Az Egészségház utca neve ma is ismerősen cseng minden egrinek, de azt már jóval kevesebben tudják, honnan ered az elnevezés. A névadó egészségház ugyanis régen eltűnt, ahogyan a környék egykori villáinak és kisebb házainak jelentős része is. Az utca története azonban ennél sokkal régebbre nyúlik vissza: volt Pyrker utca és Erzsébet sétány, összeköttetést teremtett a belváros és a fürdők között, majd a 20. század második felében Eger egyik látványosan átalakuló területévé vált.
1973 különösen érdekes pillanat ebben a történetben. A régi város még számos részletében jelen volt, de már jól látszott az a modernizáció is, amely néhány év alatt jelentősen átformálta az Egészségház utca és az Eger-patak közötti területet. A korábbi villás, kertes beépítés helyét fokozatosan nagyobb lakóépületek vették át, miközben az utca névadó épülete még állt.
A több mint fél évszázaddal ezelőtti utcakép ezért nem egyszerűen nosztalgikus visszatekintés. Egy olyan Egert mutat, amelyben a 19. század öröksége, a századforduló építészete és az 1960–70-es évek városépítészete még egyszerre volt jelen. Néhány évvel később ebből a városképből újabb meghatározó részletek tűntek el.
Eredetileg a fürdőkhöz vezetett
A mai Egészségház utca kialakulása egészen a 19. század közepéig vezethető vissza.
Az 1840-es évek táján az egri káptalan területéből választottak le egy sávot, hogy a belvárosból könnyebben megközelíthetővé váljanak a fürdők. Ez fontos városfejlesztési lépés volt, hiszen Eger fürdőkultúrája ekkor már régi hagyományokra támaszkodott, a 19. században pedig egyre nagyobb szerepet kapott a város életében.
Az új utca először Pyrker utca néven szerepelt, Pyrker János László egri érsek emlékét őrizve. Később Erzsébet sétány lett belőle, Erzsébet királyné tiszteletére.
Mai nevét csak jóval később kapta.
De hol volt az egészségház?
A mai utcanév eredetét már hiába keresnénk az utca épületeinek feliratain.
A névadó ház a Klapka György utca és az Egészségház utca találkozásánál állt. Az 1903-ban épült reprezentatív, szecessziós villa eredetileg főispáni lak volt. Később más funkciókat is kapott: az 1920-as években az ipartestület használta, majd az 1950-es évektől egészségügyi intézmény, tüdőgondozó működött benne.
Innen származik az Egészségház utca elnevezés.
Vagyis az utcanév tulajdonképpen egy eltűnt épület emlékműve lett.
A Minden, ami Eger korábbi cikkében részletesen végigjártuk az utca történetét a Pyrker utcától az egészségházig és az eltűnt villákig. Az 1973-as fénykép ehhez azért különösen értékes kiegészítés, mert ekkor a névadó épület története még nem ért véget.
1973-ban még állt a régi főispáni villa
A kép készítésekor az egykori főispáni lak még része volt az Egészségház utca környezetének.
Nem sokáig.
Az épület sorsa az évtized végére megpecsételődött: 1979-ben lebontották, helyére pedig teljesen más léptékű és építészeti világot képviselő épület került.
1981-re készült el a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának új székháza, amelyet az egriek később jellegzetes barna homlokzata miatt Csokipalotának is neveztek. Az épület ma az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemhez tartozik.
Mindössze nyolc év választja el tehát Sz. Kovács Éva fényképét az új épület átadásától.
Ez jól mutatja, milyen gyorsan változott Egernek ez a része az 1970-es években.
A régi villák helyét már elfoglalta az új város
Az Egészségház utca és az Eger-patak közötti terület egykor egészen más képet mutatott.
A patakparton nagypolgári villák sorakoztak, amelyek közül többhez kert és közvetlen lejárat is tartozott a patakhoz. Ennek a világnak jelentős része azonban a 20. század második felének városrendezése során eltűnt.
Helyükön jelentek meg a korszak nagyobb társasházai.
