A méhek pusztulásának hátterében nemcsak a növényvédő szerek, az élősködők és az időjárási szélsőségek állhatnak. Egy új kutatás szerint az antibiotikumok környezetbe kerülő maradványai is veszélyt jelenthetnek a mézelő méhekre. A probléma különösen fontos annak fényében, hogy Heves megyében, köztük Egerben és környékén is történtek olyan események, amelyek a méhállomány egészségére irányítják a figyelmet.
Antibiotikum-maradványok kerülhetnek a méhek környezetébe
Az Origo által ismertetett, a Journal of the American Veterinary Medical Association szakfolyóiratban megjelent tanulmány egy kevésbé vizsgált környezeti veszélyre hívja fel a figyelmet.
Az antibiotikumok nem kizárólag az állatgyógyászatban és az emberi gyógyításban használt gyógyszerek formájában lehetnek jelen. A mezőgazdasági tevékenység, az állattartás és a méhészet során alkalmazott készítmények maradványai különböző útvonalakon a természetbe is eljuthatnak.
A szennyvíz, a trágya, illetve a mezőgazdasági területekről lefolyó csapadékvíz közvetítésével ezek az anyagok a talajba és a természetes vizekbe kerülhetnek. A táplálékot gyűjtő méhek így olyan környezeti szennyeződésekkel is találkozhatnak, amelyek hatásait még nem ismerjük teljes részletességgel.
A kutatók szerint az antibiotikumok önmagukban is károsíthatják a méhek egészségét, és más környezeti terhelések hatását is felerősíthetik. Egyelőre azonban nem tisztázott, hogy a környezetből származó gyógyszermaradványok milyen mértékben járulnak hozzá a méhcsaládok pusztulásához.
Egerben is elrendeltek méhegészségügyi védőkörzetet
A téma Heves megyében nem csupán általános környezetvédelmi kérdés. 2026 szeptemberében Egerben egy méhészetben megállapították a mézelő méhek nyúlós költésrothadását.
A Heves Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatása alapján szeptember 23-tól méhegészségügyi védőkörzeti intézkedések léptek életbe Eger és Felsőtárkány érintett területein. A védőkörzet a fertőzött méhészet körüli öt kilométeres területet érintette.
Az intézkedés a méhészek számára szigorú előírásokat jelentett. A zárlat alá vont területről a méheket és a méhészeti termékeket csak a meghatározott engedélyezett esetekben lehetett kiszállítani vagy áthelyezni. A körzetben található méhészetek méhcsaládjait meg kellett vizsgálni, a megfigyelési időszakban pedig a vizsgálatokat 14 naponta meg kellett ismételni.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2026. november 4-én frissített nyilvántartása Egerben és Felsőtárkányban továbbra is részleges zárlatot jelzett a nyúlós költésrothadás miatt.
Fontos hangsúlyozni, hogy ez a méhbetegség nem azonos az Origo cikkében ismertetett antibiotikum-szennyezéssel. Két különböző problémáról van szó, amelyek egyaránt rámutatnak arra, mennyire összetett feladat a méhcsaládok egészségének megőrzése.
A szárazság is nehezítette a Heves megyei méhészek helyzetét
A méhek számára nemcsak a betegségek és a szennyező anyagok jelentenek veszélyt. A megfelelő táplálékforrások hiánya szintén komoly következményekkel járhat.
2026 nyarán Heves megyében is jelentős gondot okozott az elhúzódó szárazság. A méhek számára fontos virágzó növények kínálata visszaesett, a napraforgó elvirágzása után pedig különösen nehézzé vált a megfelelő mennyiségű táplálék összegyűjtése.
A HEOL szeptemberi beszámolója Biró Pétert, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Heves megyei szaktanácsadóját idézte. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy a mezőkön, árokpartokon és nedvesebb területeken is egyre kevesebb virágzó növényt találtak a méhek.
A kedvezőtlen körülmények a méztermelést is érintették: az idézett beszámoló szerint az éves termés a megszokottnak körülbelül a felére csökkent.
A szárazság, a táplálékhiány és a betegségek együttesen különösen nehéz helyzetbe hozhatják a méhcsaládokat. Ezért a méhek védelmét nem lehet egyetlen környezeti tényezőre leszűkíteni.
A magányos méhek is fontos szerepet játszanak
A méhek védelméről beszélve nem szabad kizárólag a kaptárakban élő házi mézelő méhekre gondolni.
A magányosan élő vadméhek szintén fontos beporzók. Ezek a rovarok nem alkotnak nagy családokat, mégis jelentős szerepet töltenek be a növényvilág fennmaradásában.
A Heves Megyei Kormányhivatal korábbi környezetvédelmi kezdeményezése is erre hívta fel a figyelmet. 2022 októberében az egyik egri telephelyén mutatták be, hogyan készíthető egyszerű alapanyagokból rovarhotel.
A kezdeményezés célja az volt, hogy a magányosan élő beporzó rovarok számára megfelelő búvó- és szaporodóhelyeket biztosítsanak. A rovarhotelek faanyagból, nádból és más természetes alapanyagokból is elkészíthetők, így akár kertekben, udvarokon és közterületeken is helyet kaphatnak.
A beporzók életfeltételeit a növényvédő szerek használata, az élőhelyek csökkenése, az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés egyaránt befolyásolhatja.
A méhek védelme közös érdek
Eger és Heves megye változatos természeti környezete, a Bükk és a Mátra vidéke, valamint a mezőgazdasági területek egyaránt fontos élőhelyeket biztosítanak a beporzó rovarok számára.
A méhek munkája nélkül számos termesztett és vadon élő növény szaporodása nehezebbé válna. A beporzás ezért nem csupán a méhészek és a mezőgazdasági termelők ügye, hanem az egész ökológiai rendszer működésének egyik alapvető feltétele.
Az antibiotikum-szennyezésről szóló új kutatás arra figyelmeztet, hogy a méhek védelméhez a már ismert veszélyforrások mellett a kevésbé vizsgált környezeti hatásokat is figyelembe kell venni.
A helyi méhbetegségek, az idei szárazság és a nemzetközi kutatási eredmények ugyanarra irányítják a figyelmet: a méhek egészségének megőrzése összetett természetvédelmi feladat, amelyben a környezet állapotának és az emberi tevékenység következményeinek egyaránt jelentőségük van.
Források
Origo – Olyan veszély fenyegeti a méheket, amelyről eddig keveset tudtunk
Felsőtárkány – Tájékoztatás méhegészségügyi védőkörzetről Egerben és Felsőtárkányban
HEOL – Az extrém szárazság a méheket is kihívás elé állította
Heves Megyei Kormányhivatal – Így készíts egyszerű alapanyagokból rovarhotelt!
Borítókép: méhek – illusztráció.
Legutóbbi hozzászólások