Eger belvárosában vannak utcák, amelyek mellett könnyű úgy elmenni, hogy közben nem is sejtjük, hány történelmi korszak emléke vesz körül bennünket. A Szent János utca éppen ilyen. Ma üzletek, vendéglátóhelyek, kirakatok és sétáló emberek töltik meg, miközben a házak között még mindig ott rejtőzik a barokk Eger, egy régen eltűnt Lutri köz emléke, egy legendás vendéglő története, sőt egy olyan utcanév is, amelyet egyszer már eltöröltek, majd évtizedekkel később visszaadtak a városnak.
Rövid utca, de Eger múltjából meglepően sok minden összesűrűsödik benne.
Szent János neve Eger legkorábbi történetéig vezet
Az utca nevének története jóval messzebbre vezet annál, mint amit a mai belvárosi környezet alapján gondolnánk.
Szent János neve szorosan kapcsolódik Eger középkori egyházi múltjához. A vár területén álló román kori székesegyházat Szent János evangélista tiszteletére szentelték. A templom a 12. században már állt, és Eger akkori városmagjának egyik legfontosabb épülete volt. Az Egri Főegyházmegye történeti összefoglalója szerint 1204-ben itt temették el Imre királyt is. A tatárjárás 1241-ben súlyos pusztítást végzett Egerben és a székesegyházban.
Vagyis a Szent János név Egerben nem egyszerűen egy későbbi utcanévadás eredménye: a város középkori egyházi központjához vezet vissza.
De volt itt egy Lutri köz is
A Szent János utca múltjának talán egyik legkülönösebb részlete a Lutri köz elnevezés.
Erről korábban a Minden, ami Eger oldalán külön is írtunk. A lutri a régi számsorsjáték, illetve lottéria népies elnevezése volt. A szó a lottéria különböző alakváltozatain keresztül került a magyar nyelvbe, és annyira meghonosodott, hogy Eger egyik közterületének nevében is megjelent.
A Lutri köz a mai Szent János utca elődjének tekinthető. Ez az a fajta régi egri utcanév, amely nem uralkodóról, hadvezérről vagy szentről mesél, hanem a város hétköznapi életéről.
Aki tehát ma végigsétál a Szent János utcán, egy olyan helyen jár, amelynek történetében még a 18–19. századi szerencsejáték világa is nyomot hagyott.
Egy több mint kétszáz éves ház az utca közepén
Érdemes séta közben nemcsak a kirakatokat, hanem a homlokzatokat és különösen a kapukat is figyelni.
A Szent János utca 12. szám alatt álló Báró-ház például a barokk Eger egyik érdekes emléke. Kapuzatának zárókövén az 1776-os évszám látható.
A ház Báró Tamás görög kereskedőhöz kapcsolódik, aki 1773-ban szerezte meg a telket. A fennmaradt műemléki adatok alapján az épület tervezőjeként, illetve építőjeként Povolni János neve merül fel, bár az attribúció nem tekinthető teljesen bizonyosnak.
Ez az apró részlet azért is érdekes, mert jól mutatja, mennyi történet bújik meg a mai üzletportálok mögött. Egy kapu fölött lévő évszám néha több mint két évszázadot köt össze a jelenlegi várossal.
Itt működött a legendás Vörösrák is
A Szent János utca története Eger régi vendéglátásának történetével is összefonódik.
A Minden, ami Eger oldalán korábban részletesen bemutattuk a legendás Vörösrák kisvendéglőt, amelynek története 1876-ig vezethető vissza. Steiner Julianna ekkor kapott iparengedélyt pálinkamérés működtetésére a Szent János utca 11. szám alatt, az akkoriban Lutri-köz néven is ismert utcában. Az egyszerű italmérésből idővel Eger egyik jól ismert vendéglátóhelye lett.
Generációk ismerték a Vörösrákot. Nem elegáns luxusétteremként maradt meg az emlékezetben, hanem éppen azért, mert családias, elérhető és jellegzetesen egri hely volt. A régi épületet végül 1978-ban lebontották.
Így a mai Szent János utcán sétálva már hiába keresnénk azt a környezetet, amelyet az idősebb egriek még a Vörösrákkal azonosítottak.
Szent Jánosból Alkotmány utca lett
Az utca történetébe a 20. századi politika is beleszólt.
A régi Szent János utca nevét 1951-ben megváltoztatták, és ettől kezdve Alkotmány utcaként szerepelt Eger térképén.
Az elnevezés csaknem négy évtizedig megmaradt.
A rendszerváltozás idején azonban Egerben is napirendre került számos olyan közterület nevének felülvizsgálata, amelyet a korábbi politikai rendszerben változtattak meg. A város lakói véleményt is nyilváníthattak.
