrázási lehetőségekÉljünk a lehetőséggel és fedezzük fel Eger festői környezetét! A város határában magasodó Nagy-Eged hegy csúcsáról alaposan szemügyre tudjuk venni a környéket, hiszen tiszta időben a Bükk hegyeit, a Kékestetőt és az Alföldet is láthatjuk.Ha szeretjük a hegycsúcsokat és nem riadunk vissza a komolyabb túráktól sem, válasszuk a 950 méteres magasságban fekvő Tar-követ! A Bükk-fennsík széléről lélegzetelállító panorámában lesz részünk.Meleg nyári napokon jó ötlet a tűző nap elől hűvös, árnyas erdőbe bújni! Keressünk fel néhányat a 82 kaptárkő közül, vagy tegyünk egy sétát a misztikus Hór-völgyben! Ha még a fák is kevés árnyékot adnak, ereszkedjünk a felszín alá! Az Esztáz-kői barlang Egertől alig pár kilométerre található és csodás cseppköveket rejt.Egerben folyamatosak a kerékpárosokat szolgáló fejlesztések, a várost is keresztülszeli az úthálózat Fotó: Berán DánielFelfedezés lovon-, vagy terepjárón ülveEger környékén a lovak szerelmesei is megtalálhatják számításaikat, a várostól alig 2 kilométerre található ugyanis egy 26 hektár alapterületű lovastanya! Más módon is bejárhatjuk viszont a környéket! A lovastanyához félúton az Almagyar Borterasz izgalmas dűlőtúrákat szervez, autentikus, UAZ terepjárókkal.Eger, a vizek városaFürdőzni mindenhol jó, de Egerben ez az időtöltés is új dimenziókat rejt! A városi fürdők kölünlegessége, hogy többet is saját forrás tápál közülük. A hangulatos Török fürdőt megpihenésre ajánljuk a nap végén, a polgári miliővel bíró Termálfürdő egésznapos kikapcsolódásra is alkalmas, míg sportolásra az impozáns Bitskey Aladár uszoda és a világviszonylatban is kiemelkedő Bárány uszoda a legjobb választás.Forrás: visiteger.hu […]

  • TOP 5 téli fürdőzés a hegyek ölelésében
    by [email protected] (Minden, ami Eger) on 2019-02-10 at 12:46

    Igazi 5 csillagos fürdőhelyeket mutatunk be a legmagasabb hegyeink ölelésében számos kuriózummal találkozhatunk, mint az egerszalóki sódomb, a barlangfürdő Miskolctapolcán vagy Eger törökfürdője. Íme a teljes TOP 5!1. Saliris Egerszalók - sódomb és nosztalgia strandfürdőAki a termálfürdők téli világát kedveli, annak szívből ajánljuk a Saliris egerszalóki termálfürdőt. Képzeljük csak el, hogy amikor egy sörös, jeges, vagy mézes szaunaszeánsz után kijövünk a rönkszaunaházakból, megmerülünk a hideg vízben, majd pihenés után átmegyünk a termálvizes kinti medencébe és feltekintünk a gyönyőrű sódombra és a mögötte lévő fenyvesre. Ez az érzés tényleg már-már megfizethetetlen!Sokan szívesen emlékeznek vissza a 70-es és '80-as évekre, mikor "vadregényes" körülmények között élvezték az egerszalóki gyógyvíz üdítő hatását. Nekik is jó hír, hogy a nagy parkoló mellett található nosztalgia strandfürdő három medencével rendelkezik, melyek, 36-37C, 37-38C és 38-39C fokosak.A büfében tipikus strandételeket vásárolhatunk Vasárnaptól csütörtökig 9.00 – 23.00 óráig. Pénteken, szombaton reggel 9 től egészen másnap hajnali 1 óráig lehet nosztalgiázni. Még több infóért kattints a képre! 2. Mezőkövesd Zsóry fürdőHogy miért is szeretjük a Zsóry fürdőt? Gyönyörűen parkosított 21 medencés gyógy- és strandfürdő, hullám medencével, felnőtt és gyermek élménymedencékkel, fedett termál medencékkel, magas szulfidkén tartalmú hévízzel, pezsgőfürdővel, szauna parkkal... szóval ez a Matyóföld igazi családi oázisa. Még több infóért kattints a képre! 