Eger egyik legismertebb épülete a város fölé magasodó, monumentális templom, amelyet ma leggyakrabban egyszerűen Bazilikaként emlegetünk. A régebbi egri szóhasználatban azonban a nagytemplom és a főszékesegyház elnevezés is általánosan használatos volt. Sokan ma is felváltva alkalmazzák ezeket a kifejezéseket, pedig nem ugyanazt jelentik.

Miért nevezték nagytemplomnak? Mit jelent a főszékesegyház szóban a „szék”, és miért nem a templom mérete határozza meg, hogy székesegyháznak nevezhetünk-e egy épületet? Honnan ered a bazilika elnevezés, és mikor kapta meg Eger főtemploma ezt a különleges egyházi címet?

Abkarovits Endre 2010 szeptemberében, az Egri Magazinban megjelent írása éppen ezekre a kérdésekre kereste a választ. A szerző olyan fogalmakat magyarázott el, amelyek a mindennapi szóhasználatban gyakran összemosódnak. Az eredeti gondolatmenet ma is érvényes, és különösen érdekes, ha Eger egyháztörténetével, valamint a főszékesegyház múltjával együtt vizsgáljuk.

Nagytemplom – a méret és a régi egri szóhasználat

Az egri népnyelvben hosszú időn keresztül nagytemplomként emlegették a város legnagyobb és egyházi rangját tekintve is legfontosabb templomát. A megnevezés elsősorban az épület monumentális méreteire utalt.

Az Egri Bazilika 93 méter hosszú, tornyai 55 méter magasak, kupolája pedig 40 méterre emelkedik. Magyarország második legnagyobb templomaként tartják számon az esztergomi bazilika után.

A nagytemplom szó tehát nem hivatalos egyházi cím, hanem egy könnyen érthető, a méretet kifejező elnevezés. A régi egriek számára természetes volt, hogy a város hatalmas főtemplomát így különböztessék meg a kisebb templomoktól.

Az elnevezés a hetvenes évektől fokozatosan háttérbe szorult. Ebben szerepet játszott, hogy 1970-ben a templom megkapta a bazilika címet, amely azután a köznyelvben is egyre inkább elterjedt.

A nagytemplom szó azonban a régi képeslapokon, újságokban, helytörténeti leírásokban és az idősebb egriek szóhasználatában ma is felbukkan.

Mit jelent a főszékesegyház? – A püspöki szék története

A főszékesegyház kifejezésben szereplő „szék” nem a templom valamelyik berendezési tárgyára, hanem a püspök vagy érsek egyházi trónjára utal.

A püspöki szék latin neve cathedra, amelyből a katedrális szó is származik. Ez az a különleges szék, amely a püspök tanítói és egyházkormányzati szerepét jelképezi.

A székesegyház tehát az a templom, amelyben az egyházmegye vezetőjének katedrája található. Ha az egyházmegye élén érsek áll, akkor annak központi temploma érseki székesegyház, illetve főszékesegyház.

Ebből következik, hogy nem a templom mérete dönti el, melyik épületet nevezhetjük székesegyháznak. Egy kisebb templom is lehet székesegyház, ha ott található a püspöki katedra, miközben egy hatalmas, híres templomnak nem feltétlenül van ilyen rangja.

Abkarovits Endre erre egy érdekes londoni példát is említett.

A Westminster Abbey Anglia egyik legismertebb temploma. Királyok koronázásának, temetésének és királyi esküvőknek is helyszíne, mégsem székesegyház. Ennek oka, hogy nem püspöki székhely. London püspökének katedrája a Szent Pál-székesegyházban található.

Ugyanez a „szék” szó szerepel a Szentszék elnevezésben is, amely a pápa egyházi központjára és a katolikus egyház központi vezetésére utal.

A székesegyház idegen nyelvű megfelelője a katedrális. A magyar nyelvben is használjuk ezt a szót, bár az egri templomra a mindennapokban sokkal inkább a bazilika elnevezés honosodott meg.

