Eger úszósportjának története több mint másfél évszázadra nyúlik vissza. A város természetes meleg vizű forrásaira épült első szabadtéri uszoda 1856-ban nyitotta meg kapuit, majd közel hetven évvel később ugyanitt épült fel Magyarország első szabályos, 50 méteres versenyuszodája. Az 1925-ben átadott létesítmény nemcsak az egri sportélet fejlődésében játszott meghatározó szerepet, hanem országos és nemzetközi versenyeknek is otthont adott. Története szorosan összefonódott a Bárány család nevével, az egri úszók sikereivel és a város gazdag fürdőkultúrájával.
A kezdetek: Eger első szabadtéri uszodája
Az egri úszósport történetének egyik legfontosabb helyszíne a mai Petőfi tér és a Frank Tivadar utca környéke. A terület már évszázadokkal ezelőtt is ismert volt természetes meleg vizű forrásairól, amelyek jelentős szerepet játszottak a város fürdőkultúrájának kialakulásában.
A 19. század közepén Bartakovics Béla egri érsek kezdeményezésére született meg az elhatározás, hogy a források vizét egy szabadtéri fürdő kialakítására használják fel. Az építkezés 1855-ben kezdődött, az első uszodát pedig 1856-ban nyitották meg.
Az új fürdő jelentős előrelépést jelentett Eger életében. A város lakói számára lehetőséget biztosított a rendszeres fürdőzésre és az úszás elsajátítására, miközben a természetes meleg víz különleges adottságot jelentett.
A létesítmény kezdetben az egri érsekség tulajdonában működött. A város 1910-ben vette kezelésébe, majd 1914-ben tulajdonába is került. Ezzel megteremtődtek a feltételei annak, hogy a korábbi fürdőt a fejlődő úszósport igényeihez igazítsák.
Egy új korszak kezdete az 1920-as években
Az első világháborút követően az úszás és a vízilabda egyre nagyobb népszerűségnek örvendett Magyarországon. Egerben különösen kedvezőek voltak a feltételek a sportágak fejlődéséhez, hiszen a város természetes meleg vizű forrásai lehetőséget kínáltak egy korszerű sportuszoda létrehozására.
A fejlesztés egyik legfontosabb kezdeményezője Bárány Géza városi főmérnök volt, aki az Egri Városfejlesztő Részvénytársaság vezetőjeként jelentős szerepet vállalt a város fürdőinek korszerűsítésében.
A tervek szerint a korábbi medence helyén egy szabályos, 50 méteres versenyuszodát kellett kialakítani. A létesítmény tervezésével Márkus Béla mérnököt bízták meg.
A munkálatok 1924 őszén kezdődtek meg. A régi medence vizét leengedték, majd megindultak a bontási és földmunkák. Az építkezés során a kivitelezőknek figyelembe kellett venniük a terület különleges adottságait, mindenekelőtt a medence alatt feltörő természetes forrásokat.
A beruházás a korszak egri városfejlesztésének egyik jelentős vállalkozása volt. A cél nem csupán egy új fürdő létrehozása, hanem egy országos jelentőségű sportlétesítmény megépítése volt.
Magyarország első szabályos 50 méteres versenyuszodája
Az új egri Versenyuszoda 1925. május 25-én nyitotta meg kapuit.
Az 50 méter hosszú és 17 méter széles medence Magyarország első szabályos, 50 méteres versenyuszodájaként vált ismertté. Megépítése a magyar úszósport fejlődésének fontos állomását jelentette.
A megnyitó ünnepség jelentős érdeklődés mellett zajlott. A korabeli beszámolók szerint közel háromezer néző volt kíváncsi az új sportlétesítményre és az első versenyekre.
Az ünnepi programban úszóversenyek és vízilabda-mérkőzés is szerepelt. Az esemény egyértelművé tette, hogy Eger immár a magyar versenysport egyik fontos helyszínévé válhat.
A következő években az uszoda számos hazai és nemzetközi versenynek adott otthont. A városba érkező sportolók és nézők révén Eger neve egyre gyakrabban jelent meg az országos sportélet híreiben.
A természetes forrásokra épült medence különlegessége
Az egri Versenyuszoda egyik legnagyobb értékét a különleges vízellátási rendszer jelentette.
A medence közvetlenül természetes meleg vizű forrásokra épült. A víz a medence alján található kavicsrétegen keresztül tört fel, így a létesítmény működése szorosan kapcsolódott a terület természetes vízkészletéhez.
Ez a megoldás jelentősen eltért a hagyományos sportmedencék vízellátásától.
A forrásvíz állandó utánpótlása és természetes hőmérséklete különleges körülményeket biztosított az úszók számára. A medence kavicsos aljzata pedig hosszú időn keresztül az egri uszoda egyik legismertebb sajátossága maradt.
A természetes forrásokra épített versenymedence műszaki és fürdőtörténeti szempontból is kiemelkedő értéket képviselt.
A Bárány család és az egri úszósport
A Versenyuszoda története elválaszthatatlan a Bárány család nevétől.
Bárány Géza városi főmérnök a létesítmény létrehozásában vállalt meghatározó szerepet, fia, Bárány István pedig a magyar úszósport egyik legkiemelkedőbb versenyzőjévé vált.
Bárány István 1907-ben született Egerben. Már fiatalon kivételes tehetséget mutatott az úszásban, és hamarosan nemzetközi sikereket ért el.