3. Demjén Cascade - az élmény és az éjszakai fürdőzés mekkájaEgerszalóktól karnyújtásnyira tovább fokozhatjuk a nosztalgiafürdőzés és az éjszakai fürdőzés élményét, a demjéni Cascade élményfürdő kinti forróvizes termálmedencéiben jól esik egy-két pohár bor, vagy pezsgő mellett a csillagokat bámulni, és ha szerencsénk van, éppen egy hóesést napot fogunk ki, amit akár hajnali 2 óráig is élvezhetünk. Még több infóért kattints a képre! Jó tudni: A demjéni termálvölgy egy lélegzetelállító barlangélményfürdővel is bővült, ide is érdemes becsobbani.4. Eger: Török fürdő és Egertermál, a tradícionális wellnessHa kint hideg van, zord, kellemetlen az idő, akkor igazán jó belevetni magunkat az egri fürdők egyikébe. A Török fürdő varázslatos, intim atmoszférája, a tradícionális hamam masszázs biztos át tud lendíteni a városnézés fagyos percein.A Török Fürdő mellett található egri termálfürdő új fürdőházában télen üzemel a kinti termálvizes és élmény medence, mely joggal népszerű. És a téli fürdőzés után nincs is jobb annál mikor feltöltődve besétálunk a közeli Dobó térre, ahol természetesen jobbnál jobb egri forraltborokkal és kiváló éttermekkel várnak mindnekit. Még több infóért kattints a képre! 5. Miskolctapolca Barlangfürdő, az igazi élményfürdőTélen-nyáron, de rossz időben is élvezhetjük a ténylegesen egyedülálló miskolctapolcai barlangfürdőt. A fürdő varázslatos világa télen különösen élményekkel teli, igazi feltöltődést kínál ilyenkor a szaunavilág, ahol minden szombaton 18.30-22.30 között esti szaunázással és szauna szeánszokkal várnak. Még több infóért kattints a képre! Forrás: itthoneszakmagyarorszagon.blog.hu […]

  • Karácsond község Heves megyében, amely Királyi birtokrész volt
    by [email protected] (Minden, ami Eger) on 2019-02-10 at 12:24

    A településen ősidők óta van emberi élet, ezt bizonyítják a Puky-tónál fellelt régészeti leletek.Az első hiteles oklevél 1323-ból említi Karachund néven. Az Aba nemzetség szállásbirtoka volt, majd leszármazottaik, a Csobánkák birtokolták, 1325-ben a Kompolti családnak adományozták. 1421-ben királyi birtokrész volt, melyet a Kompolt család kapott meg Isaszegért cserébe.1522-ben örökösödési szerződés értelmében az Ország családé lett. A török adókönyvek szerint 1549-ben 19 lakott és 3 néptelen ház állt itt; 5 adóköteles, 4 elszegényedett és 6 elpusztult jobbágytelket írtak össze. 1589-ben az egri vár fenntartására szolgáltatták be a főpapi tizedet.Az 1770-es évek körül kisszámú magyar lakta a települést. A kuruc háború után 5 szlovák családot telepítettek a faluba. 1741-ben több földbirtokosa is volt: többek között Haller Sámuel, gróf Esterházy, gróf Draskovics családok, majd őket követték az Orczy, Gönczi, Puky családok.Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Kossuth seregében 9 karácsondi jobbágy harcolt.1922, Karácsond Fő utca községházával, fotó: hungaricana.hu1871-től a falu nagyközségi rangra emelkedett. A 20. század első felében is nagyközségként szerepel a gyöngyösi járás területén. 1950-től önálló tanáccsal bíró község, majd 1984-től Gyöngyös városkörnyéki községe.2015-ben adták át a falu 1,5 milliárd forintból épült szennyvízhálózatát. A település 1200 háztartását rákötötték a szennyvízhálózatra. Az építkezés 2013 szeptemberében kezdődöttFekvéseGyöngyöstől 10 kilométerre található. Felszínét tekintve az egyik legváltozatosabb község a megyében. Északi része a Mátra déli lejtőjére épült, míg déli része már az Alföldön fekszik. Földje ennek megfelelően csodálatos értékeket rejt. Északi részén, a tűzhányók láva talaján tüzes, kiváló szőlő terem, a déli, alföldi része pedig a gabona és mezőgazdasági termények számára nyújt optimális feltételeket. A falu alatt szénréteg, lignit terül el. Itt ered a Büge-patak. A község lakosságát négy artézi kút látja el tisztított, jó minőségű ivóvízzel.NevezetességeiRómai katolikus templom. Az 1770-es években épült. A templom berendezései közül a főoltár copf stílusú, a 18. század végéről való, a keresztelőkút klasszicista, 1810 után készült. A főoltárkép Szent Miklós püspököt ábrázolja. A templom mögötti ligetben álló Nepomuki Szent János szobrát az 1800-as évek körül emelték.A temetőben 1838-ból való kőkereszt áll. Anyaga: mészkő.Itt található a templomot építő plébános, Josephus Sabó 1791-ből való sírkőmaradványa, mely késői barokk stílusú.1809-ből származik Tari Örzsébet tölgyfából készült sírkeresztje.Itt van eltemetve Puky Miklós földbirtokos, 1848-as politikus.Első világháborús emlékmű és katonaszoborMillenniumi Park. A Kertészeti Egyetem végzős diákjai tervezték.Polgármesteri Hivatal. 