Eger belvárosának egyik fontos kereskedelmi helyszíne a Katona István tér, ahol napjainkban a város piaccsarnoka működik. A környék története azonban jóval régebbi a mai épületnél. A régi Halaspiac, a Zalár József utca egykori árusítóhelyei, a belvárosi vásárok és a később kialakított piaci területek mind hozzátartoznak Eger kereskedelmi múltjához.
A piac története szorosan összefonódik a város fejlődésével. Megváltoztak a terek, az utcák, az árusítás körülményei és a vásárlási szokások, de a piac szerepe megmaradt: a helyi termelők, kereskedők és vásárlók találkozóhelye.
Eger egykori piacterei
A régi Egerben a kereskedelem nem egyetlen helyszínhez kötődött. A város különböző pontjain tartottak vásárokat, az árusok pedig a piactereken és a környező utcákban kínálták termékeiket.
A mai Dobó István tér története is szorosan kapcsolódik a piacozáshoz. A területet a régi források Piac térként, illetve „váras piacza” néven is említették. Eger 1702-ben kapott engedélyt hetivásárok tartására, amelyeknek időpontját később többször módosították.
A piac forgalma idővel egyre nagyobb lett. A városi tanács szabályozta az árusok elhelyezését, a fabódék használatát, és a kereskedőknek újabb területeket kellett biztosítani. A 18. század folyamán a vásárok egy része már a város más részeire került át.
A Dobó tér hosszú időn keresztül megőrizte piaci szerepét, de a 20. században fokozatosan megváltozott a funkciója. Az élelmiszerárusítás és a mindennapi piacozás egyre inkább más helyszínekre koncentrálódott.
A Halaspiac és a Katona István tér környéke
A mai piaccsarnok környezetének egyik régi elnevezése a Halaspiac volt. A név a környék korábbi kereskedelmi szerepét őrzi, és a Zalár József utca történetéhez is szorosan kapcsolódik.
A mai Zalár József utca korábbi neve Oroszlán utca volt. Az utca északi végén, a Tábornok-ház környékén működött az egykori Halaspiac. A környék nem egyszerű közlekedési útvonal volt, hanem a belvárosi kereskedelem egyik fontos területe.
A 19. század végén és a 20. században a piacozás mindennapi látványt jelentett. Az árusok különböző terményeket, élelmiszereket kínáltak, a környező településekről pedig rendszeresen érkeztek termelők Egerbe.
A piacozásnak saját rendje volt: a termelők korán reggel érkeztek, a kofák felvásárolták a terményeket, majd a vásárlók számára is megkezdődött az árusítás. A kereskedelem nemcsak a csarnokhoz, hanem a környező utcákhoz is hozzátartozott.
Egy különleges múltú városrész
A Katona István tér története nem kizárólag a piacról szól. A terület múltjában olyan emlékek is szerepelnek, amelyekről ma már kevesebben tudnak.
A környéken működhetett Eger egyik legkorábbi fürdője, a Balneum Carthusiensium, amelyet a karthauzi szerzetesekhez kötnek. Létezését már 1448-ban említik az okleveles források. Pontos helyét nem ismerjük, de a történeti leírások a mai tér délkeleti részére, az Eger-patak közelébe teszik.
A terület török kori múltja szintén érdekes. A mai tér környezetében, az Eger-patak által körülvett szigeten állt a törökök lőpormalma, a Bárutkháne. Az erődített építményt Köprili Mohamed idején, 1658-ban alakították ki, és 1691-ben egy robbanás következtében semmisült meg.
Vagyis a mai piac helyszíne olyan városrészben található, amelynek története a középkorig nyúlik vissza.
A piac átalakulása a 20. században
A 20. század második felében Eger kereskedelmi élete jelentős változásokon ment keresztül. A régi utcai árusítóhelyek mellett egyre nagyobb igény mutatkozott a rendezettebb, fedett piaci területekre.
A Dobó térről fokozatosan más helyszínekre került át az élelmiszer-kereskedelem. A piacozás központjává a Katona István tér és annak környéke vált.
A korábbi vásárcsarnokot később újabb piaci létesítmény váltotta fel. Az 1980-as években megvalósult fejlesztés eredményeként 1985-ben megnyílt az új piaccsarnok, amely a fedett árusítás és az üzlethelyiségek révén korszerűbb feltételeket teremtett.
A csarnok kialakítása a piac működését is átalakította. Az időjárástól védett belső árusítóhelyek mellett továbbra is fontos maradt a szabadtéri kereskedelem, különösen a szezonális zöldségek, gyümölcsök és virágok értékesítése.
