.jpg)
A Bükk erdeinek mélyén, mintegy 710 méteres magasságban áll Magyarország egyik különleges középkori emléke. A szentléleki pálos kolostor romjai között ma turisták járnak, de ezek a falak évszázadokon át szerzetesek otthonát jelentették. A hely történetét már korábban bemutattuk a Minden, ami Eger oldalán, most azonban régi fényképekkel, régészeti eredményekkel és néhány kevésbé ismert részlettel egészítjük ki.
A „Bükkszentlélek” névnek valóban különös hangulata van. Erdő, hegyek és csend veszi körül azt a középkori romegyüttest, amelynek története jóval régebbre nyúlik vissza annál, mint amit a ma álló gótikus falak kora alapján gondolnánk.
A helyről korábban már részletesen írtunk:
A szentléleki pálos kolostor gótikus műemlék monostorrom a Bükk-vidék területén – Minden, ami Eger
Most érdemes tovább bontani a történetet, mert a régészeti kutatások alapján nem egészen ugyanazt a kolostort látjuk ma, amelyben a legkorábbi remeték élhettek.
Már 1240-ben remeték éltek a Bükkben
A szentléleki hely történetének egyik legfontosabb évszáma 1240.
Egy Tardona határát leíró oklevélben már ekkor remetéket említenek a hegyek között. A Magyar Nemzeti Digitális Archívum összefoglalója ugyanakkor fontos különbséget tesz: ezeket az embereket még nem lehet egyszerűen pálos szerzeteseknek nevezni. A pálos rend kialakulása ugyanis csak a 13. század közepére tehető.
A korai közösség életéről nagyon keveset tudunk. Elképzelhető, hogy egyszerű, részben fából készült épületeket használtak.
Az biztos, hogy 1313-ban már állt itt a Szentlélekről elnevezett klastrom. Kegyura az Ákos nemzetségből származó István nádor volt, aki birtokokat és más javakat adományozott az itt élő remetéknek.
Innen ered a terület ma is használatos neve: Szentlélek, illetve Bükkszentlélek a Szentlélek tiszteletére szentelt kolostorról kapta a nevét.
A ma látható templom nem a legelső templom
Ez az egyik legérdekesebb részlet, amellyel a korábbi cikkünket ma már érdemes kiegészíteni.
A Herman Ottó Múzeum 2012-ben és 2013-ban végzett régészeti kutatásai alapján a kolostor területén legalább négy jelentősebb építési periódust lehetett elkülöníteni.
A kutatók arra jutottak, hogy a pálosok korai életteréhez még nem a jelenleg látható templom kapcsolódott. Létezett egy korábbi, 13. századi templom is, amelyről azonban egyelőre kevés információ áll rendelkezésre.
A ma romjaiban is lenyűgöző templom ennél későbbi.
A régészeti eredmények szerint a jelenleg látható templom a 15. század közepére keltezhető, és nagyjából ugyanebben az időben alakították ki a masszív kőfalakkal rendelkező kolostorépület egyik jelentős építési periódusát is.
Vagyis amikor ma végigsétálunk Bükkszentlélek falai között, több évszázad építéstörténete fekszik egymás mellett és részben egymás alatt.
Gótikus templom a Bükk tetején
A templom egyhajós épület volt, keletelt, sokszögzáródású szentéllyel. A szentély két boltmezős, támpilléres kialakítású volt, egykori mérműves ablakai azonban elpusztultak.
A templomhoz északi irányból kapcsolódott a kerengővel kialakított kolostor.
A romok jelentőségét jól mutatja, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság friss, 2026-os összefoglalója szerint a szentléleki pálos kolostor a Bükk-fennsík egyetlen középkori műemléke.
Ez már önmagában különlegessé teszi.
A Bükkben ugyan több szerzetesrend is megtelepedett – bencések, ciszterciek és karthauziak is –, a pálosoknak pedig három ismert helyen volt közösségük: Szentléleken, Diósgyőrben és Felnémet-Almárban.
Utóbbi Eger szempontjából különösen érdekes kapcsolat.
Bükkszentlélek és Eger között is van történelmi kapocs
A Bükk pálos története ugyanis Eger határáig ér.
A felnémeti, pontosabban almári völgyben álló pálos kolostort Szent Mária Magdolna tiszteletére szentelték. Alapításának pontos ideje nem ismert, de 1347-ben már bizonyosan létezett: ekkor Monoszlai Miklós egri püspök földeket, szőlőket és malmokat adományozott a kolostornak.
Az almári kolostor Eger 1552-es ostromának időszakában néptelenedett el.
Így a szentléleki rom nem teljesen elszigetelt történet: egy olyan középkori pálos hálózat emléke, amelynek Eger közvetlen közelében is volt kolostora.
Miért éppen itt?
A pálosok számára az erdős hegyvidék nem akadály, hanem éppen megfelelő környezet volt.
A rend gyökerei a remeteséghez kapcsolódtak. A világi élettől való távolság, a csend és az elvonulás alapvetően meghatározta közösségeik életét.
