A 2026-os rendkívüli aszály újabb, korábban szinte elképzelhetetlen következménye vált láthatóvá. A Zagyva vízgyűjtője annyira kiszáradt, hogy a folyó egyes szakaszain a természetes vízutánpótlás gyakorlatilag megszűnt, és a vízhozam döntő részét már a bevezetett tisztított szennyvíz adja.
Első pillantásra mindez inkább Nógrád vagy Jász-Nagykun-Szolnok vármegye problémájának tűnhet. Valójában azonban Heves vármegye is szorosan kapcsolódik a történethez, méghozzá a Zagyva–Tarna vízrendszeren keresztül.
A mostani helyzet ráadásul ugyanannak a rendkívüli száraz időszaknak egy újabb következménye, amelynek nyomait az elmúlt hetekben Sástónál, a Tisza-tónál és Heves vármegye mezőgazdasági területein is láthattuk.
2000 liter helyett már csak 60–70 liter
A Világgazdaság szeptember 21-i beszámolója szerint a Zagyva vízhozama rendkívüli mértékben visszaesett.
A folyóban már a 200–250 liter/másodperces vízhozam is nagyon kevésnek számított, ehhez képest az érték 60–70 liter/másodpercre zuhant. A KÖTIVIZIG szeptember 10-i közlése szerint Jászteleknél szeptember 7-én mindössze 67 liter haladt át másodpercenként. Szeptember 14-én is csak 0,069 köbméter, vagyis 69 liter volt a másodpercenkénti vízhozam.
A hírekben szereplő 2000 liter/másodperces értéket azonban érdemes pontosan értelmezni: ez nem a folyó megszokott jelenlegi vízhozama volt. A vízügy tájékoztatása szerint egy Jászberény környéki engedélyezett vízkivétel akkor történt, amikor még körülbelül 2000 liter víz érkezett másodpercenként; a kritikus aszályos időszakban ezt a vízkivételt már nem folytatták.
A vízgyűjtő egyszerűen kiszáradt
A számok mögött hónapok óta tartó folyamat áll.
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság adatai szerint 2026 augusztusának végéig a Zagyva vízgyűjtőjére a sokéves január–augusztusi csapadékátlag mindössze 52,4 százaléka hullott.
A három nyári hónap még szélsőségesebb volt: mindössze 51,8 milliméter csapadék érkezett, ami a sokéves nyári átlag alig több mint negyede. A kevés csapadékhoz magas párolgás társult.
A Mátraverebélyi és a Tarján-pataki tározó vízkészlete is kimerült, így megszűnt az a mesterséges vízpótlás is, amely korábban segítette a folyót.
Már szinte csak tisztított szennyvíz maradt
A KÖTIVIZIG szeptember 10-én rendkívül súlyos megállapítást tett: méréseik alapján a Zagyva érintett szakaszának vízhozama gyakorlatilag tisztított szennyvízből tevődik össze.
Fontos hozzátenni, hogy tisztított, vagyis szennyvíztisztító telepeken kezelt vízről beszélünk. A probléma elsősorban az arány: normális körülmények között ez a víz jóval nagyobb természetes vízhozammal keveredik.
Amikor azonban a természetes utánpótlás szinte eltűnik, a tápanyagban gazdagabb tisztított víz aránya rendkívül magas lesz. Az alacsony vízhozam és az oxigénhiány miatt a halállomány is veszélybe kerülhet.
Ezért több helyen levegőztetik a Zagyvát, illetve gyérítik a vízinövényzetet. A vízügyi szakemberek rendszeresen ellenőrzik a vízminőséget is.
És itt kapcsolódik közvetlenül Heves vármegye a történethez
A Zagyva helyzetét nem lehet teljesen különválasztani a Tarnától.
Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság adatai szerint a Tarna tervezési alegység nagyobb része Heves vármegye területén fekszik, kisebb részei Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartoznak.
A Tarna és mellékvízfolyásai Észak-Heves és a Mátraalja jelentős részének vízhálózatát meghatározzák. A folyó útja olyan térségeket érint, amelyekhez többek között Pétervására, Verpelét, Kál, Kompolt és Tarnaörs környéke is kapcsolódik.
A Minden, ami Eger oldalán nemrég Verpelét földrajzát bemutatva is foglalkoztunk a Tarna völgyével:
Verpelét földrajza – ahol a Mátra találkozik a Tarna völgyével
Korábban Erdőkövesd történetének bemutatásakor ugyancsak előkerült a Tarna, hiszen a település a folyó völgyében fekszik:
Erdőkövesd – a Tarna menti palóc falu, ahol évezredek története rejtőzik a föld alatt
A Tarnánál is rendkívül kevés víz van
A Heves vármegyei kapcsolatot különösen jól mutatják a Tarnaörsnél végzett mérések.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság adatsora szerint szeptember 11-én délután 0,038 köbméter/másodperc, vagyis mindössze 38 liter/másodperc volt a Tarna vízhozama Tarnaörsnél. Augusztus 28-án ugyanitt még 73–85 liter/másodperc körüli értékeket mértek.
