Eger egykori tisztasági fürdője – a Fürdő utca eltűnt fürdővilágának emlékei

Eger fürdővárosi múltja nemcsak a ma is működő gyógyfürdőkről és a török kori emlékekről szól. A Fürdő utca környékén egykor olyan fürdők és meleg vizű források is működtek, amelyek a városlakók mindennapi tisztálkodását szolgálták. A régi Eger egyik ilyen, mára eltűnt emléke az Erzsébet-fürdő, amelyről a korabeli visszaemlékezések és a helytörténeti források is megőriztek néhány érdekes részletet.

Fürdők és források a Fürdő utca környékén

A Fürdő utca elnevezése nem véletlen. Egernek ezen a részén évszázadok óta meghatározó szerepet játszottak a föld mélyéből feltörő meleg vizű források. A környék fürdőélete több különböző intézményt foglalt magában: gyógyfürdőket, tisztálkodásra szolgáló fürdőket és olyan természetes vízforrásokat, amelyeket a helyiek a mindennapokban is használtak.

A 20. század elejének Egeréről fennmaradt visszaemlékezések külön is megemlítik az Erzsébet-fürdőt. Setét Anna, aki 1904 és 1992 között élt, az Egri Újság 1989-ben közölt visszaemlékezésében az egykori Fürdő utca világát idézte fel. Leírásában az Erzsébet-fürdőt már „kultúr”-fürdőként említette.

Ez a megnevezés különösen érdekes, hiszen a környék másik fontos fürdőjétől, a török kori hagyományokat őrző gyógyfürdőtől is megkülönböztette.

Az Erzsébet-fürdő és az egri asszonyok mindennapjai

A környék történetének egyik legérdekesebb fejezete az egykori meleg vizű forrásokhoz kapcsolódik. Az egri asszonyok a források környékére jártak mosni, és ez a tevékenység hosszú időn keresztül a városrész mindennapi életének része volt.

A mai Szent József park területén, az ivókút helyén egykor az Erzsébet-fürdő állt. A közelben fakadó meleg vizű forrásokat mosásra is használták.

Ennek az eltűnt világnak állít emléket Oláh Szilveszter 2003-ban elkészült alkotása, az Egri nő, közismertebb nevén az Egri mosónő szobra, amely a park kialakításának részeként került a helyére.

A környék másik fürdője a József fürdő volt, amelyet a második világháború után lebontottak. A helyén, illetve annak területén később uszodai fejlesztések valósultak meg.

Egy különleges uszoda története

A Fürdő utca és a környék régi fürdőéletének felidézésekor nem lehet kihagyni az egykori egri uszodát sem.

Setét Anna visszaemlékezése szerint a környéken korábban egy meleg vizű tó működött, amelyben eredetileg kocsikat mostak és lovakat fürösztöttek. A területet Samassa érsek a városnak ajándékozta, a mintegy 23 fokos vizű tóból pedig később uszodát alakítottak ki.

A fürdőt Sarkadi nevű bérlő vette használatba, aki 34 kabint létesített. A nők és a férfiak kétóránként váltották egymást, szigorú időbeosztás szerint.

A visszaemlékezés szerint a tó különlegességei közé tartoztak a vízben elhelyezett keresztek, amelyekbe kapaszkodva a fürdőzők pihenhettek. A gyerekek és az úszni nem tudók számára elkerített, deszkázott részt alakítottak ki.

Az uszodában 1914. július 10-én vezették be a villanyvilágítást. Ez a részlet jól mutatja, hogy az egri fürdőélet már a 20. század elején is folyamatosan fejlődött.

Mi található ma az egykori fürdők környékén?

A régi fürdőépületek egy része már eltűnt, de a terület fürdővárosi szerepe ma is felismerhető.

A közelben található az Egri Termál- és Strandfürdő, a Bárány István Sportuszoda és a Makovecz Imre tervei alapján épült Bitskey Aladár Uszoda. A városrész egyik ismert közösségi tere a Szent József park, amelyet 2003-ban alakítottak ki Wild László tervei alapján.

A park központi eleme a Szent József-forrás vizét kínáló kupolás ivókút. A terület korábbi fürdő- és mosóhelyi múltjára az Egri mosónő szobra is emlékeztet.

A park szökőkútjának története az utóbbi években szintén többször előkerült. A 2019-es felújítás ellenére a vízjáték később ismét működésképtelenné vált, és a 2026-os fejlesztések sem terjedtek ki a teljes park rekonstrukciójára.

A Fürdő utca és környéke tehát ma is Eger egyik legfontosabb fürdőnegyede, még akkor is, ha a régi tisztasági fürdők és a hozzájuk kapcsolódó mindennapi élet emlékei már csak a fényképeken, dokumentumokban és visszaemlékezésekben élnek tovább.

Egy régi egri pillanat az 1970-es évekből

A hetvenes évekből származó felvétel egy olyan Egerre emlékeztet, amelynek utcái és épületei azóta sokat változtak. A Fürdő utca egykori fürdővilága a város történetének fontos része, amelyet érdemes fényképeken és helytörténeti kutatásokon keresztül is megőrizni.