Eger Dobó terén álló Városházája ma a város egyik legismertebb épülete. Naponta sokan haladnak el előtte, turisták fényképezik, az egriek pedig ügyintézés, rendezvények vagy közgyűlések kapcsán találkoznak vele. A díszes homlokzat mögött azonban olyan történetek húzódnak meg, amelyekről még a régebb óta itt élők közül sem mindenki hallott.
A mai épület nem egyszerűen egy régi hivatal utódja. A városháza története során más utcában is működött, udvarában egykor iskola kapott helyet, egyik mai szárnya pedig eredetileg bevételt termelő városi bérháznak épült. Az épület történetéhez tűzvész, városfejlesztési döntések, eltűnt szobrok és több építési korszak is hozzátartozik.
Nem mindig a Dobó téren működött Eger városházája
Kevesen gondolnák, hogy Eger városvezetésének első ismert székhelye nem a mai főtéren állt.
A 18. század elején a városháza még a Hosszú utcában, a mai Széchenyi István utca keleti oldalán, a mostani 12. szám környékén működött. Abban az időben ez volt a város egyik legjelentősebb utcája, ahol a püspöki rezidencia is helyet kapott.
A városvezetés később a mai Dobó tér területén vásárolt ingatlanokat, és a század első felében ide helyezte át a közigazgatás központját. A korabeli Piac tér egészen más képet mutatott, mint napjainkban: a kereskedelem, a városi ügyintézés és az oktatás egyaránt jelen volt a környéken.
Érdekes adalék, hogy a 18. században a városháza udvarán magyar iskola működött, míg a tér környékén német iskola is fogadta a diákokat. Vagyis az épület elődje nem csupán a városi döntések helyszíne volt, hanem az oktatás történetéhez is kapcsolódott.
Amikor a tűzvész a városházát sem kímélte
Az egri városháza történetének egyik súlyos eseménye az 1827. augusztus 26-i nagy tűzvész volt.
A katasztrófa a város jelentős részét érintette, és a városháza épülete is leégett. A pusztítás után Eger vezetése segítséget kért a környező településektől, mert a megsérült és elpusztult házak helyreállításához sok ácsra és kőművesre volt szükség.
A korabeli dokumentumokból az is kiderül, hogy a városnak a tűzvész után komoly újjáépítési feladatokkal kellett megbirkóznia.
A városháza később ismét használhatóvá vált, de a régi épület már nem felelt meg maradéktalanul a növekvő városi igazgatás igényeinek.
Justitia szobra és a régi honvédek emléktáblája
A régi városháza homlokzatán egykor Justitia, az igazságosság jelképes alakjának egyszerű kőszobra állt.
Alatta márványtáblát helyeztek el, amely az 1848–49-es szabadságharcban elesett egri honvédek emlékét őrizte.
Ez különösen érdekes részlet, mert a régi épület lebontásával nemcsak egy korábbi városháza tűnt el, hanem egy olyan emlékhely is, amely a szabadságharc helyi áldozatainak állított emléket.
Az új városházában is megőrizték a történelmi emlékezésnek ezt a hagyományát: az előcsarnokban ma is található az 1848–49-es szabadságharc egri honvédeinek nevét megörökítő emléktábla.
A mai Városháza egyik része eredetileg bérház volt
A jelenlegi épület kialakulásának egyik legérdekesebb részlete, hogy nem egyszerre épült fel.
1893 októberében Répánszky Mihály kassai építész elkészítette a régi városháza melletti városi bérház terveit. Az építkezés célja nem újabb hivatal létrehozása volt, hanem az, hogy a város egy kiadható ingatlannal újabb bevételi forráshoz jusson.
Az épület 1895-ben készült el. Ez a Bajcsy-Zsilinszky utca felőli szárny, amely ma is a Városháza épületegyüttesének része.
A történet következő fordulata 1896-ban következett. A városi képviselő-testület elrendelte a régi városháza további épületrészeinek lebontását, és az új székház megtervezését Wind István egri építészmérnökre bízta.
Wind különleges módon járult hozzá a beruházáshoz: a terveit ingyen bocsátotta a város rendelkezésére.
A kivitelezést Benedek Béla budapesti műépítész kapta meg. A bontás 1898 májusában kezdődött, az új, neoreneszánsz jellegű Városháza pedig 1900 januárjára készült el.
A város iparosai is részt vettek a munkálatokban.
A történetből tehát kiderül, hogy a ma egységesnek látszó épület két különböző beruházás eredménye: az egyik része eredetileg jövedelmet biztosító bérháznak készült, a másik pedig kifejezetten a városi igazgatás számára épült újjá.
Mit üzennek a Városháza homlokzatának jelképei?
Ha valaki alaposabban szemügyre veszi a Dobó tér felőli homlokzatot, hamar észreveheti, hogy a díszítés nem pusztán látványos építészeti megoldás.
