November 13-a a magyar nyelv napja. Ezen a napon arra az 1844-es történelmi eseményre emlékezünk, amikor V. Ferdinánd király szentesítette a magyar nyelv hivatalossá tételéről rendelkező törvényt. Eger története különösen érdekes ebből a szempontból: a város oktatási intézményei, nyomdája, újságjai és irodalmi alkotói hosszú időn keresztül formálták a magyar nyelvű művelődést.
1844. november 13. – fordulópont a magyar nyelv történetében
A magyar nyelv évszázadokon keresztül úgy volt jelen az ország életében, hogy közben a hivatalos ügyintézés, a törvénykezés és az oktatás jelentős részében más nyelvet használtak. A középkori Magyar Királyságban a latin töltötte be ezt a szerepet, később pedig II. József német nyelvrendelete is komoly változást hozott a hivatali nyelvhasználatban.
A magyar nyelv hivatalos elismeréséért folytatott küzdelem a reformkor egyik meghatározó törekvése lett. Az országgyűléseken egyre hangsúlyosabban jelent meg az igény, hogy a magyar nyelv ne csupán a mindennapi élet, az irodalom és a közösségi érintkezés nyelve legyen, hanem az állami működésben is megkapja az őt megillető helyet.
Az 1843–1844-es pozsonyi országgyűlés munkájának eredményeként megszületett az 1844. évi II. törvénycikk a magyar nyelv és nemzetiségről. V. Ferdinánd 1844. november 13-án szentesítette a törvényt.
A rendelkezés értelmében a magyar lett a Magyar Királyság hivatalos nyelve. Magyarul kellett folytatni az országgyűlés munkáját, magyar nyelven kellett megalkotni a törvényeket, és a hivatalos ügyintézésben is a magyar nyelv használata vált kötelezővé. Az oktatásban szintén fontos változást hozott a jogszabály.
A magyar nyelv napjává azonban csak jóval később, 2011-ben nyilvánította november 13-át az Országgyűlés. A 66/2011. (IX. 29.) OGY határozat célja az volt, hogy évente külön alkalom irányítsa a figyelmet anyanyelvünk értékeire, történetére és kulturális jelentőségére.
Egerben már 1844 előtt is fontos volt a magyar nyelvű oktatás
A magyar nyelv egri története nem 1844-ben kezdődött. A város oktatási intézményeiben már a reformkor előtt is jelen voltak azok a törekvések, amelyek a magyar nyelv tanítását és használatának erősítését szolgálták.
Eger egyik legfontosabb oktatási központja a Líceum lett. Az Eszterházy Károly püspök által egyetemi célokra építtetett intézményben már a 18. század végétől többféle felsőfokú képzés működött. A jogi, teológiai és bölcseleti oktatás mellett a magyar nyelv és irodalom tanítása is helyet kapott az intézmény történetében.
A magyar nyelv oktatása azonban nem egyik napról a másikra vált általánossá. Az egri gimnáziumban 1819-ben vezették be önálló tantárgyként a magyar nyelvet, heti két órában. A diákoknak vizsgázniuk is kellett belőle.
Az 1830-as években tovább erősödött a magyar nyelv jelentősége. Az 1840/41-es tanévben már olyan rendelkezés érkezett, amely a magyar tanítási nyelv bevezetését szorgalmazta az egri gimnáziumban.
A teljes körű átállás néhány évet vett igénybe. Az 1842/43-as tanévtől azonban már magyarul tanították a tantárgyak többségét, néhány kivétellel.
Ez különösen fontos egri helytörténeti adat: a magyar nyelv az iskolai oktatásban már az államnyelvvé válás előtt egyre nagyobb szerepet kapott.
Pyrker János László és az első magyar nyelvű tanítóképző
Eger oktatástörténetének egyik kiemelkedő eseménye az első magyar tanítási nyelvű tanítóképző intézet megalapítása.
Pyrker János László érsek 1828-ban hozta létre az intézményt. Az alapítás mögött gyakorlati probléma állt: a falusi elemi iskolákban sokszor megfelelő felkészültség nélküli tanítók foglalkoztak a gyermekek oktatásával.
Pyrker felismerte, hogy az iskolai nevelés színvonalának emeléséhez nem elegendő megfelelő tananyagokat biztosítani. Olyan pedagógusokra is szükség van, akik felkészülten, megfelelő módszerekkel tudják tanítani a következő nemzedéket.
Az 1828. november 11-én ünnepélyesen megnyitott egri intézet jelentős szerepet töltött be a magyar tanítóképzés történetében. A növendékek az elemi iskolai tantárgyak mellett pedagógiai ismereteket és gyakorlati tanítási módszereket is elsajátítottak.
A tanítóképző különleges jelentőségét az adta, hogy magyar volt a tanítás nyelve. Az intézmény hosszú időn keresztül meghatározó szerepet játszott a néptanítók képzésében.
A képzés később a Líceum épületéhez kötődött, és Eger oktatási központi szerepét is tovább erősítette.
A Líceum és az egri nyomdászat
A magyar nyelvű művelődés fejlődésében az oktatás mellett a könyvnyomtatásnak is meghatározó szerepe volt.
A Líceum történetéhez szorosan kapcsolódik Eger régi nyomdászata. A városban működő nyomda több mint egy évszázadon keresztül meghatározó szerepet töltött be a helyi kiadványok előállításában.