A mai Egri Piaccsarnok
A Katona István téri Piaccsarnok ma is a város egyik fontos élelmiszer-kereskedelmi központja. Az üzemeltetést az EVAT Zrt. végzi.
A fedett csarnokban és a szabad elárusítóasztaloknál különböző kereskedők, őstermelők és kistermelők kínálják termékeiket.
A választékban többek között megtalálhatók:
-
friss zöldségek és gyümölcsök;
-
hús- és baromfiáruk;
-
halak és környékbeli pisztráng;
-
tejtermékek és sajtok;
-
tojás és házi tészták;
-
mézek, lekvárok és szörpök;
-
savanyúságok és fűszernövények;
-
pékáruk, sütemények és egyéb élelmiszerek.
A csarnok előtti terület szintén fontos része a piacnak. Az évszaknak megfelelően palánták, virágok, vetőmagok, oltványok és szezonális termények jelennek meg az árusok kínálatában.
A piac egyik értéke, hogy a vásárlók közvetlenül is találkozhatnak a környék termelőivel. Ez a kapcsolat különösen fontos azok számára, akik szívesebben választanak helyi gazdaságokból származó élelmiszereket.
Nemcsak hétköznapi bevásárlóhely
Az egri piac az elmúlt években többféle rendezvénynek is helyet adott. A termelői piacok és kézműves vásárok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a Heves megyei gazdák és helyi készítők szélesebb közönségnek mutassák be termékeiket.
A Szak(ma)rket termelői piac például a helyi ízek, kézműves élelmiszerek és térségi termékek bemutatására épít. A látogatók mézek, sajtok, péksütemények, lekvárok, friss zöldségek és gyümölcsök közül válogathatnak.
A hagyományos piacozás mellett tehát újabb vásárlási és közösségi formák is megjelentek.
A nyári időszak különösen látványos a piacon. A dinnye, az őszibarack, a szilva és a szőlő szezonja minden évben más-más kínálatot hoz. A tavaszi hónapokban pedig a virágok, palánták és kerti növények teszik változatossá a piac előtti területet.
A piac jövője a helyi termelőkön is múlik
A helyi piacok jelentősége napjainkban ismét előtérbe került. A mezőgazdasági termelők egyre több kihívással szembesülnek: az időjárási szélsőségek, a termelési költségek és a nagy áruházláncok versenye egyaránt hatással van a gazdaságok működésére.
Egerben a piaccsarnok fontos értékesítési lehetőséget biztosít a kisebb termelőknek. A közvetlen értékesítés révén a vásárlók megismerhetik az árut kínáló gazdákat, a termékek származását és a helyi kínálatot.
A piac jövője ezért nemcsak az épület állapotán és a szolgáltatásokon múlik, hanem azon is, hogy mennyire sikerül megőrizni a termelők és a vásárlók közötti közvetlen kapcsolatot.
Régi hagyomány, mai szerep
A Katona István tér története jól mutatja, hogy egy városrész arculata és funkciója sokat változhat az évszázadok alatt. A középkori környezet, a Halaspiac, az utcai árusítás, a régi vásárcsarnok és a mai piaci központ különböző korszakokat képviselnek.
Egerben a piacozás helyszínei átalakultak, de a kereskedelem hagyománya tovább él. A Katona István tér ma is azok közé a belvárosi helyek közé tartozik, amelyek a város mindennapi életéhez kapcsolódnak.
Aki ma a piaccsarnokban vásárol, egy olyan helyszínre érkezik, amelynek történetében több évszázadnyi egri kereskedelmi múlt találkozik a jelennel.
Források
Minden, ami Eger – korábbi írások a témában:
A piaccsarnok Eger belvárosában, a főtértől alig 250 méter távolságra található
Mit is kaphatunk Eger virágos piaccsarnokánál?
Az egri Katona téri piac története – a régi Halaspiactól a modern vásárcsarnokig
Nyár ízei az egri piacon – dinnye, őszibarack, szőlő és a helyi termelők portékái
Lédús dinnye, zamatos szilva és nyári bőség – ilyen most az egri piac kínálata
Termelői piac: helyi ízek, tiszta forrásból – ezért éri meg ide járni
Eger egyik rövid utcája, ahol évszázadok története sűrűsödik össze – séta a Zalár József utcában
Séta a város szívében – Dobó István tér, Dobó utca, Minaret, Servita templom, Piac
Tér, a város szívében – a Minoritákról
Milyen is volt Eger pár évtizede
További források:
Visit Eger – Turisztikai információk
Borítókép: Eger, Katona István tér, Piaccsarnok. Fotó: Fortepan, 319389.

Legutóbbi hozzászólások