Őszi színekbe öltözött a Nagy-Eged – vörös és bordó árnyalatok Eger fölött

Ősszel szinte lángol az Eger fölé magasodó Nagy-Eged-hegy! Nemcsak a szőlők levelei vöröslenek, hanem az erdőszélek és a hegytető bokros, gyepes részei is piros és bordó árnyalatokban pompáznak.

A cserszömörce, a veresgyűrű som és a galagonya levelei mellett a cserjék termései, köztük a csipkebogyók és galagonyabogyók is élénk színekkel gazdagítják a tájat.

Ősszel a levelek zöld színét adó klorofill lebomlik, és a korábban elfedett színanyagok is láthatóvá válnak. A vöröses árnyalatok kialakulásában az antociánok játszanak szerepet. A különböző növényfajok eltérő színei együtt adják a Nagy-Eged jellegzetes őszi látványát.

Eger házi hegye, különleges természeti értékekkel

A Nagy-Eged Eger északkeleti részén, a Bükk délnyugati előterében emelkedik. Legmagasabb pontja 536 méter, és jellegzetes hegytömbje messziről meghatározza a város környékének látképét.

A hegy természeti értékeit a változatos élőhelyek adják. A déli, napsütötte lejtőkön mészkősziklagyepek, pusztafüves területek és karsztbokorerdők találhatók, míg más részeken tölgyesek és cserjések jellemzőek.

A Nagy-Eged növényvilágának különlegessége, hogy a melegkedvelő fajok mellett számos más növény is megtalálja itt az életfeltételeit. A sziklás, szárazabb területek és az erdőszélek eltérő növénytársulásokat tartanak fenn.

A hegy ősszel különösen változatos arcát mutatja. A szőlőültetvények lombja, a cserjések piros levelei és a vadon termő bogyók együtt rajzolják ki az évszak színvilágát.

A borvidék egyik különleges termőhelye

A Nagy-Eged neve szorosan összeforrt az egri borral. Déli lejtőin jelentős szőlőültetvények találhatók, a hegy pedig az egri borvidék egyik legismertebb és különleges adottságú termőhelye.

A mészkőben gazdag talaj, a déli kitettség és a sajátos mikroklíma meghatározó szerepet játszik a szőlőtermesztésben. A hegyoldal szőlői nemcsak a borvidék gazdasági és szakmai értékei miatt fontosak, hanem Eger jellegzetes tájképének is részei.

Ősszel a szőlőtőkék levelei is színt váltanak, így a Nagy-Egeden egyszerre figyelhető meg a természetes növényzet és a művelt szőlőterületek évszakos változása.

Tanösvény vezet végig a hegy természeti értékein

A Nagy-Egedet nemcsak a panoráma miatt érdemes felkeresni. A hegy megismerését természet- és tájismereti tanösvény is segíti.

A Kaptárkő Egyesület által gondozott útvonal mintegy négy kilométer hosszú, 11 állomással rendelkezik. A körút során a látogatók megismerhetik a terület földtani adottságait, növény- és állatvilágát, valamint a szőlőtermesztéshez kapcsolódó táji értékeket.

A tanösvény bejárása hozzávetőleg három órát vesz igénybe. Az útvonalon a hegy különböző élőhelyei és az Egerre nyíló kilátás is megismerhető.

Megújul a Dobó István-kilátó

A Nagy-Eged egyik legismertebb építménye a Dobó István-kilátó, amelyet 1962. október 14-én adtak át. Az egykori olajfúró torony felhasználásával, társadalmi összefogással létrehozott építmény hosszú időn keresztül szolgálta a kirándulókat.

Műszaki állapota miatt azonban az elmúlt években már nem fogadhatott látogatókat.

április 2-án jelentették be a felújítás tervét. A mintegy 65 millió forintos beruházás részeként az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ 40 millió forintos támogatást biztosít.

A munkaterületet 2026. július 21-én adták át a kivitelezőnek, így hivatalosan is elkezdődött a rekonstrukció. A felújítás során az acélszerkezet megerősítése, a korrózióvédelem, a lépcsők és a biztonsági elemek megújítása is szerepel a feladatok között.

A tervek szerint a kilátó 2027 nyarára készülhet el, így a következő időszakban ismét látogathatóvá válhat Eger egyik legismertebb magaslati kirándulóhelye.

A hegytető elfeledett kápolnája is újra előtérbe került

A Nagy-Eged történetének másik fontos fejezete a hegytetőn egykor álló Szent Kereszt-kápolna. A régészeti kutatások és feltárások az elmúlt években egyre több részletet hoztak felszínre az épület múltjáról.

A kápolna történetének kutatása 2018-ban kapott új lendületet, majd 2020-ban megkezdődtek a régészeti feltárások. A munkában a Dobó István Vármúzeum régészei és az Egri Nagy-Eged hegyi Szent Kereszt Kápolnáért Egyesület önkéntesei is részt vesznek.

A 2026. szeptemberi feltárási időszak különösen látványos eredményeket hozott. A régészeknek sikerült eltávolítaniuk a több száz köbméternyi omladékot, így előkerültek a 22 méter hosszú és 11 méter széles egykori templom embermagasságú falai is.

A szeptemberi kutatások során különleges régészeti leletek is napvilágra kerültek, köztük középkori és későbbi pénzérmék. Szeptember 23-án pedig 245 év után ismét harangszó hallatszott a kápolna mellett.

A feltárás nemcsak egy régi épület maradványait teszi láthatóvá, hanem a Nagy-Eged évszázados történetének megismeréséhez is hozzájárul.

A Nagy-Eged tehát jóval több egy Eger fölé magasodó kirándulóhelynél. Szőlőültetvényei, változatos növényvilága, történelmi emlékei és panorámája együtt teszik a város környékének egyik legértékesebb természeti területévé.

Az őszi vörös és bordó színekben pompázó hegyoldal pedig ismét megmutatja, milyen sokféle természeti értéket rejt Eger házi hegye.