Ha Egerben végigsétálunk a Kossuth Lajos utcán, néhány perc alatt évszázadokat járhatunk be. Középkori hadiút, barokk paloták, kanonoki rezidenciák, fogadó, kolostor, vármegyeháza és egy többször elpusztult híd története kapcsolódik ehhez a rövid belvárosi útszakaszhoz. Még az utca neve is annyiszor változott, hogy szinte Eger történelme olvasható ki belőle. Hat évvel ezelőtt már foglalkoztunk vele a Minden, ami Eger oldalán – most új forrásokkal és kevésbé ismert részletekkel térünk vissza Eger egyik legszebb utcájába.

Egy út, amely már a középkorban is fontos volt

A mai Kossuth Lajos utca története jóval korábban kezdődött, mint a ma látható barokk palotáké.

A középkorban erre haladt a Buda felől érkező és az egri várhoz vezető hadiút utolsó szakasza. A Hatvani-kapun keresztül érkezett a városba, majd kelet felé haladva, az Eger-patakon átkelve vezetett tovább a vár irányába.

Ennek nem csupán írott nyoma maradt.

Eger városának ismertetője szerint az 1950-es években egy középkori útszakasz maradványaira bukkantak: gerendákból és pallókból kialakított útrész került elő, amely régészetileg is alátámasztotta az egykori útvonal létezését.

Ez az egyik legérdekesebb részlet, amely a korábbi Minden, ami Eger-cikkben még nem kapott hangsúlyt.

Vagyis amikor ma végigsétálunk a Kossuth utcán, lényegében egy több száz éve használt közlekedési tengely nyomvonalát követjük.

Hatvani utca, Urak utcája, Barátok utcája…

Kevés egri utca viselt annyi nevet, mint a mai Kossuth Lajos utca.

A 18. század elején, illetve közepén Hatvani utca, majd Urak utcája néven is ismerték. Később Barátok utcája lett, ami a ferences templomra és rendházra utalt.

1802-ben Hosszúpince utcaként is említették.

Később Kaszárnya utca lett belőle, mert a 19. század közepén a mai Butler-házat katonai célokra, kaszárnyaként használták.

A kanonoki rezidenciák miatt végül a Káptalan utca név rögzült, amelyet 1945-ig viselt.

A háború után Vörös Hadsereg útja, majd rövid időre Ifjúság útja lett, később pedig Kossuth Lajos nevét kapta.

Már önmagában az utcanévtörténetből kirajzolódik Eger több évszázados története: egyházi központból katonai és közigazgatási városon át a 20. század politikai változásaiig.

De miért éppen itt építkeztek a kanonokok?

Ez már egy olyan történet, amelyet érdemes hozzátenni a korábbi cikkhez.

Eger 1687-es visszafoglalását követően a város jelentős része romos állapotban volt. 1688-ban Fischer Mihály katonai adminisztrátor kijelölte a káptalan számára a Plate[a] Capitularisnak nevezett területet a mai Knézich Károly utca környékén.

A Bródy Sándor Könyvtár épülettörténeti összefoglalója szerint a terület 16 házat, valamint a minarethez tartozó, akkor még álló mecsetet is magában foglalta. A kanonokok azonban kezdetben nem siettek visszaköltözni a romos városba.

A helyzet lassan változott meg.

Az 1708-as egyezség után a kanonokok már a Szent Mihály-templom közelében is vásárolhattak házakat. Ennek nyomán fokozatosan alakult ki az a reprezentatív egyházi negyed, amelynek barokk palotái ma is meghatározzák a Kossuth utca arculatát.

A Kispréposti-palotában még fényes lakomát is rendeztek

A Kossuth Lajos utca 4. szám alatt álló Kispréposti-palota az utca egyik ékköve.

A palotát Androvics Miklós kanonok, egervári kisprépost építtette. A rokokó épület tervezőjeként Pilgram Ferenc nevét tartják számon.

Az avatás időpontját is ismerjük: 1758. december 6.

A fennmaradt adatok szerint Androvics Miklós ezen a napon fényes lakomával ünnepelte új otthonát. A palota később tovább gazdagodott: 1774-ben Kracker János Lukács készítette el a díszterem mennyezetfreskóját, az Erény diadala a Bűn felett című alkotást.

A palota történetének van egy 1848–49-hez kapcsolódó szála is.

Az épületben 1835-től Bémer László lakott, akit az 1848–49-es szabadságharcot követően Kossuth-párti magatartása miatt halálra ítéltek.

Egy ház, amelynek szobra eltűnt a háborúban

A szomszédos, Kossuth Lajos utca 6. szám alatti Vagner-ház ugyancsak külön történetet érdemel.

A barokk ház 1735 körül épült, és Giovanni Battista Carlone nevéhez kötik.

A II. világháború azonban ezen az épületen is nyomot hagyott. A homlokzat „Mária, Mennyek királynője” szobra megsérült, és később már nem került vissza eredeti helyére.

Helyette az oromfülkében Singer Mihály egri szobrász Justitia-szobra kapott helyet. Érdekesség, hogy az 1738-ban készült alkotás eredetileg a városházát díszítette.

Ez az a fajta apró részlet, amely mellett naponta akár százak sétálhatnak el anélkül, hogy tudnák, milyen történetet őriz.

Egy utca, amely szinte szabadtéri műemlékgyűjtemény

Nem túlzás azt mondani, hogy a Kossuth Lajos utca Eger egyik legsűrűbb műemléki területe.

Eger hivatalos műemlékjegyzékében egymást követik az országosan védett épületek.

A 4. szám a Kispréposti-palota, a 6. a Vagner-ház, a 7. a Zábrátzky-ház, a 8. számhoz az Angolkisasszonyok intézete és a Batthyány-pavilon tartozik.

