Noszvaj egyik legkülönlegesebb látnivalója nem kastély, nem templom és nem is egy hagyományos múzeum. A település szélén, a Bükkalja vulkanikus kőzetébe vájva különös ajtók és ablakok nyílnak a hegyoldalban. Ezek a noszvaji barlanglakások, amelyek egyszerre mesélnek szegénységről, emberi leleményességről, a bükkaljai kőkultúráról és egy több évszázados életformáról.
A ma Noszvaj barlanglakások néven látogatható területet Pocemként és Farkaskőként is emlegetik. Az egykori lakóhelyek egy része napjainkban művészeti alkotótérként él tovább.
Nem természetes barlangok
A „barlanglakás” elnevezés kissé megtévesztő lehet. Nem olyan természetes üregekről van szó, amelyeket az emberek egyszerűen birtokba vettek. A helyiségeket nagyrészt emberi kézzel vájták a könnyen megmunkálható riolittufába.
Ennek története valójában sok millió évvel ezelőtt kezdődött. A miocén időszak vulkáni működése során hatalmas mennyiségű vulkáni anyag borította be a vidéket. Az összetömörödött hamuból porózus, viszonylag könnyen faragható riolittufa keletkezett. Ez a kőzet alapvetően meghatározta a Bükkalja építészetét és kultúráját.
Ugyanez a kőzetvilág kapcsolja össze a térség pincéit, barlanglakásait és híres kaptárköveit is.
A szegényebb családok otthonai lettek
A noszvaji önkormányzat helytörténeti ismertetője szerint a Honvéd úti barlanglakásokat jellemzően a 18–19. században alakították ki. Elsősorban a szegényebb társadalmi rétegekhez tartozó emberek, köztük zsellérek lakták őket. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának ismertetője a barlang- és pincelakások megjelenését a XIX. század elejétől említi, és kialakulásuk egyik fő társadalmi okaként a nagymértékű elszegényedést jelöli meg.
A tufába vájt lakás különös megoldást jelentett: a családnak nem kellett hagyományos értelemben teljes házat felépítenie. A hegyoldal maga adta a falakat és a mennyezetet.
A helyiségek kialakítása ugyanakkor komoly munkát igényelt. Ajtókat, ablakokat, lakótereket és a mindennapi élethez szükséges további részeket kellett kifaragni a kőzetből.
A ma látható terekben járva még mindig könnyű elképzelni, milyen lehetett itt az élet. A vastag tufafalak, a kis ablakok, a kemencékhez kapcsolódó kialakítások és a kőből formált részletek egészen más világot idéznek, mint egy hagyományos falusi ház.
Pocem – egy különös név
Noszvaj délkeleti részén, a Farkas-dűlőben található barlanglakásos településrészt a helyiek Pocemnek nevezik. A területet ma Farkaskőként is ismerik. A hivatalos turisztikai ismertető szerint az egykori Betlehem utca Pocem nevű barlanglakásai adják a mai művésztelep különleges környezetét.
Érdekesség, hogy Noszvajon nem kizárólag ezen a területen léteztek ilyen lakások. A Farkaskő Művésztelep ismertetője szerint a Mátyás tér környékén található egykori barlanglakások mára nagyrészt eltűntek, miközben a Pocem–Farkaskő terület építményei fennmaradtak és új funkciót kaptak.
Hosszú folyamat volt a kiköltöztetés
A barlanglakások ma romantikusnak, különlegesnek és egzotikusnak tűnhetnek, ám egykor sok esetben a társadalmi szegénység jelképei voltak.
Noszvaj helytörténeti ismertetője szerint 1935-ben kezdték meg az itt élők kiköltöztetését, de a folyamat évtizedeken keresztül tartott, és csak az 1960-as évek második felére jutott előre jelentősen. A megüresedett lakások állapota később fokozatosan romlott.
Ez azért is fontos, mert a hely mai szépsége mögött valódi emberi sorsok húzódnak meg. A falak között családok éltek, dolgoztak, főztek és nevelték gyermekeiket.
A pusztulástól a művésztelepig
A barlanglakások történetének egyik legérdekesebb fordulata az 1990-es évek végén következett be.
A helyreállításukat és alkotóműhelyként történő hasznosításukat 1997-ben kezdeményezte a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület. Az egykori lakóterek így fokozatosan művészeti helyszínné változtak.
Ma itt működik a Farkaskő Művésztelep, ahol a régi bükkaljai kőkultúra találkozik a kortárs művészettel.
A művésztelep történetében a szobrászat, festészet, kerámia, üvegművesség, zene és tájépítészet egyaránt megjelent. Ez különleges második életet adott a helynek: ami valaha kényszerű lakóhely volt, mára kulturális értékké és alkotótérré vált.
Érdekességek a noszvaji barlanglakásokról
A történetük több millió évvel az ember előtt kezdődött. A lakások befogadó kőzete vulkáni eredetű riolittufa, amely a miocén vulkáni működésének emléke.
Nem természetes barlangokról beszélünk. Az ember használta ki a könnyen faragható kőzet adottságait, és alakította lakható terekké a hegyoldalt.
A barlanglakások a Bükkalja nagyobb kőkultúrájának részei. Ugyanennek a tájnak jellegzetes emlékei a pincék, tufába vájt helyiségek és kaptárkövek.
A hely nem vált egyszerűen skanzenné. A régi terek egy része kortárs művészeti funkciót kapott, ezért Farkaskő egyszerre történelmi emlék és élő kulturális helyszín.
A barlanglakások történetéről külön néprajzi kiadvány is született. Molnár Csenge A noszvaji barlanglakások rövid története című magyar–angol tanulmánya 2017-ben jelent meg.
Egy hely, amelyet nem elég csak lefotózni
A noszvaji barlanglakások első pillantásra rendkívül látványosak. Fehér-szürkés tufafalak, szabálytalan ajtók, apró ablakok, kőteraszok és a hegyoldalba szinte beleolvadó építmények követik egymást.
De igazán akkor válik érdekessé a hely, amikor tudjuk, mi van a látvány mögött.
A falak nem díszletként készültek. Valaha otthonok voltak.
A kis ablakokon emberek néztek ki, a helyiségekben családok élték mindennapjaikat. A mai látogató ezért nemcsak egy építészeti különlegességet lát, hanem a Bükkalja társadalom- és életmódtörténetének egy megmaradt darabját.
Látogatás
A noszvaji turisztikai oldal jelenlegi tájékoztatása szerint a barlanglakások címe 3325 Noszvaj, Honvéd utca. Gyalogosan a Honvéd utcai bejárat egész évben használható. A közzétett nyitvatartás nyári időszakban 10–18 óra, téli időszakban 10–16 óra; indulás előtt azonban érdemes ellenőrizni az aktuális látogatási információkat.
Noszvaj hivatalos turisztikai oldala – Barlanglakások
Noszvaji Barlanglakások – hivatalos oldal
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Noszvaji barlanglakások (Pocem)
A Bükkalja egyik legkülönösebb öröksége
Noszvaj barlanglakásai azért különlegesek, mert három történetet őriznek egyszerre.
Az elsőt a természet írta, amikor vulkáni hamuból létrehozta a könnyen faragható tufát. A másodikat azok az emberek, akik ebből a kőzetből otthonokat vájtak maguknak. A harmadikat pedig a jelenkor, amely felismerte a pusztuló barlanglakások értékét, és művészettel töltötte meg az egykori lakótereket.
Így lett a hegy gyomrába vájt egykori szegénynegyedből Noszvaj egyik legismertebb és legkülönlegesebb látnivalója.
Fotók: Marcin B-ski
Legutóbbi hozzászólások