Közülük a legismertebb az egriek által Lordok házának nevezett épület. A hatalmas társasház már az 1970-es évek Egészségház utcájának meghatározó eleme lett. Neve nem hivatalos elnevezés, hanem az egri köznyelv része – éppen úgy, ahogy később a Csokipalota is az lett.
A régi villás környezetből így fokozatosan egy egészen más karakterű belvárosi lakóterület alakult ki.
1973-ban egy szobor is megérkezett az utcába
A fénykép készítésének éve egy másik, kevésbé ismert történet miatt is érdekes.
1973-ban került az Egészségház utcai lakótelepre Szabó László Vízbelépő című alkotása.
A szobor története különös.
Az Egerből elszármazott Szabó László eredetileg díszkúthoz készítette a nőalakot. A korabeli Népújság 1973 májusában arról írt, hogy az alkotás már körülbelül tizenegy éve a város birtokában volt, de hosszú ideig nem került a számára kijelölt helyre.
Végül éppen 1973-ban állították fel az Egészségház utcai lakótelepen.
Így az az év, amikor a toronyból ez a fénykép készült, egyben a ma is ismert köztéri alkotás történetének fontos dátuma.
A Vízbelépő ma is szerepel Eger nyilvántartott közterületi képzőművészeti alkotásai között. A Minden, ami Eger oldalán nemrég külön cikkben is végigjártuk ezeket a sokszor észrevétlenül mellettünk élő egri szobrokat.
A Ferences templom tornyából egészen más Eger látszott
Maga a fénykép készítésének helye is figyelmet érdemel.
A Kossuth Lajos utca és az Egészségház utca sarkán álló Szeplőtelen Fogantatás Ferences templomot, vagy ahogyan sok egri nevezi, a Barátok templomát 1736 és 1755 között építették. Homlokzata később, 1773 és 1776 között készült el.
Éppen az egyik toronyból fordult a fényképezőgép az Egészségház utca felé.
Ez a magas nézőpont teszi igazán értékessé a felvételt. Nem egyetlen házat vagy utcai részletet látunk, hanem egy egész városrészt: az úttestet, a zöldfelületeket, a különböző korszakok épületeit és mögöttük Eger dombjait.
A forgalom pedig mai szemmel feltűnően gyér.
Néhány személyautó, kerékpárosok, gyalogosok – a hetvenes évek belvárosi közlekedése még egészen más léptékű volt. A füves területek és a házak közötti szabad tér is sokkal hangsúlyosabban jelenik meg, mint napjainkban.
Egyetlen fényképen több korszak
Talán ezért különösen érdekes ez az 1973-as felvétel.
Nem azért, mert minden rajta látható épület eltűnt volna. Éppen ellenkezőleg: számos részlet ma is felismerhető.
A kép igazi értéke az, hogy egy átmeneti Egert mutat.
Az utcát még egy olyan épületről nevezték el, amely ekkor valóban ott állt. A régi villák világának egy része már eltűnt, helyükön megjelentek a modern társasházak. Ugyanebben az évben kapott végleges helyet a Vízbelépő szobor, néhány évvel később pedig lebontották az egykori főispáni villát is.
Az Egészségház utca neve azonban túlélte mindezt.
Ma naponta autók, autóbuszok és gyalogosok ezrei haladnak végig rajta, miközben valószínűleg kevesen gondolnak arra, hogy az utcanév mögött egy régen eltűnt egri villa története rejtőzik.
Sz. Kovács Éva 1973-as fényképe pedig megőrizte azt a rövid időszakot, amikor a névadó egészségház még állt, de körülötte már megszületőben volt az az Egészségház utca, amelyet ma ismerünk.
Források
Bródy Sándor Könyvtár – Egészségház utca a Ferences templom tornyából, 1973
Köztérkép – Vízbelépő (Nőalak), Egészségház utca
Eger.hu – Angolkisasszonyok Intézete és a Ferences templom története
Borítókép: Egészségház utca a Ferences templom tornyából, Eger, 1973. Fotó: Sz. Kovács Éva. Bródy Sándor Könyvtár.
Legutóbbi hozzászólások