80 éve épült, 2000-ben renoválták belülről.Csiszár-kastélyÉghajlataÉghajlata mérsékelten meleg-száraz, a csapadék évi átlaga 600–700 mm, az évi középhőmérséklet 9,5-10 °C, míg a napsütéses órák száma évente 1900-1950 között van.DomborzatA táj, hegységelőtéri dombság. Legnagyobb tengerszint feletti magassága 180 méter (Tarógyius és az "Adácsi hegy").Növényzet és állatvilágTermészetes növényzete cseres, valamint lágyszárú fajokból áll. A csenkeszek és a parajfélék már az alföldi hatást jelzik. Állatai kisvadak: mezei nyúl, fácán, őz és a különböző madárfajok. Ötven éve még túzok is élt az Olga major táján. Erdőterülete 6-7%, talaja agyagos löszön képződött barna erdőtalaj. A föld alatt szénmező és gyógyvíz rejtőzik.MegközelíthetőA település a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal mellett fekszik, de ezen kívül megközelíthető a területén áthaladó M3-as autópályán, a 3-as főúton, a Mátra – Gyöngyös - Tisza-tó összekötő úton is.Forrás: wikipedia.org […]

  • Zakatolás a Bükk országútján
    by [email protected] (Minden, ami Eger) on 2019-02-10 at 12:03

    Az Eger–Szilvásvárad-vasútvonal kanyargós pályáján utazva a vidék szinte valamennyi látnivalója elsuhan az ablak előtt. Hazánk egyik leglátványosabb vasútvonala a megyeszékhely központjától a Bükk-fennsík tövébe repít.Eger vasútállomásáról indulva megszokott vasúti kellékek kerülnek a szem elé. Foltokban megmaradt macskakővel, lassan lecsukódó szakállas sorompóval és vonatot menesztő forgalmistával máshol is találkozhatunk, kis idő után azonban előjönnek a csak itt jellemző kisebb meglepetések, kitartó nézelődés után pedig a nagyobbak is. Eger városának panorámája, majd a vár belsejében haladó pályaszakasz csak a kezdet: a városból kiérve mintha már nem csak térben, de időben is lassan növekedésnek indulna a távolság a parkolóhoz képest. Az almári kiskertek után az erdő mélyén kanyarogva, a völgy alján futó patakkal itt-ott helyet cserélve halad a vonat.A szűk völgyből kiérve már alig látni aszfaltot vagy emeletes házakat, a táj képét a mezők fölé magasodó Bél-kő sziklás csúcsa uralja. Az utolsó emelkedő végén, a vízválasztó után, már a szilvásváradi Szalajka-völgy fölött járunk. Az itteni megállóban a vonat gyakorlatilag kiürül, az utasok nagy része innen éri el legkönnyebben a népszerű úti célokat. Az utolsó, már szinte sétatempóban megtett méterek után a motorkocsi Szilvásvárad állomáson végre hosszabb időre megpihenhet. Bár a sínek még folytatódnak, 2009 óta már nem megy tovább vonat Putnok felé, a pálya távolabbi kilométereit kezdi visszafoglalni a természet. Pedig a legyőzése száztíz éve még igazi szenzáció volt…A természet és a gőz csatájaAmikor a vasútépítés 1872-ben elérte Egert, az új, szélsebes közlekedési eszköznek mindenki a csodájára járt. Noha a legkedvezőbb az lett volna, ha a Budapest–Miskolc-fővonalról nemcsak egy kiágazás vezet ide, hanem eleve erre épül meg a pálya, a várost körülvevő hegyeket sajnos nem lehetett arrébb tenni. Akkor még kevesen gondolták, hogy a vonatot húzó pöfékelő gépsárkány harminc év múltán már erre is képes lesz. A Szilvásvárad, Uppony és Bélapátfalva közti területeket 1900-ban a cseh lovagból lett erdőbirtokos, Wessely Károly vásárolta meg, aki Serényi László putnoki gróf segítségével 1906-banhozzálátott egy jól szervezett vasúthálózat kiépítéséhez, amely főleg keskeny nyomközű vasutakból és néhány távolabbi bányából induló kötélpályából állt; a gerincét egy Eger és Putnok közé tervezett normál nyomtávolságú vasútvonal