Vagyis a Zagyva rendkívüli állapota nem egy elszigetelt folyószakasz története. A hozzá kapcsolódó Tarna vízrendszerében is extrém alacsony vízhozamok jelentkeznek.
Közös Zagyva–Tarna programban gondolkodnak
Talán ez a történet legfontosabb Heves vármegyei része.
A vízügyi szakemberek szerint hosszabb távon nem elegendő külön-külön kezelni a problémákat. Egységes Zagyva–Tarna vízgazdálkodási koncepció kidolgozása zajlik, amelyben a Közép-Duna-völgyi, az Észak-magyarországi és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság is részt vesz.
A lehetséges beavatkozások között szerepelhet meglévő tározók bővítése, új tározók kialakítása, valamint olyan területek és egykori mellékágak visszakapcsolása, amelyek nagyobb vízhozam idején vizet foghatnának fel.
A szakértői becslés szerint ahhoz, hogy három kritikus nyári hónapon keresztül megfelelő vízpótlást lehessen biztosítani, nagyságrendileg 5–6 millió köbméternyi tározási kapacitásra lenne szükség.
Ez már közvetlenül Heves vármegye jövőbeli vízgazdálkodását is érintő kérdés.
Sástó, Tarna, Tisza-tó – ugyanannak a nyárnak különböző arcai
A mostani hírt azért is érdemes helyi összefüggésben nézni, mert 2026 nyarán Heves vármegye több, egymástól távoli pontján is látványossá vált a vízhiány.
Szeptember elején a Sástó medrének jelentős része kiszáradt, amiről korábban már beszámoltunk:
Kiszáradt a Sástó – alig maradt víz Magyarország legmagasabban fekvő tavában
A vármegye másik végén, a Tisza-tónál ugyancsak rendkívüli állapot alakult ki. Poroszlónál és Tiszanána-Dinnyéshátnál hatalmas mederrészek kerültek szárazra.
A Minden, ami Eger korábbi összefoglalójában már arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a 2026-os aszály a mezőgazdaságot, a gyümölcsösöket, a szőlőket és a méhészetet egyaránt érinti Heves vármegyében.
Most ehhez társul a Tarna–Zagyva vízrendszer rendkívül alacsony vízhozama.
A víz megtartása egyre fontosabb kérdés Heves vármegyében is
Az idei év történései lassan összeállnak egy nagyobb képpé.
Nem egyszerűen arról van szó, hogy egy tó sekélyebb lett, egy folyóban kevés a víz vagy egy mezőgazdasági területen kiszáradt a talaj. A Mátrától a Tarna völgyén át egészen a Tisza-tóig ugyanaz az alapvető probléma jelenik meg különböző formákban: hosszú időn keresztül kevesebb víz érkezik, miközben a meleg miatt egyre több párolog el.
Nem véletlen, hogy az idei egri Erdészeti Nyílt Nap egyik központi témája is a vízmegtartás volt. Az EGERERDŐ területén időszakos vízfolyások száradtak ki, források vízhozama csökkent, és a Szalajka-völgyben található Felső-tó vízszintje is jelentősen visszaesett.
A Zagyva mostani állapota ezért nem távoli hír Heves vármegye számára.
Figyelmeztetés arra, hogy a Tarna vízgyűjtőjén, a Mátraalján és egész Heves vármegyében egyre fontosabb kérdéssé válhat: hogyan lehet a csapadékosabb időszakok vizéből minél többet helyben tartani a következő aszály idejére.
Források
Minden, ami Eger:
Verpelét földrajza – ahol a Mátra találkozik a Tarna völgyével
Erdőkövesd – a Tarna menti palóc falu, ahol évezredek története rejtőzik a föld alatt
Kiszáradt a Sástó – alig maradt víz Magyarország legmagasabban fekvő tavában
Katasztrofális a vízhiány Tiszanána-Dinnyésháton
Gyenge év után újabb csapások – Heves vármegye gazdáit is szorongatja az agrárválság
Külső források:
Világgazdaság – Megtörtént a lehetetlen: a Zagyva már nem kap vizet
KÖTIVIZIG – Tények, adatok, összefüggések a Zagyváról
KÖTIVIZIG – Hidrometeorológiai tájékoztató, 2026. szeptember 15.
Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság – Vízgyűjtő-gazdálkodás
Országos Vízügyi Főigazgatóság – Tarnaörs vízmérce adatai
Borítókép: A Zagyva folyó vízhozama minimálisra csökkent. Fotó: AFP.
Legutóbbi hozzászólások