Drámai méreteket öltött az aszály Heves vármegyében. A hónapok óta tartó csapadékhiány miatt a kukorica és a napraforgó egyes területeken már menthetetlen, a gazdálkodók pedig nemcsak az idei termés miatt aggódnak: a kiszáradt talaj az őszi munkákat és a következő évet is veszélyezteti. Van olyan hevesi gazdaság, ahol a megszokott hektáronkénti 10 tonna kukorica helyett mindössze egy tonnára számítanak.
Három hónap alatt a szokásos csapadék harmada hullott
2026 nyara rendkívül nehéz helyzetbe hozta Heves vármegye mezőgazdaságát. A HEOL augusztus 16-án megjelent helyzetképe szerint három hónap alatt mindössze a szokásos csapadékmennyiség körülbelül harmada érkezett meg.
Augusztus 2. és 12. között Heves vármegye észak–déli tengelye mentén 10–20 milliméter csapadék hullott, miközben a keleti és nyugati területek helyenként egyáltalán nem kaptak esőt. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege mindössze 6–20 milliméter, a 90 napos mennyiség pedig 60–100 milliméter körül alakult. A szokásoshoz képest 140–180 milliméterrel kevesebb csapadék hullott a vármegyében.
HEOL – Visszafordíthatatlan károk, 10 helyett 1 tonnás termés
A talajból 160–170 milliméter víz hiányzik
A felszínen látható elszáradt növények mögött még súlyosabb probléma húzódik meg: a talaj vízkészlete is rendkívül alacsony.
A HEOL által ismertetett meteorológiai adatok szerint a talaj nedvességtartalma Heves vármegyében többfelé már a növények számára hasznosítható víztartalom 15 százaléka alatt van. A telítettséghez képest 160–170 milliméter víz hiányzik a talajból.
A probléma nem egyik napról a másikra alakult ki. Már májusban arról szóltak a helyi hírek, hogy a felső egy méteres talajrétegből 80–90 milliméternyi víz hiányzott. Az országos hosszabb távú adatok még riasztóbbak: 2021 és 2026 áprilisának vége között – 2023 kivételével – az átlagosnál szárazabb időjárás következtében 462 milliméteres halmozott csapadékhiány alakult ki. Ez nagyságrendileg egy teljes év csapadékának felel meg.
Tíz tonna helyett mindössze egy tonna kukorica
A gazdálkodók számára a meteorológiai számok most már közvetlenül a termés mennyiségében jelennek meg.
Korsós István hevesi gazdálkodó a HEOL-nak arról számolt be, hogy azokon a területeken, ahol megfelelő időjárási körülmények között hektáronként akár 10 tonna kukorica teremhetne, 2026-ban mindössze körülbelül egy tonna termés várható.
A gazdálkodó szerint májusban gyakorlatilag nem érkezett csapadék, júniusban körülbelül 10 milliméter, július elején pedig szintén legfeljebb hasonló mennyiség hullott. Az augusztusi helyi záporok 6–8 millimétere már messze nem elegendő a növények megmentéséhez.
A kukoricának vegetációs időszakában hozzávetőleg 300 milliméter csapadékra lenne szüksége.
A napraforgó is kényszerérésben van
Nem csak a kukorica került bajba. A HungaroMet legfrissebb agrometeorológiai elemzése szerint a napraforgó kényszerérésben van, zöld tömege pedig rendkívül alacsony. Nagy területeken a műholdas mérések még a rendkívül aszályos 2022-es évnél is kisebb zöldtömeget mutatnak. A kukorica öntözetlen állományai ugyancsak nagyon gyengék.
A hevesi gazdálkodó szerint napraforgóból a megszokott hektáronkénti 2–2,5 tonna helyett körülbelül egy tonna várható.
Az őszi vetésű növények sem úszták meg: búzából és árpából a korábbi 9–10 tonna helyett 4–5 tonna, repcéből pedig 4 tonna helyett mindössze 2–2,5 tonna termett hektáronként az idézett gazdaságban.