A 9. szám a Vármegyeháza, udvarában a történelmi börtönnel; a 10. szám kanonokház, a 11. az Oroszlán-fogadó, a 12. pedig a ferences rendház.

És a sor még folytatódik.

Ez mutatja igazán, hogy itt nem néhány elszigetelt régi házról van szó: szinte az egész utca történeti együttesként mesél Eger múltjáról.

Az Oroszlán-fogadó és a régi Eger

Különösen érdekes a Kossuth Lajos utca 11. alatt álló egykori Oroszlán-fogadó.

Az épület azért is fontos az utca történetében, mert az Oroszlán neve a környék helyneveiben is megjelent. Amikor az 1813-as árvíz után új hidat építettek, a korabeli iratok az Oroszlán vendéglőnél lévő hídként is utaltak a helyszínre.

A fogadók a régi városokban jóval többet jelentettek egyszerű szálláshelynél: találkozási pontok, étkezőhelyek, az utazók és helyiek érintkezési helyei voltak.

A Kossuth utca tehát nemcsak az egyházi és vármegyei elit reprezentatív utcája volt – a mindennapi városi élet is jelen volt benne.

A híd, amelyet elsodort az árvíz

A Kossuth utca történetéhez elválaszthatatlanul hozzátartozik az Eger-patak hídja.

Már a középkorban és a török korban is állt itt átkelőhely. A Bródy Sándor Könyvtár helytörténeti adatbázisában található összefoglaló szerint a törökök a korábbi fahíd helyett kőhidat építettek, amelyen a várba tartó nehéz ágyúkat és hadianyagokat is át lehetett juttatni.

Az 1787-es összeírás már egy olyan kőhidat említ, amelyet Szent Lőrinc és Szent Sebestyén szobrai díszítettek.

Képzeljük el ezt a mai belvárosban: egy barokk, szobrokkal ékesített kőhíd vezetett át az Eger-patakon.

1813: az árvíz nem kegyelmezett

A szobordíszes híd nem maradt fenn.

Az 1813-as nagy árvíz ledöntötte, ezért Eger városa 1815-ben új hidat építtetett.

A munkával Zwenger József egri kőművesmestert bízták meg. A korabeli feljegyzés szerint az Oroszlán vendéglőnél és a Farkasvölgyben épített hidat.

Az új átkelőt a közeli ferences templom és kolostor miatt sokáig Barátok hídjának nevezték az egriek.

1944-ben ismét elpusztult

A híd több mint egy évszázadot élt túl, de a II. világháborút már nem.

1944-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották.

A helytörténeti adatok szerint az elpusztított híd azonosítható azzal a fennmaradt tervvel, amelyen „Czwenger József kőmíves mester” aláírása szerepel.

A helyreállítás a háború után kezdődött meg.

Ma már kevesen gondolnak arra, hogy ezen a helyen egykor szobrokkal díszített barokk híd állt, majd ugyanitt egy 19. századi híd ívelt át a patakon egészen a második világháború végéig.

A Nagypréposti-palota – ahol ma könyvek őrzik Eger emlékeit

Az utca másik meghatározó épülete a Nagypréposti-palota, a mai Bródy Sándor Könyvtár otthona.

A barokk palotát a Kossuth Lajos utca 16. szám alatt gróf Batthyány Ignác nagyprépost építtette egy korábbi ház helyén, majd Dobronyay Miklós kanonok fejeztette be. Tervezője Fellner Jakab volt.

Különösen szép történelmi folytonosság, hogy az egykori egyházi reprezentáció egyik palotája ma a város és Heves vármegye kulturális életének egyik fontos intézménye.

Egy másik kanonoki ház helyén új palota született

A Kossuth Lajos utca 18. története is jól mutatja, hogy az utca nem maradt változatlan.

A helyén eredetileg kanonoki ház állt. A régi épületet 1868-ban lebontották, majd Benkó Károly tervei alapján megkezdődött a ma látható neoreneszánsz palota építése.

Az épületben 2019-ig a Bródy Sándor Könyvtár zenei és idegen nyelvi gyűjteménye működött; később könyvtári irodák és szakmai helyiségek kaptak benne helyet.

Ez is fontos emlékeztető: amit ma „régi Egerként” látunk, maga is több korszak egymásra rakódásából alakult ki.

A Kossuth utca valójában Eger történelmének keresztmetszete

Középkori hadiút.

Török kori átkelőhely.

Barokk kanonoki paloták.

Ferencesek.

Fogadó.

Vármegyeháza.

Kaszárnya.

Árvíz.

Világháborús pusztítás.

Újjáépítés.

Kevés olyan utca van Egerben, ahol ilyen kis területen ennyi történelmi korszak hagyta volna ott a nyomát.

A mai Kossuth Lajos utcán sétálva ezért nem egyszerűen régi épületeket látunk. Ugyanazon az útvonalon haladunk, amelyen évszázadokkal ezelőtt katonák, szerzetesek, kanonokok, kereskedők, fogadók vendégei és a vár felé tartó szekerek jártak.

És talán éppen ez Eger egyik legnagyobb különlegessége: a történelem nem egy múzeum falai mögött rejtőzik.

Ott van előttünk az utcán.

Források

Minden, ami Eger – Kossuth Lajos utca, amelyben régen a kanonokok rezidenciái voltakEger Történeti Ismerettára – A régi Kossuth, egykori Káptalan utcaBródy Sándor Könyvtár – ÉpülettörténetBródy Sándor Könyvtár digitális gyűjteménye – Eger helytörténeti anyagaiEger Megyei Jogú Város – Kispréposti-palotaKöztérkép – Kispréposti-palota épületdíszítéseEger város műemléki jegyzéke