Eger egyik különleges történelmi emléke nem egy épület homlokzatán vagy múzeumi tárlóban található, hanem egy templom tornyában. A Rác-templom Miklós harangja több mint három évszázada őrzi készítésének emlékét, és ma is működő harangként kapcsolja össze a 18. századot a jelennel.
A görögkeleti szerb templom tornyában található, 1720-ban készült harang Eger legrégebbi, ma is működő harangja. Történetéről Kerékgyártó József harang- és helytörténet-kutató beszélt az Egri Magazinnak. A harang nemcsak koránál fogva különleges: készítőjének neve, felirata és díszítése is értékes történeti emléket jelent.
A harangok története egészen az ókorig nyúlik vissza
A harangok és csengők használata jóval megelőzi a kereszténység európai elterjedését. Már az ókori Egyiptomban, Kínában és Asszíriában is készítettek ilyen hangszereket. A keresztény egyházban azonban a harangok szerepe különösen jelentőssé vált.
A keresztények számára a 313-ban kiadott milánói ediktum teremtette meg a szabad vallásgyakorlás lehetőségét. A harangok fokozatosan az egyházi élet meghatározó eszközeivé váltak. Elsődleges feladatuk az volt, hogy imádságra, istentiszteletre és közösségi alkalmakra hívják az embereket.
A harangszó ugyanakkor az idő múlását is jelezte. A templomtornyokból megszólaló hangok a települések mindennapi életének természetes részévé váltak.
Magyarországon a harangkészítés a kereszténység elterjedésével kezdődhetett. A kezdeti időszakban valószínűleg a térítő szerzetesek hozták magukkal a harangokat, később pedig az egyházi központokban is megjelent a harangöntés. A 10. századtól már hazai harangkészítésre utaló régészeti emlékek is ismertek.
Egerben a török kor után indult meg a harangöntés
A török uralom megszűnését követően Egerben újjáépültek a templomok, és az egyházi élet újjászervezésével együtt a harangok iránti igény is megnövekedett.
A város kezdetben Kassáról, Budáról és Bécsből szerzett be harangokat, később azonban helyben dolgozó mesterek is bekapcsolódtak a gyártásba.
Az első ismert, török kor utáni egri harangöntő Balthasar Rais volt, aki 1736-ban telepedett le a városban, Erdődy Gábor püspök idején. Nem sokáig dolgozhatott Egerben: 1738 júliusában, mindössze 35 éves korában meghalt.
Két harangjáról maradt fenn adat: az egyik 1736-ban Hajdúhadházra, a másik 1737-ben Taktaharkányba került.
A Valide Szultána fürdőben harangöntő műhely működött
Rais halála után 1739-ben újabb harangöntő érkezett Egerbe. Anton Joseph Lambert, magyarosan Lambert József, a korábbi mester özvegyének, Anna Mariának a házában lakott.
A műhely kialakításához Erdődy püspök engedélyét is megkapta. A harangöntést a Valide Szultána fürdő épületében rendezte be, ahol a korábbi fürdő fűtőkemencéjét alakították át öntőkemencévé.
A török kori fürdő így a város ipartörténetének is fontos helyszíne lett. Az itt dolgozó mesterek harangjai nemcsak Egerben, hanem a környező településeken is megjelentek.
Lambert munkái többek között Maklárra, Átányba, Balmazújvárosba, Álmosdra és Füzesabonyba kerültek. 1741-ben a püspök négy harangot rendelt tőle Abony számára, összesen 662 forint értékben.
A harangöntő szerződése a Heves megyei levéltári anyagban is fennmaradt. Lambert azonban szintén fiatalon halt meg: 1743. augusztus 22-én, 44 éves korában temették el a Rókus temetőben.
Utódja Johannes Schwarczenbek, magyarosan Schwarczenbek János lett, aki 1744-ben jelent meg Egerben. Ő is a Valide Szultána fürdőben működtette műhelyét, és több mint huszonöt éven keresztül dolgozott a városban.
Harangjai közül különösen érdekes az 1744-ben Bekölcére készített darab, amely ma a Dobó István Vármúzeum történeti kiállításán látható. Munkái között szerepelnek a Kisvárdára 1746-ban, Noszvajra 1750-ben, valamint Bükkszenterzsébetre 1749-ben készített harangok is.
A Rác-templom 1720-as Miklós harangja
Eger legrégebbi, ma is működő harangja azonban már a helyi harangöntés kialakulása előtt elkészült.
A görögkeleti szerb Rác-templom tornyában található Miklós harangot Johann Baptist Dival itáliai származású harangmester öntötte Bécsben, 1720 végén.
A harang tömege 50 kilogramm, alsó átmérője 52,3 centiméter.
Bronzfelületét két dombormű díszíti. Az egyik a keresztre feszített Jézus Krisztust, a másik Máriát ábrázolja a gyermek Jézussal. A képek között óegyházi szláv, más néven óbolgár cirill betűs rövidítések láthatók. Ezek megfejtése a kutatók számára sem egyszerű feladat.
A harang felső peremén azonban egyértelműen olvasható a készítőre és a készítés helyére utaló felirat:
Johann Baptist Dival Goss mich in Wienn 1720.
Ez a felirat igazolja, hogy a Miklós harangot Johann Baptist Dival készítette Bécsben, 1720-ban.
A harang eredetének későbbi története nem teljesen ismert. Kerékgyártó József kutatása szerint nem lehet biztosan megállapítani, hogyan került a Rác-templomba. Az azonban bizonyos, hogy a templomban korábban két harang is volt.
