Bélapátfalva a Bükk-hegység egyik vonzó kisvárosa: a vadregényes tájjal körbeölelt település az Eger-patak folyásának felső részén kialakult medence peremén terül el az erdőhatár és a vízjárta patakvölgyek közötti sávban, 311 méter magasságban a tengerszint felett, a magyar sziklaparadicsomnak is nevezett 816 m magas Bél-kő nyugati lábánál.
A város határában fut a Recska-patak.
A Bél-kő lábánál, a Háromkút forrás mellett található Magyarország egyedüli épségben megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma, amely 1232-ben épült.
A monostor, amely a templom mellett állt, már korábban megépült. A temploma nemzetközileg is elismert műemléki és történeti nevezetesség, mely sok turistát vonz.
Ha pedig a kirándulók Bélapátfalvára érkeznek, biztosan nem hagyják ki a Bükk alighanem legromantikusabb tavát, az erdőkkel körülvett Gyári tavat, mely igazi felüdülést jelent a megfáradt vándornak. A horgászásra és strandolásra is alkalmas tó körül kijelölt tűzrakó helyek invitálnak bográcsozásra, s néhány percnyi séta után már kortyolhatunk is a Lóczi-forrás kristálytiszta vizéből.
A BÉLHÁROMKÚTI APÁTSÁG
A Bélkő alatt, ahol az apátság áll, van az Áldozókő és a Hamuhegy, amely azt jelezheti, hogy itteni három forrás körül pogány áldozati hely lehetett, amelyet a nép a kereszténység felvétele után is nagy számban látogathatott. A források vizének csodás gyógyító erőt tulajdonítottak.
Sajó-völgyiek, gömöri, borsodi és hevesi falvak népe járt és jár ide. Búcsú napján a három forrás közül a legnagyobbat mindig megáldotta a pap.
A hely kultuszában egymásra épül a Szentháromság és Mária tisztelete.
Fő búcsúja Nagyboldogasszony ünnepén (augusztus 15-én) van. Kisebb tömegeket vonzó búcsúját a Szentháromság vasárnap előtti szombaton tartják.
A volt cisztercita apátsági templom a XIII. századi román kori építészet legszebb hazai emléke. Torony nélküli, latin kereszt alaprajzú építmény. Főoltárán Mária mennybevitelét ábrázoló kép látható.
Az Árpád-kori szentek ősi tiszteiének hírmondója itt a Szent Imre herceg fogadalmát bemutató barokk mellékoltár kép, két oldalán Szent István és Szent László szobrával. Érdemes megtekintenünk a falu plébániatemplomát, amely Szent István király tiszteletére épült 1816-ban. A plébánia XVIII. századi barokk épület.
GILITKA KÁPOLNA
Akik Mária-ünnepeken fölkeresik az ősi Nagyboldogasszonyról elnevezett ciszterci kegytemplomot Bélapátfalván, ne mulasszák el búcsújárásuk alkalmával vagy Szent Anna asszony ünneplésével kapcsolatosan (július utolsó vasárnapja) fölkeresni a Gilitka-kápolnát, mely Szűz Mária édesanyjának emlékére épült a Gilitka völgyében, 1750-ben.
Napjainkban is, mint régen, Bélapátfalva és a hozzá tartozó falvak népe Szent Anna napján körmenetileg vonul ki a kedves, kápolnához, és itt szentmisén vesz részt és szentbeszéd által buzdul a Szent követésére. Ezentúl a kirándulási idényben hívők és turisták is szívesen jönnek Szent Anna kápolnájához. Imákkal és virágokkal köszöntik a Szeplőtelen Szűz Édesanyját, Urunk Nagyanyját.
Itt az erdő mélyén minden, de minden imára hangolja az ide érkezőket! Az oltárképen Szent Anna a gyermek Máriát tartja jobbjával, aki a bal térdére fektetett nyitott könyvét fogja (Biblia!), míg balját az imádkozó Mária bal vállán nyugtatja.
Szilvásvárad:
Ha az ember Szilvásváradon nő fel, sokáig fel sem tudja fogni milyen kiváltságait élvezi az életnek. És ha az „ez” az élet másfelé szólítja innen, haza-hazatérve megérti mitől válik lelkileg gazdagabbá az, aki a világ egy-egy ilyen csodálatos vidékét meglátogatja, megismeri és megszereti. Kevés olyan település akad, amely kis méretével ellentétben oly sok ajándékát őrzi a természetnek és az emberi szellemnek, mint Szilvásvárad.
Ha barangolása közben megéhezett, megkóstolhatja a híres sült pisztrángot, ami a Szalajka-völgy ezüstös, tiszta vizében nevelkedik. S így jóllakottan felszállhat az erdei kisvasútra, ahol kellemes perceket tölthet a sűrű erdei úton vágott síneken, míg az Erdei Vasút végállomásához a nagy tisztáshoz ér. Itt kipihenheti fáradalmait, megcsodálhatja a csodálatos Fátyolvízesést, vagy útnak indulhat az Istállóskői ősemberbarlanghoz a kanyargós hegyi gyalogúton.
Tegye meg ezt a kirándulást. Még ha nem is egy helyi szilvási szentimentalizmusával , tegye örömmel, érdeklődéssel s ez a mesés vidék nem fogja engedni, hogy „üres kézzel” térjen haza.
fotó: Vadál Tamás
Forrás: http://www.vandorhorgasz.hu
Legutóbbi hozzászólások