A nyomtatott könyvek, oktatási segédanyagok, egyházi kiadványok és más írásos munkák révén a magyar nyelvű kultúra egyre szélesebb körben válhatott hozzáférhetővé.
A nyomda jelentősége nem pusztán abban állt, hogy könyveket készített. A helyi szellemi élet számára is fontos hátteret biztosított: az írók, tanárok, egyházi személyek és a művelődés iránt érdeklődők munkái nyomtatásban is megjelenhettek.
Az egri nyomdászat történetének egyik különösen érdekes fejezete az első helyi újság megjelenése.
1838 – megszületett az első egri újság
Eger sajtótörténetében 1838 fontos dátum. Ebben az évben jelent meg a város első újságja, Joó János szerkesztésében.
A korabeli sajtó megteremtette annak lehetőségét, hogy a helyi események, gondolatok és közéleti kérdések rendszeresen írásos formában is eljussanak az olvasókhoz.
Az újságírás fejlődése a magyar nyelvű közélet erősödésével is összefüggött. A nyomtatott sajtó nemcsak híreket közölt, hanem alakította a közbeszédet, terjesztette az ismereteket, és lehetőséget adott a helyi értelmiségnek a nyilvános megszólalásra.
Az 1838-as egri kezdet azért is figyelemre méltó, mert hat évvel megelőzte a magyar nyelv hivatalossá tételét.
A város tehát már akkor rendelkezett saját sajtóélettel, amikor az országos törvényhozás még a magyar nyelv hivatalos státuszának megteremtésén dolgozott.
Gárdonyi Géza, Bródy Sándor és az egri irodalmi örökség
Eger magyar nyelvű kulturális múltját nem lehet az irodalom említése nélkül bemutatni.
A város neve különösen szorosan összefonódott Gárdonyi Géza munkásságával. Az író életének jelentős részét töltötte Egerben, és itt születtek legjelentősebb regényei közül is azok, amelyek a magyar irodalom meghatározó alkotásaivá váltak.
Az Egri csillagok, A láthatatlan ember és az Isten rabjai nemcsak irodalmi értékük miatt fontosak. Gárdonyi művei hozzájárultak ahhoz is, hogy Eger történelme, a vár és az 1552-es ostrom országosan, majd nemzetközi szinten is ismertté váljon.
Az egri irodalmi élet másik meghatározó alakja Bródy Sándor volt, aki 1863-ban született Egerben. A magyar próza és a modern magyar novella egyik jelentős képviselőjeként tartják számon.
Munkássága a magyar irodalom történetének fontos fejezete, életútja pedig Eger kulturális örökségéhez tartozik.
A város irodalmi múltja azonban jóval több két ismert névnél. Madarassy Pál, Aszalay József, Kemenchey Jenő, Porzsolt Kálmán, Werner Gyula és más egri kötődésű alkotók szintén hozzájárultak a helyi szellemi élet gazdagságához.
Az irodalmi hagyományok megőrzésében ma is fontos szerepet tölt be a Bródy Sándor Könyvtár, amelynek helyismereti gyűjteménye az egri múlt kutatásához is értékes dokumentumokat őriz.
A magyar nyelv története Eger utcáin is tovább él
Ha végigmegyünk Eger belvárosán, több olyan épületet is találunk, amely a magyar nyelvű művelődés történetéhez kapcsolódik.
A Líceum nem csupán a város egyik legismertebb barokk épülete. Oktatási, tudományos és nyomdászati múltja miatt a magyar művelődéstörténet egyik fontos egri helyszíne.
A Főegyházmegyei Könyvtár gyűjteményei, a régi nyomtatványok és kéziratok, a város egykori iskolái, valamint az irodalmi emlékhelyek mind azt mutatják, hogy Eger kulturális fejlődésében a magyar nyelvnek meghatározó szerepe volt.
A magyar nyelv napja ezért Egerben nem csupán egy országos történelmi évforduló felidézésére ad alkalmat. Arra is emlékeztet, hogy a város oktatói, nyomdászai, újságírói, írói és költői milyen sokat tettek a magyar nyelvű kultúra gyarapításáért.
-
november 13-án országos jelentőségű törvény született. Egerben azonban már előtte is tanították, nyomtatták, művelték és formálták a magyar nyelvet.
Ez a város történetének olyan öröksége, amelyre november 13-án különösen érdemes emlékezni.
Források
Minden, ami Eger – Már 181 éve tanulhatunk magyar nyelven
Minden, ami Eger – A magyar nyelv napja, az államnyelvvé nyilvánítás emlékére
Minden, ami Eger – A magyar nyelv napját ünnepeljük
Minden, ami Eger – A Líceum mint a „magyar Athen” jelképe
Minden, ami Eger – Kihagyhatatlan – Egerben járt az irodalom
Magyar Nemzeti Levéltár – A magyar nyelv hivatalossá tételéről rendelkező törvény, 1844
Magyar Országgyűlés – 66/2011. (IX. 29.) OGY határozat a magyar nyelv napjáról
Egri Főegyházmegye – A török félholdtól a diktatúráig
Magyar Elektronikus Könyvtár – Az egri érseki Líceum történetéből
Eger Lokálpatrióta Egylet – Az első magyar tanításnyelvű tanítóképző
Borítókép: Az egri Líceum, a város magyar nyelvű oktatási és művelődéstörténeti hagyományainak egyik legfontosabb helyszíne.
Legutóbbi hozzászólások