November 19-én Árpád-házi Szent Erzsébetre emlékezünk. A magyar királylányként született szent a középkori Európa egyik legismertebb nőalakja lett. Életét a szegények, betegek és elesettek segítésének szentelte. Emlékét Egerben is őrzik: szobra az Egri Érseki Palota kertjében áll, és az Egri Főegyházmegye védőszentjei között is helyet kapott.

A magyar királylányból lett szent

Árpád-házi Erzsébet 1207-ben született, II. András magyar király és Merániai Gertrúd gyermekeként. Születési helyeként a történeti hagyomány Sárospatakot tartja számon.

Négyéves korában eljegyezték Türingia leendő őrgrófjával, Lajossal, ezért elkerült a magyar királyi udvarból, és Wartburg várában nevelkedett. A házasságot 1221-ben kötötték meg. Kapcsolatuk a korabeli uralkodói házasságok között is különlegesnek számított: Lajos támogatta felesége jótékony tevékenységét.

Erzsébet már fiatalon sokat foglalkozott a szegényekkel és a betegekkel. A vár környékén élő rászorulókat rendszeresen segítette, élelmet osztott, és a rendelkezésére álló javakat is felhasználta a nélkülözők támogatására.

1227-ben férje keresztes hadjáratra indult, de útközben meghalt. Erzsébet özvegyen maradt, és helyzete a türingiai udvarban bizonytalanná vált. Gyermekeivel el kellett hagynia Wartburgot. Később Marburgban telepedett le, ahol tovább folytatta a szegények és betegek szolgálatát.

Kórházat alapított, maga is részt vett a betegápolásban, és életét a felebaráti szeretet gyakorlásának rendelte alá.

  1. november 17-én, mindössze 24 éves korában halt meg Marburgban. IX. Gergely pápa 1235-ben szentté avatta.

A rózsacsoda legendája

Szent Erzsébet legismertebb története a rózsacsoda. A legenda szerint egy alkalommal kenyeret vitt a szegényeknek, amikor férje vagy a család egyik tagja számon kérte rajta, mit rejteget a kötényében. Erzsébet azt felelte, hogy rózsákat visz. Amikor megmutatta a kötényét, a kenyerek helyén rózsák jelentek meg.

A történet a későbbi évszázadokban Szent Erzsébet egyik legismertebb ábrázolási motívumává vált. A művészeti alkotásokon gyakran jelenik meg rózsákkal, kenyérrel vagy a szegényeket segítő asszonyként.

Személye a szolgáló szeretet, az önzetlenség és a másokról való gondoskodás jelképe lett. A katolikus egyház a feleségek, a fiatal anyák, a ferences harmadrend és a karitatív tevékenységet végzők védőszentjeként tiszteli.

Miért november 19-én ünnepeljük?

Szent Erzsébet 1231. november 17-én halt meg, emléknapját azonban Magyarországon november 19-én tartják.

Ünnepét 1670-ben vették fel a római naptárba november 19-re, temetésének napjához kapcsolódva. Az 1969-es naptárreform után a világegyházban november 17. lett az emléknapja, Magyarországon azonban megmaradt a november 19-i hagyomány.

Ezért kapcsolódik össze november 19. Szent Erzsébet tiszteletével és az Erzsébet névnapjával.

Szent Erzsébet emléke Egerben

Egerben az Egri Érseki Palota kertjében található Szent Erzsébet szobra, amely Kovács Jenő abonyi szobrászművész alkotása.

A szobrot 2007-ben, Szent Erzsébet születésének 800. évfordulójára készítették, Seregély István egri érsek megbízásából. Az alkotás a palota kertjének egyházi és történeti emlékeket őrző környezetében kapott helyet.

Az Egri Főegyházmegye ismertetője külön is bemutatja a szobrot, és felhívja a figyelmet arra, hogy Szent Erzsébet az egyházmegye védőszentjei közé tartozik, Szent János apostol mellett.

A szobor nem csupán egy történelmi személyiség emlékét őrzi. Eger egyházi hagyományaihoz is kapcsolódik, és emlékeztet arra, hogy a magyar szentek tisztelete a város vallási és kulturális örökségének része.

November 19. így Egerben is alkalom arra, hogy felidézzük a magyar történelem egyik legismertebb szentjének életét és azt az értékrendet, amelyet képviselt.

Források

Egri Főegyházmegye – A hónap műtárgya: november, Kovács Jenő Szent Erzsébet-szobra

Magyar Katolikus Egyház – Árpád-házi Szent Erzsébet

Magyar Katolikus Egyház – Árpád-házi Szent Erzsébet életrajza

Magyarságkutató Intézet – Árpád-házi Szent Erzsébet (1207–1231), a karitász eszméjének magyar megtestesítője

Borítókép: Kovács Jenő Szent Erzsébet-szobra az Egri Érseki Palota kertjében. Fotó: az Egri Főegyházmegye.