Eger, 1970-es évek eleje. A Zalár József utcában még egészen más látvány fogadta az embert, mint napjainkban. Zöldséggel megrakott faládák, ponyvával fedett standok, kézikocsik, kofák és bevásárlószatyrokkal siető egriek töltötték meg az utcát. Gál Sándor korabeli fényképe nem csupán egy régi piacot örökített meg: az egri hétköznapok egy mára eltűnt világába enged bepillantást. A piac története pedig ezen a környéken jóval régebbre nyúlik vissza a hetvenes éveknél.
A Zalár utca, amikor még a piac része volt
A régi fényképen első pillantásra talán a mai szemmel szokatlan egyszerűség tűnik fel. Nincsenek egységes üzletportálok vagy modern árusítóasztalok. Fából készült ládák sorakoznak egymáson, a zöldségek szinte közvetlenül az utca mellett várják a vásárlókat, az árusítóhelyeket pedig egyszerű tetők és ponyvák védik.
Mégis élettel teli hely lehetett.
A Zalár József utca és a mai Katona István tér környéke régi kereskedelmi terület volt. Az utca északi végén, a Tábornok-ház előtt fekvő térséget az egriek Halaspiacként ismerték. A név hosszú időre beépült a helyi szóhasználatba.
A környék piaci szerepe tehát nem a hetvenes években kezdődött.
Eger főtere egykor valóban „Piacz tér” volt
A mai Dobó tér mai funkcióját nézve könnyű megfeledkezni arról, hogy évszázadokon keresztül a kereskedelem volt az egyik legfontosabb szerepe.
Egy 1878-ban készült fénykép leírása például a mai Dobó teret még Piacz térként nevezi meg. A felvételen a mai Zalár József utca – akkori nevén Oroszlán utca – házai láthatók a Piacz tér irányában.
_utcai_h%C3%A1zak_a_mai_G%C3%A1rdonyi_G%C3%A9za_t%C3%A9r_%C3%A9s_a_Dob%C3%B3_Istv%C3%A1n_(Piacz)_t%C3%A9r_k%C3%B6z%C3%B6tt._A_fot%C3%B3_1878-ban_k%C3%A9sz%C3%BClt._Fortepan_19434.jpg){kind=link}
1878-as egri Zalár (Oroszlán) utcai fénykép – Fortepan/Wikimedia Commons
Maga az utca is más nevet viselt: Oroszlán utcának hívták, nevét pedig egy egykori Oroszlán nevű vendégfogadó után kapta. Az utca később Zalár József költő, 1848–49-es honvéd és Heves vármegyei tisztviselő nevét vette fel.
Már a török korban messze földön ismerték az egri piacot
Az egri kereskedelem történetének egyik különösen érdekes forrása Evlia Cselebi 17. századi leírása.
A török utazó beszámolója szerint Egerben mintegy 600 bolt működött, a kereskedőket pedig tehetősnek írta le. A város piacát távolabbról érkezők is látogatták. A környéken nagy mennyiségben termesztettek gyümölcsöt, és a piac kínálatában természetesen élelmiszerek, húsok, kenyérfélék és más portékák is megjelentek.
Magyar Elektronikus Könyvtár – Eger története és a régi piac leírása
Ez azért különösen érdekes, mert megmutatja: Eger piacvárosi szerepe évszázadokon keresztül meghatározta a belváros életét.
A piac nem egyszerűen azt jelentette, hogy valaki reggel leszaladt néhány kiló krumpliért.
Találkozóhely volt.
A piac egyben az egri hírek központja is lehetett
A régi piacokon az emberek nemcsak vásároltak.
A környék falvaiból érkező termelők itt találkoztak a városiakkal, ismerősök beszélgettek egymással, híreket cseréltek, megtudták, kinél milyen lett a termés, mennyibe kerül a burgonya, paprika vagy káposzta, és azt is, mi történt a városban.
A kofák sok esetben visszatérő vásárlóikat név szerint ismerték.
A piac ezért egyfajta korabeli közösségi hálózatként is működött – csak éppen személyesen.
A reggeli órák lehettek a legmozgalmasabbak. Megérkezett az áru, előkerültek a ládák, kosarak és mérlegek, majd megindult az alkudozás és a bevásárlás.
A feltöltött hetvenes évekbeli fénykép pontosan ebből a világból őrzött meg egy pillanatot.
Káposzta a ládában, áru a ponyva alatt
Érdemes a régi fényképet részleteiben is megnézni.
Jobbra hatalmas mennyiségű káposzta és más zöldség látható. Az árut egyszerű faládákban tárolják. Ott van mellettük a kézikocsi is, amellyel az árusok mozgathatták a nehéz rekeszeket.
Bal oldalon egymást követik a nyitott standok.