Eger egyházi múltja Szent István király koráig nyúlik vissza

Az egri püspökség története a magyar államalapítás időszakához kapcsolódik. Szent István király az ország megszervezésével párhuzamosan létrehozta a magyar egyházszervezet alapjait, megalapította az első püspökségeket és érsekségeket.

Az Egri Egyházmegye alapításának pontos időpontja a történeti források alapján nem határozható meg teljes bizonyossággal. A hagyományos történeti időszámítás 1004-re teszi, az Abkarovits Endre által idézett korábbi adatok pedig az 1002 és 1009 közötti időszakot jelölik meg.

Az első egri székesegyház a vár területén épült fel. Eger egyházi központja évszázadokon keresztül itt működött. A várban álló templomok a középkor folyamán többször átépültek, bővültek, és a történelmi események következtében jelentős változásokon mentek keresztül.

A reformáció, majd a török hódoltság Eger egyházi életére is komoly hatást gyakorolt. A várban álló középkori székesegyház elpusztult, a katolikus egyházi központ pedig új helyszínre került.

A mai Bazilika területén korábban a Szent Mihály-plébániatemplom állt. Ez az épület 1580-ban kapta meg a székesegyházi címet, és ettől kezdve itt működött az egri püspökség központi temploma.

A Minden, ami Eger oldalán 2022-ben megjelent, Löffler Erzsébet történész-muzeológussal készült összeállítás részletesen is felidézi ezeket az előzményeket. A szakember elmondása szerint a várbeli székesegyház pusztulása után a mai Bazilika helyén álló Szent Mihály-templom lett az egyházmegye központja.

A kapcsolódó írás: 185 éve szentelték fel az egri bazilikát – Löffler Erzsébet történész-muzeológussal idéztük fel a történetét.

Eger püspöki székhelyből érseki központtá vált

A magyar egyházi szervezet kialakulásakor hosszú időn keresztül Esztergom és Kalocsa volt a két legfontosabb érseki központ. Eger évszázadokon keresztül püspöki székhelyként működött, ugyanakkor rendkívül nagy területű egyházmegye tartozott hozzá.

Az egri püspökség fennhatósága a történelmi Magyarország északi területeinek jelentős részére is kiterjedt. A Felvidék nagy része, valamint távolabbi északkeleti vidékek is az egyházmegye részei voltak.

A város egyházi jelentősége a középkor és a kora újkor során folyamatosan meghatározó maradt.

A nagy változás 1804-ben következett be, amikor VII. Pius pápa az egri püspökséget érsekségi rangra emelte. Eger ezzel érseki székhellyé vált, temploma pedig az érsekség főszékesegyháza lett.

Az új ranghoz méltó, reprezentatív épületre volt szükség. A korábbi templom már nem felelt meg annak a szerepnek, amelyet a város az egyházi életben betöltött.

Pyrker János László és Hild József – a mai főszékesegyház megépítése

A mai Egri Bazilika története Pyrker János László érsek nevéhez kapcsolódik, aki 1827-ben foglalta el az egri érseki széket.

Pyrker nagyszabású elképzelései között szerepelt egy olyan főszékesegyház létrehozása, amely méltó módon fejezi ki Eger egyházi jelentőségét.

A tervezéssel Hild József építészt bízták meg, aki a magyar klasszicista építészet egyik legjelentősebb képviselője volt.

Az építkezés 1831-ben kezdődött, és 1837-re készült el a monumentális templom. Az ünnepélyes felszentelésre 1837. május 6–7-én került sor.

A főhomlokzatot hatalmas korinthoszi oszlopok, timpanon és szobrok díszítik. A lépcsősor két oldalán elhelyezett szobrok és az épület arányai már messziről meghatározzák Eger látképét.

A szobrászati munkák egyik legfontosabb alkotója az olasz Marco Casagrande volt, aki a főhomlokzat díszítésében is jelentős szerepet vállalt.