Az 1926-os budapesti Európa-bajnokságon 100 méteres gyorsúszásban aranyérmet szerzett. Két évvel később, az 1928-as amszterdami olimpián ugyanebben a számban ezüstérmes lett.
Az 1932-es Los Angeles-i olimpián a magyar 4 × 200 méteres gyorsváltó tagjaként bronzérmet nyert.
Sportolói pályafutását követően edzőként és sportvezetőként is jelentős munkát végzett. Nevét nemcsak eredményei, hanem a magyar úszósport fejlesztéséért tett erőfeszítései is megőrizték.
Az egykori Versenyuszoda később Bárány István nevét vette fel, így az egri sportélet egyik legfontosabb létesítménye ma is a város híres szülöttjének állít emléket.
A vízilabda és az úszás egri otthona
A Versenyuszoda megépítése alapvetően meghatározta az egri úszó- és vízilabdasport fejlődését.
A korszerű medence lehetőséget teremtett a rendszeres edzésekre, a versenyek megszervezésére és az utánpótlás-nevelésre. A város fiataljai olyan körülmények között sportolhattak, amelyek az ország számos más településén még nem álltak rendelkezésre.
Az uszoda az évtizedek során nemcsak a versenyzők, hanem az egri családok életének is fontos részévé vált.
Generációk tanultak meg itt úszni, számtalan gyermek ismerkedett meg a vízilabdával, és sokan a Bárány uszodában élték át első sportélményeiket.
A lelátókon egri szurkolók követték a mérkőzéseket, a medencében pedig egymást váltották a tehetséges sportolók nemzedékei.
Az egri vízilabda későbbi országos sikerei mögött az a több évtizedes sportkultúra is ott állt, amelynek egyik legfontosabb helyszíne a történelmi Versenyuszoda volt.
Egy régi uszodai szökőkút az Érsekkertben
Az egri Versenyuszoda múltjához egy különleges várostörténeti érdekesség is kapcsolódik.
Az Érsekkert egyik szökőkútja eredetileg az uszoda területén állt.
A kutat 1925-ben, a Versenyuszoda kialakításának idején helyezték el, és hosszú éveken keresztül a sportlétesítmény egyik jellegzetes dísze volt.
Később, amikor a lelátók átalakítása miatt megváltozott az uszoda elrendezése, a szökőkutat eltávolították eredeti helyéről, majd az Érsekkertben állították fel.
A parkban található díszkút így az egykori Versenyuszoda történetének egyik fennmaradt emléke.
A történelmi sportlétesítmény megújulása
A Bárány uszoda az évtizedek során többször átalakult, miközben a medence és a hozzá tartozó épületek állapota fokozatosan romlott.
A 21. század elejére egyre sürgetőbbé vált a létesítmény átfogó korszerűsítése. A fejlesztés célja egy olyan modern sportuszoda létrehozása volt, amely megfelel a mai versenysport követelményeinek, ugyanakkor továbbviszi a történelmi helyszín hagyományait.
A nagyszabású rekonstrukció eredményeként 2018 szeptemberében adták át a megújult Bárány István Sportuszodát.
Az új, nyolcpályás medence mozgatható végfallal két 25 méteres részre osztható. A korszerű sportlétesítmény további medencékkel és kiszolgálóhelyiségekkel is gazdagodott.
A megújulás lehetővé tette, hogy a Bárány uszoda továbbra is fontos szerepet töltsön be Eger úszó- és vízilabdasportjában.
Egy évszázad az egri sport szolgálatában
Az egri Versenyuszoda 1925-ös megnyitása olyan mérföldkő volt, amelynek hatása messze túlmutatott a város határain.
A természetes meleg vizű forrásokra épített sportlétesítmény a magyar úszósport egyik úttörő vállalkozásaként született meg, majd évtizedeken keresztül versenyzők, edzők, sportvezetők és szurkolók generációinak adott otthont.
Az uszoda története egyszerre szól a város fejlődéséről, a mérnöki tudásról, a sport iránti elkötelezettségről és az egri közösség összetartozásáról.
A Bárány István nevét viselő sportuszoda napjainkban is őrzi annak a helyszínnek a hagyományát, ahol 1856-ban megkezdődött az egri szabadtéri úszás története, és ahol 1925-ben megszületett Magyarország első szabályos, 50 méteres versenyuszodája.
Az egykori Versenyuszoda nem csupán egy sportlétesítmény volt Egerben. A város történetének, fürdőkultúrájának és sportéletének olyan meghatározó helyszínévé vált, amelynek öröksége több mint száz év elteltével is tovább él.
Források
Bárány uszoda – korábbi bejegyzések a Minden, ami Eger blogon
Versenyuszoda – kapcsolódó helytörténeti bejegyzések a Minden, ami Eger blogon
Az egri Versenyuszoda 90 éve – Eger Magazin, 2015. május
A kacsáktól a pólósokig – Eger Magazin, 2015. április
A sporthagyomány ereje – Magyar Építőművészet
Egri Értéktár – Dr. Bárány István Városi Sportuszoda
Az építkezés archív felvétele – Ali Attila, Facebook
Borítókép: Az egri Versenyuszoda építése, 1924–1925. Fotó: Ali Attila / Facebook.
Legutóbbi hozzászólások