Az emberek többsége hosszú kabátban jár, többen fejkendőt vagy kalapot viselnek. Nincsenek bevásárlókocsik, látványos reklámtáblák és műanyag üzletdekorációk.
Ez még az a piac volt, ahol maga az áru jelentette a látványt.
Egy 1977-es fénykép megerősíti: valóban hatalmas piac működött itt
A korszakról szerencsére más fényképes bizonyítékunk is van.
A Fortepan gyűjteményében található egy 1977-ben készült felvétel, amelyet a Dobó téri Centrum Áruházból fényképeztek. A leírás egyértelmű:
„kilátás a Dobó István téri Centrum Áruházról a Zalár József utcára és a piacra.”
Fortepan – Zalár József utca és a piac, 1977
A Fortepan ugyanebből az évből további képeket is őriz a környékről. Az egyiken a piac mögött még a Szent Miklós görögkeleti, vagyis Rác templom is felismerhető.
Ezek a fényképek együtt már nagyon jól rekonstruálják, milyen lehetett a környék az 1970-es években.
Az ócskáspiac külön világ volt
Egerben nemcsak élelmiszerpiac működött.
A városnak híres ócskapiaca, későbbi szóhasználattal zsibvására is volt. Egy 1936-os újságcikk alapján készült helytörténeti feldolgozás szerint az ócskáspiac története a Minaret környékétől egészen a Galagonyásig vezetett.
És hogy mit lehetett ott találni?
Szinte mindent.
Régi könyveket, használati tárgyakat, szerszámokat, lábbeliket és mindenféle használt portékát. A korabeli beszámoló még egy gramofont is megemlít, amelynek hangja betöltötte a Knézich utcát.
HEOL – az egri zsibvásár és a régi piacok története
A piac tehát egyszerre volt élelmiszerbolt, bolhapiac és találkozóhely.
A Tábornok-ház is végignézte a piac évszázadait
A régi Halaspiac egyik meghatározó épülete a Zalár József utca 11. szám alatti Tábornok-ház.
Az épület történeti források szerint 1756-tól épült. Erre azért volt szükség, mert a városban állomásozó katonaság tisztjeinek elszállásolása Eger kötelessége volt, a korábbi generális háza pedig ekkorra már rossz állapotba került.
Az új épületet Pichler János György egri építőmester készítette, és legkésőbb 1761-re fejezték be.
Vagyis amikor a hetvenes évek piacozói elhaladtak a környéken, egy több mint kétszáz éves épület mellett vásároltak.
A régi piacból modern Piaccsarnok lett
A piac szerepe később egyre inkább a Katona István térre és a Piaccsarnokra koncentrálódott.
Ma is itt működik az Egri Piaccsarnok, ahol zöldség, gyümölcs, hús, hal, tejtermék, pékáru, méz, tojás, fűszernövény és számos helyi termék kapható. A szabadtéri árusítás hagyománya sem tűnt el teljesen: a tér egy részén ma is helyet kapnak termelők és alkalmi árusok.
EVAT – Egri Piaccsarnok és Katona téri piactér
Sőt, a mai piaci szabályzatban még az élő hal árusítása is szerepel a Katona István téren engedélyezett termékek között.
Mintha a régi Halaspiac emléke egy apró részletben máig tovább élne.
Ami eltűnt, és ami megmaradt
Ha ma végigsétálunk a Zalár József utcán, nehéz ugyanazt a világot elképzelni, amely Gál Sándor felvételén látható.
Eltűntek a régi bódék.
Nincsenek az út mellett egymásra rakott zöldségesládák, és nem járnak kézikocsikkal az árusok a standok között.
De maga a piac nem tűnt el Egerből.
Csak átalakult.
És talán éppen ezért értékesek az ilyen fényképek. Nem híres történelmi eseményt mutatnak, hanem valami sokkal hétköznapibbat: azt, hogyan éltek az egriek.
Hol vásároltak. Hogyan öltözködtek. Miben vitték haza az árut. Milyen közel állt egymáshoz kereskedő és vásárló.
A hetvenes évek elején készült Zalár utcai felvételen pedig még ott van mindez egyetlen pillanatban: a káposztával teli ládák, a ponyvás standok, a kofák és vásárlók – és egy olyan Eger, amelyből mára szinte csak a fényképek maradtak.
Fotó: Gál Sándor, Facebook-csoport – Eger, Zalár József utca, 1970-es évek eleje
Források, további olvasnivaló
Fortepan – Zalár József utca és piac, 1977
Fortepan – régi egri fényképek
HEOL – Így nézett ki közel 150 évvel ezelőtt az egri Zalár utca
HEOL – Az egri zsibvásár története
Magyar Elektronikus Könyvtár – Eger története, a régi egri piac leírása
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis – Eger, Dobó tér és Zalár József utca
Minden, ami Eger – Oroszlán utcától a Zalár József utcáig
Legutóbbi hozzászólások