Jó hír a természetkedvelőknek: ismét hódok dolgoznak az Eger-patakon. A Bükk-sétány melletti Csebox környékén egy fiatal hódpár kezdte el új otthonának építését, alig néhány száz méterre attól a helytől, ahol néhány évvel ezelőtt már állt egy hódvár. A friss építkezés azt mutatja, hogy a patak élővilága továbbra is vonzó élőhelyet biztosít Magyarország legnagyobb rágcsálójának.

A környéken sétálók az elmúlt napokban már észrevehették a frissen megrágott ágakat, a vízbe húzott gallyakat és az egyre növekvő építményt. A hódok elsősorban éjszaka dolgoznak, így nappal többnyire csak munkájuk nyomai árulkodnak jelenlétükről.

Fotó: Pedro Lobo

Nem először választják ezt a helyet

Az egri hódok története már több évre nyúlik vissza. A Bükk-sétány környékén 2022-ben is jelentős hódvár és hódgát épült, amely akkor komoly figyelmet kapott. A lakosság egy része aggódott a patak használhatósága és a közeli fák miatt, ugyanakkor természetvédelmi szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a hód Európa egyik legfontosabb élőhely-formáló állata, amely természetes módon alakítja át környezetét.

Az idei megfigyelések szerint most egy fiatal pár kezdett új életet a Csebox környékén, ami arra utal, hogy az élőhely továbbra is megfelelő számukra.

A természet mérnökei

A hódokat gyakran nevezik a természet építőmestereinek. Gátjaik és váraik nem csupán saját biztonságukat szolgálják.

A hódok munkájának köszönhetően:

lassul a víz áramlása,

nő a vizes élőhelyek területe,

több halfaj, béka, rovar és madár talál megfelelő élőhelyet,

javulhat a víz természetes öntisztulása,

nő a biológiai sokféleség.

Ezért számos országban már tudatosan együtt élnek a hódokkal, és csak indokolt esetben avatkoznak be élőhelyükbe.

Fotó: Pedro Lobo

Mit érdemes tudni a hódokról?

A hód (Castor fiber) Magyarország legnagyobb rágcsálója.

Egy kifejlett példány akár 25–30 kilogrammot is nyomhat.

Főként alkonyat után és éjszaka aktív.

Kiváló úszó, akár 15 percig is a víz alatt maradhat.

Narancssárga metszőfogai egész életük során folyamatosan nőnek.

Fő tápláléka a fák kérge, hajtásai, valamint vízinövények.

Magyarországon védett faj.

Az Eger-patak ismét él

Az elmúlt hónapokban sok szó esett az Eger-patak állapotáról: tavasszal például a habzás miatt végeztek vizsgálatokat, amelyek természetes eredetűnek bizonyultak, nyáron pedig az alacsony vízállás okozott aggodalmat. Mindezek ellenére a hódok visszatérése azt jelzi, hogy a patak továbbra is fontos élőhely számos állat számára.

A Bükk-sétány környéke így ismét különleges természeti látványossággal gazdagodott. Aki türelmes, csendben figyel, naplemente után akár magukat a hódokat is megpillanthatja, amint fáradhatatlanul hordják az ágakat új váruk építéséhez.

Tudta?

🦫 Egy hód egyetlen éjszaka alatt több kilogrammnyi ágat is képes elszállítani.

🌳 A kidöntött fák helyén gyakran új növényzet jelenik meg, ami számos állatnak biztosít táplálékot.

💧 A hódgátak természetes vízvisszatartóként működnek, ami száraz időszakokban különösen értékes lehet.

🐦 A hódok által kialakított vizes élőhelyeken gyakrabban jelennek meg jégmadarak, gémek és kétéltűek.

🌿 Az Eger-patak mintegy 68 kilométer hosszú, és a Bükk térségéből indulva a Tiszába torkollik.

Források

Eger.hu – Megjelentek a hódok az Eger-patak mentén

HEOL – Hódok munkálkodnak Egerben

TV Eger – Tájékoztatás az Eger-patak vizének állapotáról

Kaptárkő Egyesület – Az Eger-patak állatvilága

Kékes Online – Az Eger-patak története