Eger történelmi főterének egyik legmeghatározóbb épülete a Városháza. A Dobó tér elegáns, zöldes árnyalatú, gazdagon díszített homlokzata mögött évszázadok története húzódik meg. Az épület nemcsak a város közigazgatási központja, hanem Eger múltjának egyik fontos tanúja is. Kevesen tudják, hogy a mai Városháza helyén egykor egészen más épület állt, amelyet tűzvész pusztított el, az új székház terveit pedig egy egri építész ingyen készítette el.
A Dobó tér egyik legszebb épülete
Aki végigsétál Eger főterén, rendszerint megcsodálja a Minorita templomot, Dobó István szobrát és a történelmi belváros hangulatos épületeit. A tér nyugati oldalán álló Városháza azonban legalább ennyi figyelmet érdemel.
Az épület homlokzata különleges részletgazdagságával tűnik ki környezetéből. A magas, íves ablakok, a fehér oszlopok, a díszes erkély és a manzárdtető harmonikus egységet alkotnak. A középső, előreugró épületrész hangsúlyozza a főbejáratot, fölötte pedig Eger történelmi címere és a magyar Szent Korona motívuma látható.
A Városháza különösen szép látványt nyújt ősszel, amikor a Dobó tér fáinak sárguló lombja és a napsütés még hangsúlyosabbá teszi az épület színeit és díszítéseit.
Mai formájában több mint 125 éve áll a téren, de története jóval korábban kezdődött.
Amikor még máshol állt Eger Városházája
Eger városi igazgatásának története évszázadokra nyúlik vissza. A mai Városháza elődjét nem is mindig a Dobó téren kell keresnünk.
A XVIII. század elején a város egyik korábbi igazgatási épülete a Hosszú utcában, a mai Széchenyi István utca környékén állt. Később a városi tanács a korabeli piactérre helyezte át székhelyét.
A mai Dobó tér akkoriban elsősorban kereskedelmi központként működött. Itt zajlottak a vásárok, itt találkoztak a környékbeli kereskedők és a város lakói, és fokozatosan itt összpontosultak a közigazgatási feladatok is.
A Városháza 1712-ben már a mai helyén állt. A korábbi épület természetesen egészen más képet mutatott, mint a napjainkban ismert, reprezentatív székház.
A nagy egri tűzvész a Városházát sem kímélte
Eger történetének egyik legsúlyosabb katasztrófája 1827. augusztus 26-án következett be, amikor hatalmas tűzvész pusztított a városban.
A lángok a Városházát is elérték, amely súlyos károkat szenvedett.
A pusztítás akkora volt, hogy Eger vezetése a környező településekhez fordult segítségért. Ácsokra és kőművesekre volt szükség, mert rengeteg épület helyreállítása vált sürgetővé.
A tűzvész után a Városházát újjáépítették, ám az épület a XIX. század végére már nem tudott megfelelni a növekvő város igényeinek.
A hivataloknak több helyiségre, korszerűbb munkakörülményekre és megfelelő tanácskozótermekre volt szükségük.
Ekkor született meg a döntés egy új, reprezentatív Városháza felépítéséről.
Egy egri építész, aki ingyen készítette el a terveket
A mai Városháza történetének egyik legérdekesebb részlete az épület tervezéséhez kapcsolódik.
Az új székház megtervezésével Wind István egri építészmérnököt bízták meg, aki 1881-ben nyitotta meg építészirodáját a városban.
Wind István maga is tagja volt a városi képviselő-testületnek, és a fennmaradt történeti adatok szerint a Városháza terveit díjazás nélkül bocsátotta a város rendelkezésére.
Az építkezést Benedek Béla budapesti műépítész irányította, a munkálatokban pedig egri iparosok is részt vettek.
A régi épület bontása 1898 májusában kezdődött, az új Városháza pedig 1900 januárjára készült el.
Az építkezés költsége a korabeli beszámolók szerint 99 ezer korona volt, ami jelentős városi beruházásnak számított.
Az új székház Eger fejlődését és polgári öntudatát is kifejezte.
A Városháza egyik szárnya eredetileg bérháznak épült
A ma látható épületegyüttes nem egyszerre készült el.
A Bajcsy-Zsilinszky utca felőli szárny már 1895-ben megépült, eredetileg városi bérházként. A beruházás célja az volt, hogy az ingatlan bevételt biztosítson a városnak.
Ennek terveit Répánszky Mihály készítette el Kassán, még 1893-ban.
A bérházat később összekapcsolták a Dobó tér felőli Városházával, és idővel ez a szárny is hivatali feladatokat kapott.
Ezért az épület valójában két különböző építési korszak emlékét őrzi, még ha a látogatók többsége egységes épületegyüttesként is tekint rá.
Mit jelképeznek a homlokzat díszei?
A Városháza neoreneszánsz és eklektikus építészeti megoldásai a XIX. század végi középületek jellegzetes világát idézik.
A főhomlokzat középső részét magas oszlopok, gazdagon keretezett ablakok és díszes erkély emelik ki.
