Eger belvárosában naponta emberek százai sétálnak végig a Széchenyi István utcán, mégis akadnak olyan helyek, amelyek történetéből csak keveset látunk az utcáról. Az Érseki Palota északi részéhez csatlakozó Érsekudvar éppen ilyen.
Ma már nehéz elképzelni, de itt nem reprezentatív fogadótermek sorakoztak. Ez volt az érsekség gazdasági udvara: lovakat tartottak, hintókat és kocsikat helyeztek el, raktárak és kiszolgálóhelyiségek működtek benne. A Foglár György utca felőli földszintes épületszárnyban pedig ott húzódtak a boltozott püspöki istállók.
A történet egyik legérdekesebb részlete azonban az istálló belsejében rejtőzött: még a lovak jászla is márványból készült.
Nem egy egyszerű mellékudvar volt
Az Érsekudvar szabálytalan, ötszög alaprajzú területként csatlakozik északról az Érseki Palota épületegyütteséhez. A ma egységesnek tűnő palotakomplexum valójában hosszú építéstörténet eredménye.
Eger török uralom alóli felszabadítása után a püspöki központ fokozatosan került le a várból a mai belvárosba. Telekessy István püspök 1700 körül már az északi szárnyat tette lakhatóvá. Erdődy Gábor püspök idején, a 18. század elején kezdődött azután az igazán reprezentatív palota kialakítása.
A palota északi végén azonban nem dísztermekre volt szükség, hanem arra a háttérre, amely nélkül egy ekkora főpapi rezidencia működésképtelen lett volna.
Itt alakult ki a gazdasági udvar.
Korabeli szerepét tekintve ez tulajdonképpen a püspöki udvartartás „üzemi területe” lehetett: istállók, kocsiszínek, raktárak és más kiszolgálóhelyiségek kapcsolódtak hozzá. Miközben néhány méterrel délebbre főpapokat és előkelő vendégeket fogadtak, itt zajlottak a rezidencia hétköznapi működésének feladatai.
A püspöki lovaknak márványjászol jutott
Az Érsekudvar egyik legkülönlegesebb, ma már alig ismert részlete az egykori istállóhoz kötődik.
Az Egri Lokálpatrióta Egylet várostörténeti sétáinak anyaga szerint az Érseki Palota északi, úgynevezett C szárnyához kapcsolódó barokk istálló a 18. század közepén épült. Az épület belsejében a födémet kőoszlopok tartották.
De még ennél is érdekesebb részletet őriztek meg a források:
a lovak jászla rózsaszín márványból készült.
Ez önmagában sokat elárul az egykori püspöki udvartartás rangjáról. Egy főpapi rezidencia gazdasági épülete sem feltétlenül jelentett egyszerű, puritán istállót. Az építészeti igényesség még azokban a helyiségekben is megjelent, amelyeket nem reprezentációra szántak.
Az egykori istálló márványjászla valószínűleg Eger történetének egyik legkevésbé ismert barokk részlete.
Kocsik és hintók is álltak az udvarban
A régi leírások szerint az Érsekudvarban nemcsak istálló, hanem kocsiszín is működött.
Ennek jelentőségét ma könnyű alábecsülni. A 18–19. században a püspöki, majd érseki rezidencia közlekedését lovak, hintók és különféle kocsik biztosították. Az állatok elhelyezése mellett gondoskodni kellett a járművekről, a takarmányról, a felszerelésekről és az udvartartást kiszolgáló személyzetről is.
Az Érsekudvar tehát valóságos kis gazdasági központ lehetett Eger belvárosának közepén.
A Széchenyi utca felé ugyanakkor reprezentatívabb arcot kapott. A barokk főkapu 1765-re készült el, az épületegyüttes gazdasági jellegét tehát az utca felől elegáns építészeti megoldás takarta.
Gerl, Fellner és Francz neve is kapcsolódik hozzá
Az Érsekudvar régi műemléki leírásai az egykori érsekségi gazdasági épületek kialakítását az 1761–1775 közötti időszakhoz kapcsolják, és Joseph Ignaz Gerl, Fellner Jakab, valamint Francz József nevét is megemlítik.
Ez az az időszak, amikor Eszterházy Károly püspök alatt Eger egész városképe látványosan formálódott.
A Széchenyi István utca történetéről korábban részletesen is írtunk. A 18. századi nagyszabású építkezések során alakult ki az a barokk városi környezet, amely ma Eger történelmi belvárosának egyik legfontosabb értéke.
Az Érsekudvar tehát nem különálló építészeti történet: ugyanannak a nagy városépítő korszaknak a része.
A Foglár utca felől egészen más arcát mutatja
Az épületegyüttes különlegességét a terepviszonyok is meghatározzák.
A Foglár György utca történetéről szóló korábbi cikkünkben már bemutattuk, milyen sok történeti réteg sűrűsödik össze ebben a rövid utcában.
Innen az Érseki Palota egészen másképpen látható, mint a Széchenyi utca felől.
A Foglár utca irányába eső földszintes szárnyban helyezkedtek el a boltozott püspöki istállók. Vagyis aki ma ezen a környéken sétál, tulajdonképpen az egykori püspöki gazdasági udvar külső oldalát látja.
Egy híres jogtudós is itt élt
Az Érsekudvar története később már nemcsak lovakról és hintókról szólt.