Az öntözés sem egyszerű megoldás
Logikusnak tűnhet, hogy az egyre szárazabb időjárásra az öntözés jelentheti a választ. Heves vármegye számos mezőgazdasági területén azonban ennek megvalósítása rendkívül költséges.
A Tiszától távolabb fekvő földeken felszín alatti vízhez akár 100–120 méteres kútra lenne szükség, és megfelelő tározó, valamint komplett öntözési infrastruktúra kialakítása is szükséges lehet.
Korsós István szerint egyetlen gazdálkodó számára egy ilyen beruházás nehezen térülhet meg. Inkább több gazdaság összefogásával, közös infrastruktúrával és összehangolt termeléssel lehetne gazdaságosan megoldani például egy több száz hektáros terület öntözését.
Már az őszi vetés is veszélybe került
Az aszály következményei nem érnek véget az idei kukorica és napraforgó betakarításával.
A föld annyira kiszáradt, hogy a gazdálkodók egy része az őszi munkákat sem akarja elkezdeni. A száraz talaj művelése tovább növelheti a nedvességveszteséget, rögössé teheti a földet, miközben jelentős mennyiségű üzemanyagot kellene felhasználni.
A repce vetési időszaka is közeledik, de száraz talajba kockázatos vetni.
A HEOL beszámolója szerint a kukorica vetésterülete már évek óta csökken Heves vármegyében, és a mostani tapasztalatok után ez a folyamat tovább gyorsulhat. Egyes területeken akár teljesen fel is hagyhatnak a kukoricatermesztéssel.
A Minden, ami Eger oldalán már júliusban megjelent az aszály hatása
A Minden, ami Eger július 27-i egri piaci körképe szintén kitért a forró és csapadékszegény időjárásra. A beszámoló szerint az aszály már akkor komoly kihívást jelentett a gazdálkodóknak, miközben az egri piacon még bőséges volt a nyári zöldség- és gyümölcskínálat.
A cikk különösen érdekes példaként említette a dinnyét. Heves vármegyében 2026-ban mintegy 270–380 hektáron termesztettek dinnyét, és a termőterületek jelentős részén éppen az öntözés segített átvészelni a nyári szárazságot.
Minden, ami Eger – Lédús dinnye, zamatos szilva és nyári bőség az egri piacon
Ez jól mutatja az öntözés egyre nagyobb jelentőségét: miközben az öntözhető kultúrák bizonyos területeken még elfogadható eredményt hozhatnak, az öntözetlen kukorica és napraforgó sok helyen már visszafordíthatatlan károkat szenvedett.
Az aszály már nem egyetlen rossz nyár története
A 2026-os helyzet egyik legfontosabb tanulsága, hogy már nem egyszerűen néhány forró és száraz nyári hétről beszélünk.
A talaj vízkészletének több éven keresztül felhalmozódó hiánya, a csapadék szélsőséges területi eloszlása, a hőhullámok és a magas párolgás együtt olyan körülményeket teremtenek, amelyekhez a mezőgazdaságnak is alkalmazkodnia kell.
Heves vármegyében ennek következménye 2026 augusztusára már kézzelfogható: kiszáradó táblák, töredékére zuhanó termésátlagok, bizonytalanná váló őszi vetés és olyan gazdálkodók, akik azt mérlegelik, van-e értelme folytatni.
A földeknek most mindenekelőtt tartós, áztató csapadékra lenne szükségük. Egy-egy rövid zápor már nem képes pótolni azt a hatalmas vízmennyiséget, amely az elmúlt hónapokban – sőt részben években – hiányzott.
Források
HEOL – Visszafordíthatatlan károk, 10 helyett 1 tonnás termés
HungaroMet – Forróság, aszály: hiányzik a víz
HungaroMet – Tovább fokozódik az aszály
HEOL – Öt év alatt egy évnyi csapadék maradt el Hevesben
Minden, ami Eger – Nyári bőség az egri piacon, az aszály árnyékában
Legutóbbi hozzászólások