Az építkezés ugyan hat év alatt befejeződött, a templom belső művészeti kialakítása azonban még hosszú évtizedeken keresztül folytatódott. Az oltárok, a freskók, a szobrok és a díszítőelemek elkészítése jelentős anyagi és művészeti munkát igényelt.

A főszékesegyház építéstörténetének további érdekességeit a Minden, ami Eger korábbi írásában is bemutattuk.

Aki a régi Pestet megépítette – és Egernek is maradandó jelképet adott

A cikk Hild József életútján keresztül mutatja be, hogyan lett a reformkori Pest egyik legjelentősebb építésze az egri főszékesegyház tervezője is.

A bazilika szó egészen más történetet rejt

A harmadik elnevezés, a bazilika, még régebbi eredetű. Érdekesség, hogy az ókorban a szó egyáltalán nem egyházi épületet jelentett.

Az ókori Rómában a bazilikák világi rendeltetésű középületek voltak. Kereskedelmi tevékenységet folytattak bennük, bírósági ügyeket intéztek, és közösségi összejöveteleknek is helyet adtak.

A római Forum Romanum területén ma is láthatók az egykori bazilikák maradványai.

Az ilyen épületek egyik jellegzetessége a magasabb és szélesebb központi hajó volt, amelyet két vagy négy alacsonyabb, keskenyebb mellékhajó szegélyezett. A belső tér ilyen kialakítása később a keresztény templomépítészetben is elterjedt.

A keresztény építészet átvette ezt a szerkezeti megoldást, és kialakult a bazilikális templomtípus. A központi hajó és a mellékhajók elrendezése számos templom építészetében megjelent.

A bazilika szónak azonban a katolikus egyházban egy másik, különleges jelentése is kialakult.

A bazilika mint pápai kitüntető cím

A római katolikus egyházban eredetileg a római főtemplomokat nevezték bazilikának. Később a pápa kiváltsága lett, hogy más, különösen jelentős katolikus templomoknak is adományozhassa ezt a címet.

A kisebb bazilika latin neve basilica minor. Ez nem építészeti besorolás, hanem különleges egyházi rang, amelyet pápai döntés alapján kaphat meg egy templom.

Éppen ezért fontos különbséget tenni a bazilikális építészeti forma és a bazilika egyházi címe között.

Egy templom lehet bazilikális felépítésű anélkül, hogy megkapta volna a bazilika rangot. Ugyanakkor a kisebb bazilika címet viselő templom esetében nem önmagában az épület mérete vagy szerkezete határozza meg ezt a rangot.

Az egri főszékesegyház 1970-ben kapta meg a basilica minor címet. Ettől kezdve a bazilika elnevezés fokozatosan elterjedt a köznyelvben, és egyre inkább felváltotta a korábban megszokott nagytemplom és főszékesegyház megnevezéseket.

Az eredeti épület azonban nem változott meg ettől a címtől, és az érseki főtemplomi szerepét sem veszítette el.

Miért használjuk ma mindhárom elnevezést?

A három szó tehát három különböző dolgot fejez ki.

A nagytemplom az épület méretére utaló, hagyományos egri köznyelvi elnevezés.

A főszékesegyház az Egri Főegyházmegye központi temploma, amelyben az érseki katedra található.

A bazilika pedig a pápától adományozott basilica minor címet jelenti.

Eger temploma mindhárom meghatározásnak megfelel. Nagy méretű, érseki székhely, és különleges egyházi rangot is visel.

A három elnevezés tehát nem egymás helyettesítője, hanem ugyanannak az épületnek három különböző tulajdonságát mutatja meg.

A Bazilika története a régi fényképeken is tovább él

A főszékesegyház történetéhez nemcsak az építés és a felszentelés tartozik hozzá. Az elmúlt közel két évszázadban többször is szükségessé vált a külső és belső részek helyreállítása.

A Minden, ami Eger oldalán egy 1985-ös légifelvétel segítségével mutatta be, milyen volt a templom és környéke a nyolcvanas években.