Bükkszentlélek ebből a szempontból szinte tökéletes hely.
Ugyanakkor a szerzetesek nem szakadhattak el teljesen a mindennapi élet feltételeitől. A közelben vízforrások is találhatók: a Bükki Nemzeti Park a Mária-forrást és az Ámor-forrást említi.
Érdekes az is, hogy a szentléleki monostor fekvése valamelyest eltér a későbbi pálos kolostorok megszokott elhelyezkedésétől. Nem mély völgyben bújik meg, hanem magasan, a Bükk belsejében.
A kolostor pusztulása
A középkori virágzás nem tartott örökké.
A 16. század háborúi, a török terjeszkedés, a politikai bizonytalanság és a reformáció a magyarországi pálos közösségeket is súlyosan érintette. A század közepére számos kolostor elnéptelenedett vagy elpusztult.
Szentléleken is megszűnt a szerzetesi élet.
Az épületeket többé nem tartották fenn, a tetők és boltozatok eltűntek, az erdő pedig lassan körbenőtte a falakat.
Ami egykor zárt szerzetesi világ volt, évszázadok alatt romantikus erdei rommá változott.
1933 – Cholnoky Jenő a kolostor falainál
Bükkszentlélek múltjának különleges dokumentumai maradtak fenn a 20. századból is.
A Fortepan őriz egy 1933-ban készült fényképet, amelyen a pálos kolostor romjai láthatók. A felvétel jobb szélén nem más áll, mint Cholnoky Jenő földrajztudós. A kép adományozója Cholnoky Tamás.
Fortepan – Bükkszentlélek, pálos kolostorrom, 1933
Ez azért különösen érdekes, mert az 1930-as évek fényképeit össze lehet vetni a mai állapottal. A környezet, a növényzet és bizonyos falszakaszok változása is megfigyelhető rajtuk.
A rom tehát már közel száz évvel ezelőtt is a Bükk egyik ismert történelmi és turisztikai célpontja volt.
A régészek még a 21. században is új részleteket találtak
Bükkszentlélek története nem lezárt fejezet.
A Herman Ottó Múzeum 2012-től újabb régészeti feltárásokat végzett a területen. A munka jelentőségét mutatja, hogy 2013-ban a Miskolci, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem régészeti képzéséhez kapcsolódó tanszéki ásatásként is működött.
A kutatás 2014-ben is folytatódott: ekkor többek között a kolostor déli és nyugati traktusát, valamint a kerengőfolyosó egy részét vizsgálták.
Mindez azért fontos, mert a romokról alkotott képünk az ásatásokkal folyamatosan pontosabbá vált.
A föld alatt ugyanis olyan építési periódusok nyomai maradtak fenn, amelyeket pusztán a ma álló falak alapján nem lehetne rekonstruálni.
Ma is az egyik legkülönlegesebb bükki kirándulóhely
Napjainkban a templom falai még mindig tekintélyes magasságban állnak, és a kolostor alapfalainak jelentős része is felismerhető.
Ómassa irányából a találó nevű Szuszogó ösvényen lehet feljutni a romokhoz.
Aki ma érkezik ide, már nem a világtól elvonuló szerzetesek lakóhelyét találja, hanem egy régészeti és műemléki helyszínt az erdő közepén.
Mégis maradt valami abból, ami évszázadokkal ezelőtt ide vonzhatta a remetéket.
A csend.
Az erdő.
És a különös érzés, amikor a fák között egyszer csak előbukkannak egy több száz éves templom falai.
A ma látható állapotot szépen megmutatja a Following monks Bükkszentléleken készült felvétele is:
Bükkszentlélek Pálos Kolostorrom Napjainkban – Following monks
Bükkszentlélek ezért több egyszerű romnál. A Bükk középkori történetének egyik legfontosabb fennmaradt tanúja, ahol a 13. századi remeték emléke, a későbbi gótikus kolostor, az 1930-as évek turistavilága és a modern régészeti kutatás ugyanazon a helyen találkozik.
És talán éppen ettől olyan különleges: miközben sok minden kiderült róla, még mindig maradtak megválaszolatlan kérdések a bükkfák között.
Források
Minden, ami Eger – A szentléleki pálos kolostor gótikus műemlék monostorrom a Bükk-vidék területén
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Szentléleki pálos kolostorrom
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Várak, kolostorok, régi utak – a középkor
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Épített örökség a Bükkben
Magyar Nemzeti Digitális Archívum – Elfeledett kolostor- és templomromok
Herman Ottó Múzeum – A miskolc-szentléleki pálos kolostor régészeti kutatása
Fortepan – Bükkszentlélek, pálos kolostorrom, 1933
Bükkszentlélek Pálos Kolostorrom Napjainkban – Following monks
Borítókép: Bükkszentlélek, a pálos templom- és kolostorrom napjainkban – képkocka a Following monks felvételéből.
Legutóbbi hozzászólások