Az északi épületszárny egyik nevezetes lakója dr. Óriás Nándor jogtudós, jogakadémiai tanár volt, aki 1914 és 1939 között élt itt.
Óriás Nándor a római jog jelentős magyar tudósa és az egri jogi oktatás meghatározó alakja volt. Emlékét az épületnél elhelyezett tábla is őrzi.
Ugyanebben az épületrészben lakott egy időben Juhász Mária angolkisasszony szerzetesnővér is, akinek fontos szerepe volt abban, hogy 1990-ben ismét megindulhatott az oktatás az Angolkisasszonyok egri Sancta Maria intézményében.
Így az eredetileg gazdasági funkciójú épületegyüttes története idővel az egri oktatás és szellemi élet történetével is összekapcsolódott.
Volt itt egy különleges modern díszkút is
Az Érsekudvar történetének már a 20. századhoz tartozó fejezete Pusztai Ágoston keramikus és szobrászművész alkotása.
Az udvar kis parkjában 1978-ban állították fel a samottból készített absztrakt díszkutat. Az építészeti közreműködő Laczkovics László volt.
A Köztérkép adatlapja jelenleg „átmenetileg nincs a helyén” állapotban tartja nyilván az alkotást. Ez azért fontos pontosítás a 2025-ben megjelent cikkünkhöz képest, mert ott még úgy fogalmaztunk, hogy a belső udvart a díszkút ékesíti.
A nyilvántartás 2025 szeptemberében frissített állapota szerint a mű jelenleg nem található eredeti helyén.
Az istállóból étterem lett
Az Érsekudvar életében az elmúlt évek egyik legnagyobb változását az Érseki Palota átfogó rekonstrukciója hozta.
A Főegyházmegye beszámolója szerint az északi szárny teljes körű felújításon és fejlesztésen esett át. Megújultak a Széchenyi utcára néző üzlethelyiségek, bővült a levéltár és a raktárkapacitás, valamint átalakult a belső udvar is.
A legérdekesebb változás azonban éppen az egykori gazdasági funkciójú helyiségeket érintette.
A valamikori érseki istállóból és a hozzá kapcsolódó kiszolgálóépületekből alakították ki a Pátriárka Étterem és Kávézó tereit.
Vagyis ugyanazon falak között, ahol évszázadokkal korábban a püspöki lovakat tartották, ma egészen más funkció működik.
Kevés egri épület példázza ennyire látványosan, hogyan lehet egy történelmi épületrészt új funkcióval megtölteni úgy, hogy közben az eredeti tér története továbbra is felismerhető maradjon.
Az Érseki Palota ma már egészen más világot mutat
Az Érseki Palota központi szárnya 2016-ban nyílt meg látogatóközpontként. Ma történeti enteriőrök, főpapi dolgozószoba, szalon, fogadóterem, hálószoba, kápolna, egyházművészeti gyűjtemény és az egri püspökök, érsekek története várja a látogatókat.
A palota történetét nemrég külön cikkben is részletesen feldolgoztuk:
Az Egri Érseki Palota titkai – királyok, műkincsek és évszázados történetek a falak mögött
Az Érsekudvar azonban más történetet mesél.
Nem elsősorban a főpapok reprezentációjáról, hanem arról a hétköznapi háttérről, amely nélkül a palota élete elképzelhetetlen lett volna.
Egy darabka régi Eger a főutca mögött
Talán éppen ettől érdekes az Érsekudvar.
A Széchenyi utcáról nézve a palota Eger egyik legfontosabb barokk műemléke. Néhány méterrel beljebb azonban egy egészen más világ kezdődött: kocsik gördültek be a kapun, lovakat vezettek az istállóba, hintók álltak a kocsiszínben, szolgák és alkalmazottak dolgoztak a gazdasági épületekben.
Aztán eltűntek a lovak és a hintók. Az épületek új feladatot kaptak, múzeum, levéltár és más intézmények költöztek a falak közé, majd újabb nagyszabású felújítás következett.
A falak azonban megmaradtak.
És talán az Érsekudvar egyik legszebb története éppen az, hogy Eger belvárosának közepén még ma is megtalálható annak a világnak a lenyomata, amikor a püspöki palota mindennapi életéhez ugyanúgy hozzátartoztak a lovak, a kocsik és az istállók, mint a dísztermek, a kertek és a főpapi fogadások.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó cikkek
Érsekudvar – Itt a Széchenyi- és Foglár utcai szárnyban voltak a püspöki istállók
Az Egri Érseki Palota titkai – királyok, műkincsek és évszázados történetek a falak mögött
Eger történelmi főutcája – így alakult ki a Széchenyi István utca mai arculata
Büdös-közből Foglár György utca – egy rövid egri utca, amely mögött meglepően nagy történet áll
Foglár György utca története és látnivalói
Külső források
Egri Főegyházmegye – az Érseki Palota déli és északi szárnyának felújítása
Egri Érseki Palota – a palota története
Egri Főegyházmegye – Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont
Köztérkép – Díszkút, Eger, Széchenyi utca 5.
Egri Lokálpatrióta Egylet – Egri séták
Borítókép: Eger, Érsekudvar – az Érseki Palota egykori gazdasági udvara. Fotó: Víg Lajos.
Legutóbbi hozzászólások