adja. A helyi teherforgalom mellett az észak–déli irányú vonalvezetés a Felvidéket és az Alföldet összekötő új szállítási útvonalat is jelentett, aminek köszönhetően Eger végre kitörhetett a vasúti zsákutcából észak felé.A nehéz, hegyi terepen vezető pálya a táv nagy részén töltésen vagy bevágásban haladt, az építéséhez pedig a fáradságos kézi munka helyett – Magyarországon először – színre léptek a nagy méretű földmunkagépek. A vasútépítést „kísérő”, gőzgéppel hajtott minierőmű elektromos árammal látta el a fúrógépeket, amelyek percek alatt elkészítették a sziklák robbantásához szükséges lyukakat, a világításnak köszönhetően pedig a munka éjszaka is folytatódhatott. A sziklákon túl pedig átvette a munkát az amerikai tervek alapján épült elektromos fejkotró, a modern árokásó gépek elődje. A mindössze 37 lóerős gép egy százfős kubikosbrigád munkáját váltotta ki, alig másfél év alatt kialakítva a 70 kilométeres vonal földműveit.A vasutat 1908. szeptember 12-én adták át, és hamarosan elérte teljes kapacitását. Nem csupán a királdi és az egercsehi bányák szene, a nagyvisnyói és szilvásváradi kisvasutakról átrakott faanyag volt az egyetlen rakomány. A vasút menti falvak határában lévő kis bányákból, fűrészüzemekből és gazdaságokból mészkő, pala, különböző mértékben feldolgozott faáru, mezőgazdasági termények és élő állatok érkeztek az állomási rakodókhoz. A kezdeti időkre jellemző „vegyes vonatok” a teherszállítás igényeihez alkalmazkodó menetrenddel közlekedtek, a végükre kapcsolt személykocsik utasai néha órákig is vártak egy-egy állomáson, amíg az ottani áruk a vonatba kerültek. A század elején persze még így is jobban megérte vasúti mellékvonalon utazni, mint a közeli erdőszélen kanyargó szekérúton sétatempónál alig gyorsabban zötykölődni. A pályán a helyi vonatok mellett a Tátra vidékéről érkező, fát és ércet szállító, áthaladó vonatoknak is helyet kellett biztosítani.A teherszállítás egészen a 90-es évekig jelentős volt, főleg a bélapátfalvai cementgyárnak köszönhetően. A Bél-kő szikláit először a város felől, majd felülről fogyasztó üzem a 70–80-as években élte fénykorát, ekkoriban még a vasút nyomvonalát is áthelyezték, hogy Mikófalva alatt víztározót létesítsenek a növekvő fogyasztás kiszolgálására. A gát végül nem épült meg, a víz helyén ma is műveletlen, zöldellő mező hullámzik, a vasúti pálya felújítása viszont egészen Egerig elkészült. A cementgyár végül 2002-ben zárt be, a Bél-kő megmaradt csúcsa ma már természetvédelmi terület. A közelmúltig Szilvásvárad állomáson alkalmanként fát, Mónosbélben ócskavasat rakodtak, de mára a különleges alkalmakat leszámítva a személyvonatok motorkocsijai jelentik az egyedüli forgalmat.Turistautak hálójábanEger, valamint az onnan a Bükkbe induló vonatok ma is elérhetők (többnyire azonnali átszállást jelentő csatlakozásokkal) Budapest és Miskolc irányából egyaránt. A legközelebbi látnivalókhoz azonban nem feltétlenül kell vonatozni, hiszen az ezeréves város látnivalói csak úgy sorakoznak a vasútállomás és Egervár, a szilvásváradi vasút első, még városon belüli megállója között. Az út közvetlenül a vasútállomás melletti Érsekkerten keresztül vezet. Ha itt kihagyjuk a csobbanást a strandon, az Eger-patak partján vezető sétányon negyedóra alatt a város központjában álló Dobó térre érünk. A fölötte álló egri vár napkeltétől napnyugtáig az év minden napján nyitva tart, a benne lévő múzeumok nyitvatartása ugyanakkor valamivel rövidebb. A várfal túloldalán nem kell sokat keresni a vasutat, a pálya szinte az erősségben halad, beékelődve a belső vár fala és a Zárkándy-bástya közé. Az itt található Egervár megállóhely egyébként fölényesen tartja hazánkban a „falujától legtávolabb eső vasúti megálló”-címet: a sínektől közel négyszáz kilométert kell gyalogolni a Zala megyei Egervár községének központjáig. A