Az épület központi részén Eger város címere és a Szent Korona ábrázolása is megjelenik. Ezek a városi önazonosságot, a történelmi hagyományokat és az államisághoz való kötődést hangsúlyozzák.
A homlokzat allegorikus díszei a városi élet különböző területeire utalnak. A tudomány, a földművelés, a kereskedelem, az igazságosság, az ipar és a művészet jelképei együttesen azt a világot idézik, amelyben a 19. század végén egy fejlődő városnak fontos szerepet szántak.
Ezek a részletek ma is ott vannak az épületen, mégis könnyű elsétálni mellettük anélkül, hogy az ember megállna értelmezni őket.
Egy épület, amely már a 20. század elején is a város jelképe volt
Az új Városháza elkészülte után az épület gyorsan a Dobó tér meghatározó részévé vált.
A Bródy Sándor Könyvtár helyismereti gyűjteményében fennmaradt egy különösen érdekes színes képeslap is. A felvétel az 1915–1919 közötti időszakból származik, és már az új Városházát mutatja.
A képeslapot 1922-ben vagy 1923-ban adták postára. Címzettje Alexy Borbála egri angolkisasszony volt, akinek a lapot a Káptalan utcába küldték.
Ez az apró postatörténeti részlet azt is megmutatja, hogy a Városháza már a század első évtizedeiben olyan ismert városképi elem volt, amelyet képeslapokon is szívesen megörökítettek.
Amikor még lovas végvári vitézek álltak előtte
A Városháza előtti tér mai látványa sokat változott az elmúlt évtizedekben.
Aki a kilencvenes években vagy a 2000-es évek elején rendszeresen járt a Dobó téren, annak még ismerős lehet Kisfaludi Strobl Zsigmond Végvári vitézek című monumentális szoborkompozíciója.
A lovas magyar és török alakokat ábrázoló alkotás 1967-től csaknem fél évszázadon keresztül állt a Városháza előtt. A szoborcsoport a tér megszokott látványának részévé vált, és sokak számára legalább annyira hozzátartozott a belvároshoz, mint maga az épület.
A Dobó tér átalakítása során azonban megváltozott a helyzete. A szobor áthelyezéséről 2011 novemberében született közgyűlési döntés, és a kompozíció az egykori Szúnyog köz területére került.
A változás után a Városháza főhomlokzata szabadabban érvényesülhetett a tér felől.
A régi látványt ma már leginkább a családi fényképek, képeslapok és korabeli felvételek őrzik.
Mit jelent ma a Városháza Eger életében?
A több mint 125 éves épület napjainkban is a városi közigazgatás egyik legfontosabb központja.
Itt működik Eger önkormányzati igazgatásának jelentős része, az épülethez kapcsolódnak a városvezetés és a képviselő-testület munkájának fontos helyszínei is.
A közgyűlések, a városi döntések, az önkormányzati ügyek előkészítése és az igazgatási feladatok mind részei annak a mindennapi munkának, amely a Városházához kötődik.
A Dobó tér felől szemlélve az épület elsősorban történelmi városképi elemnek tűnik, a Bajcsy-Zsilinszky utca felőli szárny pedig egy korábbi városfejlesztési elképzelés emlékét őrzi.
A két épületrész története jól példázza, hogyan változott Eger városvezetésének gondolkodása az elmúlt évszázadokban: a korábbi városházától a reprezentatív középületig, majd a mai, összetett hivatali működésig.
A Dobó tér egyik épülete, amelyről mindig lehet újat megtudni
Az egri Városháza története jóval több, mint egy 1900-ban elkészült épület históriája.
A Széchenyi utcai előzmény, az 1827-es tűzvész, az udvari iskola, Justitia egykori szobra, a honvédek emléktáblája, a városi bérház és Wind István ingyen elkészített tervei mind olyan részletek, amelyek közelebb hozzák Eger múltját.
Érdemes legközelebb nemcsak a Dobó tér egészét szemlélni, hanem külön figyelmet szentelni a Városháza homlokzatának is. A címer, a korona, a jelképes alakok és az építészeti részletek egy olyan korszak emlékei, amikor Eger egy új, reprezentatív városi központ kialakításán dolgozott.
A Városháza ma is ugyanott áll, ahol több mint három évszázada a városi igazgatás központja kialakult. A körülötte lévő tér megváltozott, a város továbbfejlődött, de az épület továbbra is Eger közéletének egyik fontos helyszíne.
Források
Minden, ami Eger – Piacból Eger főtere – így változott a Dobó tér az évszázadok során
Minden, ami Eger – Több mint 125 éve Eger szívében – a Városháza története és különleges titkai
Eger Megyei Jogú Város – Az egri Városháza történeti dokumentációja
Eger városi honlap – Első séta: A vár felé
Summáját írom – Eger, Városháza – történeti képeslap és leírás
Borítókép: Az egri Városháza a Dobó téren, 2026-ban. Fotó: Szinok Gábor.
Legutóbbi hozzászólások