A fennmaradt adatok szerint 1990 júniusában 210 írásbeli javaslat érkezett arra, hogy az Alkotmány utca kapja vissza a Szent János utca nevet, míg 46-an a meglévő név megtartását támogatták.
Végül a történelmi név tért vissza.
1991. január 1-jétől ismét Szent János utca lett.
Ezzel tulajdonképpen nem új nevet kapott az utca, hanem visszakapta történetének egy régi darabját.
Egy „nyelvi műemlék”
Az 1990-es névváltoztatások történetét feldolgozó korabeli írás különösen szép megfogalmazást használ az ilyen régi utcanevekre: „nyelvi műemlékeknek” tekinti őket.
A Szent János utca esetében ez valóban találó.
Egerben természetesnek vesszük a műemlékeket. Vigyázunk egy barokk homlokzatra, egy kapura, egy szoborra vagy egy több száz éves templomra. De egy régi utcanév ugyanúgy megőrizhet valamit a város történetéből.
A Szent János név ráadásul évszázadokat köt össze: mögötte ott van a középkori egri székesegyház emléke, miközben maga az utca a későbbi polgári és barokk város életének része lett.
Egy különös házszámtábla, amelyet sokan észre sem vesznek
Van még egy apró érdekesség az utcában.
A Szent János utca 6. számú házon egy szokatlan térplasztika található, amely egyszerre tölti be az utcanévtábla és a házszám szerepét. A kialakításból megfelelő szögből nézve kiolvasható a Szent János utca neve és a 6-os házszám.
A tárgy eredete azonban nem tisztázott. Egy, az egri utcanévtáblákkal foglalkozó összeállítás készítője még a városszépítő egyesület segítségével és a lakók megkérdezésével sem tudta kideríteni biztosan, ki és mikor készítette.
Egy újabb apró egri rejtély egy olyan utcában, amely első pillantásra egyszerű bevásárlóutcának látszik.
A Szent János utca és az Erzsébet-udvar
Az utca történetéhez a mögötte megbújó Erzsébet-udvar is hozzátartozik.
Az udvar nem egyetlen régi épület udvaraként jött létre. Több lakóház belső udvarát nyitották össze az 1980-as években. A tömböt északról éppen a Szent János utca, délről és délnyugatról az Érsek utca, nyugatról pedig a Széchenyi utca határolja.
Ez már annak az időszaknak a története, amikor Eger történelmi belvárosának rehabilitációja során megpróbálták úgy új funkciókkal megtölteni a régi tömböket, hogy közben a történeti városszerkezet értékei is megmaradjanak.
A mai Szent János utca környezetének kialakulását ezért nem lehet pusztán a régi házak történetével elmesélni. A 20. század második felének belvárosi rekonstrukciója ugyancsak erősen alakította azt, amit ma látunk.
Ugyanaz az utca – egészen más életekkel
Talán ez a Szent János utca legérdekesebb tulajdonsága.
Ugyanazon a néhány száz méteren egymásra rakódik a középkori Eger emlékezete, a barokk város építészete, a görög kereskedők világa, a Lutri köz különös neve, a Vörösrák vendéglő története, a szocialista korszak Alkotmány utcája és a rendszerváltozás után visszatért történelmi utcanév.
Ma pedig újra egészen más élet zajlik itt.
Kirakatok, üzletek, teraszok és gyalogosok töltik meg az utcát. A régi lakó- és kereskedőházak földszintjén modern üzletportálok sorakoznak, miközben néhány méterrel feljebb még mindig a régi Eger részleteit láthatjuk.
Éppen ezért érdemes néha lassabban végigmenni rajta.
Nemcsak azt nézni, mi van a kirakatban, hanem felnézni a homlokzatokra, megállni egy régi kapunál, és belegondolni: ugyanitt jártak Eger lakói száz, kétszáz évvel ezelőtt is.
A Szent János utca rövid.
A története viszont egyáltalán nem az.
Források
Minden, ami Eger – Lutri köz és Sors utca a régi Egerben
Minden, ami Eger – A legendás egri Vörösrák, a kisvendéglő, amelyet mindenki ismert
Minden, ami Eger – Eger utcanevei mesélnek – évszázadok története őrződik a táblákon
Beszélő utcanevek – Szent János utca
Egri Főegyházmegye – Eger középkori egyházi története
Egertörténeti Ismerettár – Az 1990-es egri utcanév-változtatások története
Köztérkép – A Báró-ház kapuzatának záróköve
Eger, Erzsébet-udvar – történeti és építészeti áttekintés
Utcák, terek – Egri utcanévtáblák, Szent János utca 6.
Borítókép: Szent János utca, Eger. Fotó: Szinok Gábor.
Legutóbbi hozzászólások