következő néhány kilométeren a vasút még urbánus területeken zakatol, az Eger-Felnémet és az Almár megállóból kerékpározásra ajánlott utak indulnak a Déli-Bükk völgyei és az áprilistól októberig közlekedő Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút felé.Az Országos Kéktúra ösvénye először Szarvaskőn keresztezi a vasutat. A község fölé magasodó hegyek között éppen csak elférő település határában egy hajdani tenger alatti tűzhányó megszilárdult párnalávasziklái tornyosulnak, amelyek sötétbarna kőzetanyagát egyedülálló módon, belülről is szemügyre vehetjük: a sziklák alatt vezető alagútban nem volt szükség falazat építésére, a vonatok ma is a mesterséges „lávabarlangban” zakatolnak. Mónosbél és Bélapátfalva állomása ma is őrzi az egykori bányák és a nagy teherforgalom emlékét. Az előbbi helyszínen álló, fából ácsolt, hatalmas szénosztályozó torony a közelmúltban ipari műemléki védettséget kapott. Bélapátfalva cementgyári megállóhelyén visszatér a sínek mellé az OKT ösvénye, amely a Szarvaskőtől idáig vezető 11 kilométeren a szomszédos Gilitka-völgyben kanyargott.Aki továbbra is a lábbuszra esküszik, a megálló peronján elhelyezett kéktúrabélyegző használata után folytathatja az utat a Bükk-fennsík „kövei” felé. A vasút ide már nem mászik fel, de a Szilvásvárad előtti óriási bevágás mélyén eléri a 390 méteres magasságot; ennél feljebb csak a Bakonyvasút kapaszkodik, az is csak tíz méterrel. Ahogy pár perccel később kinyílik az ajtó a Szalajka-völgy megállóhelyén, pontosan azt kapjuk, amit a kissé kopott tábla ígér: az erdő borította hegyek közé ékelődő völgy ott kéklik az orrunk előtt. A tízperces sétával megközelíthető Szalajka-völgyi kisvasút idén legközelebb a március 12-én kezdődő hosszú hétvégén közlekedik, áprilistól pedig teljes gőzzel üzemel. A Fátyol-vízesés szomszédságában lévő felső végállomásról visszafelé könnyed séta vezet, az Istállós-kőre vezető zöld háromszög jelzésen tovább haladva viszont három kilométeren belül a fennsík szinte összes túraútvonala elérhető. Az utolsó megálló Szilvásvárad három vágányos állomására vezet. A frissen jött csendben érdemes felsétálni a vágányok fölötti szőlőhegyre, ahonnan az egész falut, a Szalajka-völgy folytatását és a Bükk északi oldalát belátni. Az ingyenes wifiről szerencsére itt sem kell lemondani, hiszen a déli harangszó kilométerekről is tájékoztat a pontos időről, a korlátlan felhőszolgáltatásnak köszönhetően pedig nyugodtan belefeledkezhetünk a hegyeken végigsuhanó árnyékok látványába.Le is út, fel is útSajnos a vasút jelenlegi menetrendje meglehetősen kevés indulási időpontot tartalmaz, a szűkös kapacitás ellenére mégis egyszerre próbál megfelelni a Szilvásvárad környéki kirándulók és az egri elővárosi forgalom igényeinek. Indulás előtt a mindig friss online felületeken is érdemes ellenőrizni az útitervet. A járművek korlátozott befogadóképessége miatt az üzemeltető a 10 főnél nagyobb csoportoktól, illetve négynél több kerékpáros utastól előzetes bejelentkezést kér a +36-30/497-2959 telefonszámon vagy az [email protected] ímélcímen, legalább hét nappal az utazás előtt, hogy szükség esetén több kocsit kapcsolhasson a szerelvényhez. A lehetőségek bőségesek, hiszen a vonalon közlekedő motorkocsikból igény esetén akár 6 részes, 272 fős befogadóképességű motorvonat is összeállítható. A tavaszi osztálykirándulások idején sokszor az ország távolabbi tájairól is érkeznek vonatok Szilvásváradra, rendszerint charterrendszerben, egyszerű megrendelési feltételekkel. Igény esetén természetesen bármilyen különvonat közlekedhet a vonalon, a járműtípusok körét (főleg tömegüket) egyedül a Bélapátfalvától északra lévő, felújításra váró pályaszakasz korlátozza.Fotó: Zakkar SándorA cikk megjelent a Turista Magazin 2016. márciusi számában […]

Pin It on Pinterest

Shares
Share This