Az 1985-ben készült fényképen a Bazilika még egy nagyszabású rekonstrukció időszakában látható. A munkálatok 1977-ben kezdődtek, és eredetileg tíz évre tervezték őket. A korabeli Népújság 1985. június 19-i beszámolója szerint a felújítás során különösen nagy feladatot jelentett Marco Casagrande időjárás által megviselt szobrainak helyreállítása.

A rekonstrukciót 1987-re, a templom felszentelésének 150. évfordulójára tervezték befejezni.

Az akkori felvétel nemcsak az épület állapotát, hanem Eger belvárosának korabeli arculatát is megőrizte. A Bazilika, a Líceum és az Érseki Palota együttese már akkor is meghatározta a város központját.

A régi fényképet és a hozzá kapcsolódó történetet itt lehet megnézni:

Ilyen volt Eger szíve 1985-ben – a Bazilika és környéke a magasból

A Bazilika ma is Eger egyik legfontosabb látványossága

A főszékesegyház ma nemcsak egyházi és műemléki jelentősége miatt fontos, hanem Eger városképének is meghatározó eleme.

A vele szemben álló Líceummal és a közelben található Érseki Palotával együtt a város egyik legjellegzetesebb építészeti együttesét alkotja.

A belváros magasabb pontjairól jól látható a két torony és a kupola, a templom környéke pedig a városnéző séták egyik fontos állomása.

Az épület az utóbbi években új látogatói lehetőségekkel is bővült. A Bazilika tornyának látogatása során a vendégek közelebbről is megismerhetik az épület történetét, a harangokat és az egykori toronyőri szolgálat emlékeit. A magasból pedig egészen különleges panoráma nyílik Eger történelmi belvárosára.

Erről a Minden, ami Eger korábbi riportja is beszámolt:

Az egri Bazilika tornyából remek kilátás nyílik a városra és közben érdekes történeteket is hallhatunk

A templomot Eger többi egyházi épületével együtt is érdemes megismerni. A város különleges látképét nemcsak a főszékesegyház, hanem a barokk templomtornyok, a Minaret és a történelmi belváros számos egyházi épülete alakítja.

Kapcsolódó írás: Eger templomai és tornyai – ahol a város története az ég felé emelkedik

Egy épület, három név, évszázados történet

Ha legközelebb valaki nagytemplomként, főszékesegyházként vagy bazilikaként említi Eger legismertebb templomát, már tudhatjuk, hogy mindhárom elnevezés helyes, de más-más jelentést hordoz.

A nagytemplom a méreteiről mesél, a főszékesegyház az érseki központ szerepét fejezi ki, a bazilika pedig a pápától kapott különleges egyházi címet jelenti.

Az épület története a magyar államalapítás koráig nyúlik vissza, mai monumentális formáját a 19. században nyerte el, 1970 óta pedig a kisebb bazilika címet is viseli.

Abkarovits Endre 2010-es írásának legfontosabb tanulsága ma is aktuális: nem minden nagy templom székesegyház, és nem minden bazilika az építészeti formája miatt kapta ezt az elnevezést.

Eger főtemploma egyszerre őrzi a város egyházi múltját, a klasszicista építészet kiemelkedő alkotását és a magyar katolikus egyház történetének egy fontos fejezetét.

Források

Abkarovits Endre: Nagytemplom, főszékesegyház, bazilika – Egri Magazin, 2010. szeptember, 8–9. oldal

Minden, ami Eger: 185 éve szentelték fel az egri bazilikát – Löffler Erzsébet történész-muzeológussal

Minden, ami Eger: Aki a régi Pestet megépítette – és Egernek is maradandó jelképet adott

Minden, ami Eger: Ilyen volt Eger szíve 1985-ben – a Bazilika és környéke a magasból

Minden, ami Eger: Az egri Bazilika tornyából remek kilátás nyílik a városra

Minden, ami Eger: Eger templomai és tornyai – ahol a város története az ég felé emelkedik

Borítókép: Az egri Nagyboldogasszony- és Szent Mihály-főszékesegyház, közismert nevén az Egri Bazilika – Fotó: Szinok Gábor.