Eger belvárosának egyik legmeghatározóbb épülete az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Líceuma. Az Eszterházy téren álló monumentális épület nem csupán az egyetem jelképe: több mint két és fél évszázada része Eger oktatási, tudományos és kulturális életének.
A Líceum történetében egy nagyszabású álom, csillagászat, művészet, ritka könyvek és az egri felsőoktatás évszázadai találkoznak.
Egy egyetemnek szánt palota Eger szívében
A 18. században Eger jelentős egyházi és kulturális központtá fejlődött. Eszterházy Károly püspök ennél is nagyobbat álmodott: olyan egyetemet szeretett volna létrehozni a városban, amely bölcseleti, hittudományi, jogi és orvosi fakultással rendelkezik.
A Líceum 1765 és 1785 között épült. Az eredeti terveket Gerl Mátyás készítette, a munkát később Fellner Jakab folytatta és formálta tovább.
Az épület már 1774-re olyan állapotba került, hogy megkezdődhetett benne az oktatás: Eszterházy rendelkezése alapján a teológiai, jogi és filozófiai képzés is beköltözött a falai közé.
Eszterházy nagy álma, a teljes jogú egri egyetem azonban akkor nem valósulhatott meg. Mária Terézia oktatáspolitikája, majd az 1777-es Ratio Educationis nem kedvezett az elképzelésnek. A Líceum ennek ellenére oktatási központ maradt, és a későbbi évszázadokban teológia, jogakadémia, tanítóképző és rajziskola is működött falai között.
A püspök álma évszázadokkal később mégis tovább él
Eszterházy Károly 1762-ben érkezett Egerbe, és közel négy évtizedes működésével alapvetően hozzájárult a város barokk arculatának, oktatásának és kulturális életének fejlődéséhez. Az volt az elképzelése, hogy Eger az ország keleti részének egyik meghatározó szellemi központjává váljon.
Bár saját korában nem sikerült elnyernie az áhított egyetemi rangot, az oktatás folytonossága nem szakadt meg.
1949-ben pedagógiai főiskola költözött a Líceumba, 1950-ben pedig önálló tanárképző főiskolává vált az intézmény. A későbbi átalakulások után napjainkban az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem egyik legfontosabb épületeként szolgál.
Különleges termek a vastag falak mögött
A Líceum kívülről is lenyűgöző, igazi kincsei közül azonban sok az épület belsejében található.
Az első emeleten helyezkedik el a Díszterem, amelynek monumentális mennyezetfreskóját Franz Sigrist készítette. A freskó különösen érdekes, hiszen Eszterházy eredeti egyetemi elképzelésére utalva a tervezett négy fakultást jeleníti meg.
A Líceum másik páratlan értéke a Főegyházmegyei Könyvtár. A történelmi könyvtár tölgyfa berendezését Lotter Tamás egri asztalosmester készítette, mennyezetét pedig Kracker János Lukács és Zach József Tridenti zsinatot ábrázoló freskója díszíti.
A könyvtár gyűjteménye ma már több mint 160 ezer kiadványt őriz, mintegy harminc nyelven.
Mozart levele és a Budai Krónika is Egerben
A könyvtár ritkaságai önmagukban is országos jelentőségűvé teszik a Líceumot.
Itt található többek között Mikes Kelemen Törökországi leveleinek kézirata, az 1473-ban készült Budai Krónika, Thuróczi János krónikája, valamint egy különleges Mozart-levél is.
Az Egri Főegyházmegye tájékoztatása szerint ez az egyetlen Magyarországon található eredeti Mozart-levél, amelyen a zeneszerző saját kézírása látható.
Eger szeme – a Camera Obscura
A Líceum talán legismertebb különlegessége a csillagászati torony.
A csillagászati műszerek elhelyezése Hell Miksa útmutatásával történt. A toronyban található Camera Obscura – vagyis sötétkamra – évszázadok óta Eger egyik legkülönlegesebb látványossága.
A szerkezet tükör és lencserendszer segítségével a külvilág élő képét vetíti egy fehér asztalra. A város hivatalos turisztikai ismertetője szerint a berendezés Edinburghból származik, és már 1779-ben különleges élményt jelentett.
Nem véletlenül emlegetik „Eger szemeként”: innen a város szinte megelevenedik a látogató előtt.
Tudta?
A Líceum egyik kevésbé ismert érdekessége, hogy a csillagászati torony kialakítása nem egyszerűen díszítőelem volt. A tudományos megfigyelésekhez szükséges műszerek beszerzésében és elhelyezésében a korszak nemzetközileg elismert csillagásza, Hell Miksa is közreműködött.
A hatalmas épület szabályos négyszög alaprajzú, belső udvart zár körül, és termeiben a késő barokk, a rokokó és a copf művészet számos értékes részlete fennmaradt.
A Líceum történetének egyik legszebb paradoxona pedig az, hogy egyetemnek építették, de saját korában nem válhatott egyetemmé. Mégis folyamatosan az oktatást szolgálta, és évszázadokkal később valóban egy egyetem meghatározó otthona lett.
Eger egyik legfontosabb jelképe
A Líceum ma már elképzelhetetlen Eger városképe nélkül. A Bazilikával szemben álló épület nem pusztán egy műemlék, amely mellett naponta turisták százai haladnak el.
Élő oktatási helyszín, könyvtár, tudománytörténeti emlék és turisztikai látványosság egyszerre.
Falai között generációk tanultak, tanítottak és kutattak. A több mint 250 éves épület így különleges hidat alkot Eger múltja és jelene között.
Eszterházy Károly álma ugyan a 18. században nem teljesedhetett be úgy, ahogyan elképzelte, de a Líceum ma is azt az eszmét képviseli, amelyért létrehozta: Eger legyen a tudás, a műveltség és az oktatás egyik otthona.
Fotó: Csukránné Irénke
Források
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – Eszterházy Károly élete és öröksége
Eger város hivatalos oldala – A Líceum
Legutóbbi hozzászólások