Eger és a vízilabda – több mint egy évszázados történet, amelyet ma is tovább írnak

Kevés sportág fonódott össze annyira Eger nevével, mint a vízilabda. Az első egri pólóklub megalakulásától a Bárány uszoda legendás mérkőzésein és az országos bajnoki címeken át egészen a 2026/2027-es idény fiatal csapataiig több mint száz év története húzódik. A „Minden, ami Eger” 2016-os cikkét tíz évvel később érdemes újra elővenni: a történet ugyanis azóta sem ért véget.

Amikor 2016-ban megjelent korábbi írásunk, A város büszkesége a több mint száz éves egri vízilabda címmel, már akkor is több generáció sikereire lehetett visszatekinteni. Azóta újabb tíz év telt el, és bár az egri póló helyzete, lehetőségei, játékoskeretei sokszor változtak, egyvalami megmaradt: Eger továbbra is vízilabdaváros.

A meleg vizű forrásoktól indult minden

Az egri vízisport történetének különlegessége, hogy annak gyökerei jóval a szervezett vízilabda megjelenése előtti időszakra nyúlnak vissza.

A város természetes meleg vizű forrásai olyan fürdőkultúrát teremtettek, amelyből később az úszósport is kinőhetett. Az Egri Vízilabda Klub történeti összefoglalója szerint 1856-ban már működött olyan fürdő Egerben, amely fontos előzménye lett a későbbi úszóéletnek. A meleg víz komoly előnyt jelentett: akkor is lehetett úszni, amikor más vidéki városokban erre jóval kevesebb lehetőség kínálkozott.

A XIX. század végére már rendszeres úszásoktatás is folyt a városban.

A következő lépés pedig szinte magától következett: előkerült a labda.

1910: megszületik az egri vízilabda

A klub történeti adatai szerint 1910-ben alakult meg az első egri vízilabdaklub, az első ismert egri vízilabda-mérkőzést pedig 1912-ben rendezték.

Az 1920-as évekre már két egyesület, az Egri Torna Egylet és a MOVE Eger SE rivalizálása is hajtotta előre az úszó- és vízilabdaéletet. Ekkor az úszás és a póló még szinte elválaszthatatlan volt egymástól.

Erről a korszakról nemrég egy különleges archív fénykép kapcsán mi is írtunk. A fotó hátoldalán az 1920-as évszám szerepel, és bár a felvétel pontos körülményei továbbra sem bizonyíthatók teljes bizonyossággal, nagyszerűen megidézi azt az időszakot, amikor az egri vízisport igazán nagy fejlődésnek indult.

Kapcsolódó cikkünk: 1920 áll a hátoldalán – egy különleges régi fotó nyomában az egri strandon.

1924-ben már bajnokok voltak az egriek

Az első jelentős vízilabdás sikerek sem várattak sokáig magukra.

Az egri csapat 1924-ben megnyerte az országos vidéki bajnokságot. A klub története Molnár László, Szesztay István, Szigritz Géza, Bitskey Zoltán, Bitskey Aladár, Bárány István és Horváth Ferenc nevét őrizte meg az első nagy egri sikerkorszak meghatározó alakjaiként.

Eger tehát már több mint száz évvel ezelőtt ott volt a magyar vízisport térképén.

És hamarosan olyan létesítmény született a városban, amely országosan is különlegesnek számított.

Az ország első 50 méteres versenyuszodája Egerben

1925-ben Bárány Géza kezdeményezésére, Márkus Béla tervei alapján, közadakozásból és állami támogatással megépült Magyarország első 50 méteres versenyuszodája.

A későbbi Bárány uszoda nem egyszerű sportlétesítmény lett.

Generációk tanultak itt úszni, itt edzettek az egri pólósok, itt születtek nagy győzelmek, és az uszoda lelátóján egymást váltották az egri szurkolók nemzedékei.

Az uszoda története ráadásul összefonódik Bárány Istvánéval, aki az egri és a magyar úszósport egyik legnagyobb alakja lett: Európa-bajnoki címet szerzett, az 1928-as amszterdami olimpián pedig 100 méteres gyorsúszásban ezüstérmet nyert.

Bitskey, Bárány, Biros, Madaras, Zalánki – nevek, amelyek messz vitték Eger hírét

Szinte lehetetlen lenne egyetlen cikkben felsorolni mindazokat, akik az elmúlt évszázadban hozzátettek valamit Eger vízisportjához.

Bitskey Aladár, Bárány István, Pócsik Dénes és számos további kiváló sportoló, edző és sportvezető után újabb generációk következtek.

A közelmúlt egri pólójának történetéből pedig olyan olimpiai bajnokok nevei emelkednek ki, mint Biros Péter és Madaras Norbert, míg Egerhez szorosan kötődik többek között Erdélyi Balázs és Zalánki Gergő pályafutása is.

A sportág jelentőségét talán éppen ez mutatja meg legjobban: Eger nem csupán csapatokat állított ki, hanem hosszú időn keresztül játékosokat adott a magyar vízilabda legmagasabb szintjének is.

Amikor Eger Magyarország tetejére ért

A modern kori egri férfi vízilabda egyik aranykorszaka a 2000-es évek második felétől bontakozott ki.

A csapat 2007-ben és 2008-ban is megnyerte a Magyar Kupát, majd 2011-ben megszerezte története első férfi OB I-es bajnoki címét.

Ezután következett 2013, majd 2014.

Eger tehát négy idényen belül háromszor lett magyar bajnok. A 2014-es bajnokcsapatban többek között Biros Péter, Hárai Balázs, Gór-Nagy Miklós, Bátori Bence, Bedő Krisztián és Zalánki Gergő is szerepelt.

