Másfél hónapja még az iszapban süllyedt el, most pedig ismét derékig érő vízben állhat ugyanazon a helyen. A Tisza-tó Poroszlói-medencéjének változását különleges felvételeken mutatta be Paul’s Vision. A napfelkelte vöröses fénye, a vízen pihenő vadludak és a magasból megörökített táj egészen más arcát mutatják annak a területnek, amelyet néhány héttel ezelőtt még a rendkívüli aszály uralt.

Az iszapos medertől ismét a vízi világig

A Tisza-tó 2026-os éve két egészen különböző arcot mutatott. A nyári és kora őszi hónapokban a tartós csapadékhiány, a magas hőmérséklet és a csekély vízutánpótlás következtében jelentősen visszahúzódott a víz. Több helyen olyan mederrészek kerültek felszínre, amelyeket normális vízállás mellett víz borít.

A Poroszlói-medence sem maradt ki ebből a folyamatból. A korábban vízzel borított területeken iszapos, helyenként szinte járhatatlan meder maradt, a megszokott vízi táj pedig egészen szokatlan látvánnyá változott.

Most azonban újabb fordulat következett.

Paul’s Vision legutóbbi beszámolójában arról számolt be, hogy azon a helyen, ahol másfél hónappal korábban még az iszapban süllyedt el, most ismét derékig ér a víz. A változást nemcsak a helyszíni tapasztalat, hanem a különleges fényképek is érzékletesen mutatják.

Lángoló napfelkelte a Poroszlói-medence felett

A fotós a kora reggeli órákban, napfelkeltekor örökítette meg az újra vízzel borított tájat. A felkelő nap fénye szinte lángtengerré változtatta a vízfelszínt, miközben a vadludak békésen pihentek a medencében.

A felvételek különlegessége, hogy nem csupán a megszokott partról vagy a víz szintjéről mutatják be a környéket.

A drón segítségével egészen más perspektívából tárul fel a táj. A magasból olyan formák, vízfelületek és természeti összefüggések is láthatóvá válnak, amelyek a partról nézve kevésbé érzékelhetők.

Paul’s Vision beszámolója szerint a repülés lehetőséget adott arra, hogy a jól ismert környéket új kompozíciókban, szokatlan nézőpontból mutassa be.

A természet közelsége azonban a part mentén is megmaradt. A kócsagok röpte és a táplálék után kutató kormoránok olyan pillanatokat kínálnak, amelyek a Tisza-tó különleges élővilágára irányítják a figyelmet.

A vízszint emelése mögött tudatos vízgazdálkodási döntés áll

A mostani változás nem választható el a Tisza-tó vízgazdálkodásától. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság már október végén beszámolt arról, hogy a rendkívül csapadékmentes időszak következtében 2026. augusztus 28-án a tározóban beállt a téli vízszint.

A szakemberek a téli vízszintegyeztető tárgyaláson arról is beszéltek, hogy a bizonytalan csapadékviszonyok miatt mindent meg kell tenni az érkező többletvizek visszatartásáért. Szükség esetén a szokásos üzemi rendtől eltérő, magasabb téli vízszint fenntartása is indokolttá válhat.

November 17-én aztán újabb fontos tájékoztatást tett közzé a vízügyi igazgatóság.

A Tiszán érkező kisebb vízszintemelkedést kihasználva rendkívüli üzemrend szerint a Tisza-tó téli üzemi vízszintjét 680 centiméterre tervezték emelni a Kisköre-felső vízmércénél.

A tervek szerint ezzel közel 30 millió köbméter többlet-vízkészletet tároznak be. A vízszintemelkedés levonulását követően ezt a vízmennyiséget a Körös-völgy és a térségi vízpótlások céljára kívánják hasznosítani. Ennek megfelelően a tározó vízszintjét fokozatosan a 650+10 centiméteres szintre csökkentik.

Ez fontos részlet: a mostani vízszintemelés nem egyszerűen a nyári állapot visszaállítását jelenti, hanem a rendelkezésre álló vízkészlet megőrzését és későbbi hasznosítását szolgáló vízügyi intézkedés.

Heves vármegye egyik legfontosabb természeti értéke

Poroszló és a környező Tisza-tavi területek Heves vármegye meghatározó természeti és turisztikai értékei közé tartoznak.

A térség vonzerejét nem kizárólag a strandok és a vízi sportok adják. A nádasok, a sekély vízterületek, a szigetek, a csatornák és a madárvilág egyedülálló természeti környezetet teremtenek.

A poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum és a Vízi Sétány, a csónaktúrák, a madármegfigyelés és a kerékpáros kirándulások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a tó a nyári fürdőszezonon túl is fontos úti cél maradjon.

Az idei aszály azonban megmutatta, mennyire szorosan összefügg a térség természeti állapota és turisztikai lehetőségei a vízkészletek alakulásával.

A víz visszahúzódása nemcsak a látványt változtatta meg, hanem a strandok, kikötők és vízi szolgáltatók működését is érintette.

Korábban is bemutattuk a Tisza-tó rendkívüli átalakulását

A Minden, ami Eger az elmúlt hónapokban több alkalommal foglalkozott a Tisza-tó szélsőséges vízállásával és annak következményeivel.

Szeptemberben bemutattuk a poroszlói híd környékét, ahol a visszahúzódó víz miatt korábban víz alatt lévő fatörzsek és tuskók kerültek felszínre. A különleges felvételek jól érzékeltették, milyen mértékben változott meg a megszokott táj.

Az aszály turisztikai következményeiről is írtunk. Sarudon idő előtt véget ért az Aquaglide Vízi Élménypark szezonja, Tiszanána-Dinnyésháton pedig a strand helyzete mutatta meg, milyen közvetlen hatása lehet a vízhiánynak.

Azt is bemutattuk, hogy a Tisza-tó térségének turisztikai szereplői már hosszabb távon gondolkodnak. A cél az, hogy a térség ne kizárólag a nyári vízparti kikapcsolódásra építsen, hanem három-, majd akár négyévszakos úti célként is vonzó maradjon.

Kapcsolódó írásaink:

A természet mindig emlékeztet arra, mit kell megőriznünk

Paul’s Vision legújabb fényképei különleges ellenpontjai a néhány héttel ezelőtti, kiszáradó mederről készült felvételeknek.

Ahol korábban az iszap és a visszahúzódó víz uralta a tájat, ott most ismét vízimadarak pihennek. A napfelkelte fénye újra visszatükröződik a vízfelszínen, és a Poroszlói-medence ismét azt a természeti világot mutatja, amelyet annyian szeretnek.

A látvány azonban nem jelenti azt, hogy az idei aszály következményei egy csapásra megszűntek. A vízkészlet megőrzése, a vízpótlás és a természetes élőhelyek védelme továbbra is fontos feladat.

A fotós záró gondolata ezért különösen találó: csodálatos az a világ, amelynek őrzői lehetünk. Ne tékozoljuk el!

A Tisza-tó története 2026-ban ismét megmutatta, hogy a víz nem magától értetődő érték. Meg kell becsülnünk, vigyáznunk kell rá, mert a tó jövője nemcsak a vízügyi szakembereken, hanem mindannyiunk felelősségén is múlik.