A 2020-as években a harang már a háromszázadik évfordulóján is túl volt. 2026-ban 306 éves, és továbbra is Eger egyik legértékesebb, élő egyháztörténeti emléke.
A Rác-templom és az egri harangok története
A Miklós harang a Vitkovics Mihály utcában álló görögkeleti szerb templomhoz tartozik. A helyi szóhasználatban Rác-templomként ismert épület a város egykori szerb és görög közösségének vallási örökségét őrzi.
A templom mai formája a 18. század végén alakult ki. Építését II. József engedélyezte, jelenlegi épülete 1784 és 1788 között készült el.
A harangok története a templom múltjának is fontos része. A 18. században Egerben több harangöntő dolgozott, és a város egyházi intézményei mellett a környező települések is rendeltek tőlük hangszereket.
A helyi harangkutatás szerint Egerben 38 máig működő templomi harangot tartottak számon. A korábbi összeírások az iskolai csengőket és más kisebb hangszereket is figyelembe véve ennél nagyobb számot mutattak.
A város harangjai 2011-ben is külön kutatás tárgyát képezték. Egy korabeli leltár 39 megszólaltatható harangot említett.
Az egri harangok 2025-ben a Minden, ami Eger oldalán is külön cikkben szerepeltek. A „Hallotta már, hogy felelgetnek egymásnak az egri harangok?” című írás a város harangjainak hangját és az azokhoz kapcsolódó hagyományokat mutatta be.
Amikor a harangokat is elvitték a háborúba
A harangok történetéhez a háborúk pusztítása is hozzátartozik. A bronzból készült hangszerek értékes nyersanyagnak számítottak, ezért az első és a második világháború idején számos templom tornyából leszerelték őket hadi célokra.
Az első világháború alatt az Egri Főegyházmegye területén 1915. szeptember 10-ig kellett elkészíteni a harangok összeírását. A rekvirálásra kijelölt darabokról a hadvezetőség döntött.
Egerben 1916. november 23-án kezdték meg a kápolnák és haranglábak harangjainak leszerelését. A városban számon tartott 11 harangból hetet elvittek.
Két nappal később, november 25-én utoljára szólaltak meg a főszékesegyház harangjai is. A Mihály, Donát és János harangot rekvirálták, egyedül a József harang maradhatott a helyén.
Az elvitt harangokat 1923-ban újakkal pótolták. A Bazilika új Mihály nagyharangja azonban nem maradhatott sokáig a toronyban: 1944. szeptember 29-én, Szent Mihály napján, a templom búcsúünnepén ismét leszerelték hadi célokra.
A nagyharang pótlására csak 2001-ben került sor.
A főegyházmegye területén az első világháború idején nyilvántartott 1254 harangból 845-öt vittek el. Ez az állomány több mint kétharmadát jelentette.
A harangok Eger élő történelmi értékei
Az egri harangok története nem pusztán egyházi vagy ipartörténeti emlék. A különböző korszakok mestereinek munkái, a templomok tornyaiban fennmaradt régi hangszerek és a háborúkban elpusztított harangok története együtt rajzolják ki a város múltjának egy kevésbé ismert fejezetét.
A Rác-templom Miklós harangja különösen értékes, mert több mint háromszáz év elteltével is eredeti rendeltetését tölti be. Az 1720-ban Bécsben öntött bronzharang ma is megszólalhat, és hangjával egy olyan korszakot idéz meg, amikor Eger egyházi és közösségi élete újjászerveződött.
A harangok nemcsak az időt jelzik. Felirataik, díszítéseik, készítőik neve és történetük egyaránt hozzátartozik Eger kulturális örökségéhez.
Források
Minden, ami Eger – Hallotta már, hogy felelgetnek egymásnak az egri harangok? (2025)
https://mindenamieger.blogspot.com/2025/06/hallotta-mar-hogy-felelgetnek-egymasnak.html
Minden, ami Eger – Az egri harangöntők (2025)
https://mindenamieger.blogspot.com/2025/06/az-egri-harangontok.html
Minden, ami Eger – Amikor még harangöntő, kádár és kallómester dolgozott Egerben
https://mindenamieger.blogspot.com/2026/09/amikor-meg-harangonto-kadar-es.html
Minden, ami Eger – Kincsek rangrejtve – Az egri Rác-templom évszázados titkai és története (2026)
https://mindenamieger.blogspot.com/2026/11/kincsek-rangrejtve-az-egri-rac-templom.html
Egri Magazin – 300 éves és máig működik Eger legrégebbi harangja (2020. december)
https://eger.hu/public/uploads/egri-magazin-2020-12_6009a61011f79.pdf
Kerékgyártó József: Harangöntő dinasztia Egerben – Egri Lokálpatrióta Egylet
http://www.egrilokalpatriotak.hu/EgriSetak/ele_setak3_web.pdf
Nékám Lajosné: Régi magyar patikák – harang- és kézművességtörténeti háttér
https://www.gyogyszeresztortenet.hu/wp-content/uploads/2013/08/R%C3%A9gi-magyar-patik%C3%A1k.pdf
Borítókép: Az egri Rác-templom és a több mint háromszáz éves Miklós harang. Fotó: Vozáry Róbert.
Szerző: Zsigmond Lilian
Fotó: Vozáry Róbert


Legutóbbi hozzászólások