A kupasikerek sora sem állt meg: a ZF-Eger 2015-ben ismét elhódította a Magyar Kupát, a döntőben ötméteresekkel legyőzve a Szolnokot.

Volt időszak, amikor az egri csapat Európa legjobbjaival is rendszeresen összemérte erejét.

A vízilabda ekkor már nem egyszerűen népszerű sport volt Egerben: a város egyik országosan ismert „védjegyévé” vált.

A Bárány mellett megszületett Eger másik pólós otthona

Az egri vízisport történetének új fejezete 2000-ben kezdődött, amikor megnyílt a Makovecz Imre által tervezett Bitskey Aladár Uszoda.

A különleges faszerkezetű épület azóta Eger egyik legismertebb modern építészeti alkotása lett, és természetesen a vízilabda egyik legfontosabb helyszíne is.

A létesítmény 2025-ben műemléki védettséget kapott, 2026. január 1-jétől pedig az üzemeltetését a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség vette át.

Az uszoda kevésbé ismert történetéről nemrég külön cikkben is írtunk:

Eger különleges „fa katedrálisa” – amit talán még az egriek sem tudnak a Bitskey uszodáról.

2026: egy másfajta korszakot él az egri póló

A 2016-os eredeti cikkhez képest talán itt történt a legnagyobb változás.

A mai egri vízilabda már nem ugyanazt az időszakot éli, mint a bajnoki címeket és Bajnokok Ligája-szerepléseket hozó aranyévek. A 2026/2027-es szezonban azonban továbbra is van egri férfi és női csapat az OB I-ben, és egyre nagyobb szerepet kapnak a helyben nevelt fiatalok.

A férficsapat vezetőedzője Tóth Kálmán. A klub jelenlegi vezetésében Szécsi Zoltán ügyvezető elnökként, Biros Péter pedig szakmai igazgatóként dolgozik.

A férfiak jól kezdték az új bajnoki idényt: 2026. szeptember 9-én Szentesen 10–9-re nyertek, vagyis idegenbeli győzelemmel rajtoltak az OB I-ben.

Már augusztusban is akadt biztató eredmény: a Magyar Kupa selejtezőjében a One Eger 12–7-re győzte le az ELTE-BEAC együttesét. A találkozón a fiatal egri játékosok közül is többen lehetőséget kaptak.

A 2026/27-es férfibajnokság lebonyolítása is megváltozott: az alapszakasz december közepéig tart, majd az első nyolc csapat kerül a felsőházi középszakaszba.

A nőknél is a fiatalítás került előtérbe

A női csapat 2026 nyarán jelentősen átalakult. Több meghatározó játékos távozott, miközben egyre nagyobb szerepet szánnak az egri utánpótlásnak.

Gyetván Réka, Pap Noémi, Jakubik Dalma, Ridzyk Vivien és Zölde Zorka azok közé a fiatalok közé tartoznak, akik a 2026/27-es idényben kaphatnak lehetőséget az OB I-ben.

A szezon eleje eredményekben egyelőre nehezebb: Szegeden 13–7-re maradt alul az Eger, majd szeptember 13-án a Bárány uszodában a III. kerületi TVE 14–12-re nyert. Utóbbi mérkőzés egyik különlegessége Nagy-Pócsi Bianka visszatérése volt az egri csapathoz.

Ez a mostani időszak tehát sokkal inkább építkezésről és egy új egri generáció kineveléséről szól.

Egy különleges hagyomány: nemcsak a bajnokokra emlékeznek

Az egri póló erejét nem kizárólag a bajnoki címek mutatják.

szeptember 12-én például második alkalommal rendezték meg a Bárány uszodában a Bozsik Péter-emléktornát, ahol öt csapat és egykori sporttársak emlékeztek az Egri Vízmű SC egykori játékosára, edzőjére és vezetőjére.

Erről korábban részletesen beszámoltunk:

Bozsik Péter emlékéért szálltak vízbe Egerben – öt csapat találkozott a Bárány uszodában.

Az ilyen események talán még a tabellánál is jobban megmutatják, mit jelent Egerben a vízilabda.

Tudta? – néhány érdekesség az egri pólóról

Az egri vízilabda szervezett történetének kezdete 1910-re vezethető vissza, vagyis 2026-ban már 116 éves hagyományról beszélhetünk.
Az első ismert egri vízilabda-mérkőzést 1912-ben rendezték.
Az egri csapat már 1924-ben megnyerte a vidéki bajnokságot.
1925-ben Egerben készült el az ország első 50 méteres versenyuszodája.
A férficsapat 2011-ben, 2013-ban és 2014-ben magyar bajnok lett.
A modern korszakban 2007-ben, 2008-ban és 2015-ben is Magyar Kupát nyert az Eger.

Több mint sport

Az egri vízilabda történetét könnyű lenne bajnoki címekkel, kupákkal és híres játékosokkal elmesélni.

De valójában ennél többről van szó.

Ott vannak mögötte azok az egri gyerekek, akik először kapaszkodtak a medence szélébe. Az edzők, akik generációkat tanítottak. A szülők, akik hajnalban vitték edzésre gyermekeiket. A Bárány lelátójának hangulata. A Bitskey nagy mérkőzései. A régi Egri Dózsa, az Egri Vízmű, a későbbi ZF-Eger és a mai csapatok története.

A nevek és a szponzorok változhatnak. A csapatok egyszer fent, máskor nehezebb időszakban vannak.

De több mint száz év után a labda még mindig ott van az egri medencében.

Talán ezért lehetett igaz tíz évvel ezelőtt, és ezért igaz 2026-ban is:

a vízilabda Eger egyik büszkesége.