A homlokzat felső részén Eger történelmi címere látható, amely a város múltjára és önálló közösségi hagyományaira utal.
A címer 1695-ös történeti előzménye különösen fontos, hiszen Eger török uralom alóli felszabadulása után a város új korszakának egyik jelképe lett.
A magyar Szent Korona ábrázolása az épület reprezentatív jellegét erősíti.
Az erkély sem pusztán építészeti dísz. Az ilyen kialakítás a korabeli városházákon a közéleti és ünnepi megjelenéseknek is méltó helyet biztosított.
Emléktábla az egri honvédek tiszteletére
A Városháza belső tereiben a város történelmi emlékezete is jelen van.
Az előcsarnokban az 1848–49-es szabadságharc egri hőseinek nevét megörökítő emléktábla található.
Érdekesség, hogy az előző Városháza homlokzatán is szerepelt a szabadságharcban elesett egriek emlékét őrző márványtábla.
A régi épületet egykor Justitia, az igazságosság jelképes alakjának kőszobra is díszítette.
Mindez jól mutatja, hogy a Városháza már a XIX. században sem kizárólag hivatali épület volt. A város történelmi emlékezetének és közösségi önazonosságának is fontos helyszínévé vált.
A Városháza és a régi egri piactér
Ma a Dobó tér Eger egyik legnépszerűbb turisztikai helyszíne, amely rendezvényeknek, ünnepségeknek és közösségi találkozásoknak ad otthont.
A Városháza környéke azonban évszázadokon keresztül a mindennapi kereskedelem egyik legfontosabb színtere volt.
A régi Piac tér egészen más látványt nyújtott, mint a mai, díszburkolattal ellátott, szökőkutakkal és pihenőhelyekkel kialakított városközpont.
A Városháza előtt egykor árusok, kereskedők, lovas kocsik és vásárlók fordultak meg. A tér folyamatosan változott, ahogyan Eger városi élete is átalakult.
A Városháza környezetében megjelenő modern közterületi elemek és az épület történelmi homlokzata ma különleges találkozását adják a múltnak és a jelennek.
A belváros megújulásával a Városháza is megszépült
A Dobó tér és környékének 2010-es években megvalósult rekonstrukciója a Városházát is érintette.
A munkálatok során nemcsak a külső homlokzat megújítására fordítottak figyelmet, hanem az épület belső tereinek korszerűsítésére is.
Megújultak a folyosók, a lépcsőház és több hivatali helyiség. Az akadálymentes ügyintézés feltételeinek javítása szintén fontos cél volt.
A felújítás jelentősége túlmutatott az épület esztétikai megújításán: hozzájárult ahhoz, hogy a történelmi Városháza a XXI. században is betölthesse eredeti rendeltetését.
Több mint egy évszázad történelme ugyanazon falak között
Az 1900-ban elkészült Városháza azóta számos történelmi korszakot élt át.
Falai között működött a városi igazgatás a Monarchia utolsó évtizedeiben, az első világháború idején, a két világháború között, a második világháború éveiben, majd a szocialista korszakban és a rendszerváltozást követően is.
Változtak az állami és önkormányzati intézmények, a város vezetői, a hivatalok működési rendje és a közigazgatás feladatai.
Az épület azonban megmaradt Eger egyik legfontosabb közéleti helyszínének.
A Városháza története ezért nemcsak építészettörténet, hanem egyúttal a város fejlődésének története is.
Egy épület, amely nélkül nehéz elképzelni a Dobó teret
Eger történelmi belvárosának különlegessége, hogy egymás mellett őrzi a különböző évszázadok építészeti emlékeit.
A barokk Minorita templom, a historizáló Városháza, a régi polgárházak és a Dobó-szobor együtt alkotják a főtér jól ismert látványát.
A Városháza talán nem olyan látványos, mint a szomszédos templom monumentális tornyai, mégis nélkülözhetetlen része Eger városképének.
Érdemes olykor megállni előtte, és alaposabban szemügyre venni a homlokzat részleteit. A gazdag díszítések, a történelmi címer, az erkély és a különleges tetőszerkezet mind arról mesélnek, milyen jelentőséget tulajdonítottak elődeink a város középületeinek.
A Dobó tér változik, a fák évszakról évszakra új színekbe öltöznek, a tér arculata időről időre megújul.
A Városháza azonban továbbra is ott áll Eger szívében, és immár több mint 125 éve őrzi a város történetének egy fontos fejezetét.
Források
Minden, ami Eger – Dobó István tér elnevezés és története – fotók
Eger Megyei Jogú Város – Első séta: A vár felé
Eger Megyei Jogú Város – Minorita templom
Eger Magazin – Eger egykor és most: A városháza
Eger Megyei Jogú Város – Az egri Városháza történeti dokumentációja
Borítókép: Az egri Városháza őszi napsütésben, a Dobó téren. Fotó: Szinok Gábor.
Legutóbbi hozzászólások