Újabb komoly figyelmeztetés érkezett a magyar szőlőtermesztők számára: 2026 augusztusára az ország mind a 22 borvidékén igazolták a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma jelenlétét. Heves vármegyében sem új a veszély: az Egri és a Mátrai borvidéket már korábban elérte a fertőzés, ezért a térség szőlősgazdáinak idén is kötelező védekezniük a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca ellen.
Elesett az utolsó mentes borvidék is
A Világgazdaság friss beszámolója szerint augusztus közepén a korábban még mentesnek számító Bükki borvidéken is azonosították a kórokozót.
A Nébih laboratóriumi vizsgálatai Mályi, Miskolc és Tibolddaróc területéről származó mintákban igazolták az FD fitoplazma jelenlétét. Ezzel megszűnt Magyarország utolsó olyan borvidéke is, ahol korábban még nem mutatták ki a betegséget.
Ez azonban fontos különbségtétel: nem azt jelenti, hogy minden magyar szőlőültetvény fertőzött. A kórokozó jelenléte borvidéki szinten igazolt, miközben az egyes ültetvények fertőzöttsége jelentősen eltérhet.
Heves vármegyében már korábban megjelent
Heves vármegye számára a mostani országos hír sajnos nem teljesen új.
A 2026 márciusában Egerben tartott növényvédelmi konferencián elhangzott adatok szerint az előző évi felderítés során 527 táblát vizsgáltak meg a vármegyében, 1314 mintát vettek, amelyekből 24 bizonyult pozitívnak.
A pozitív esetek többek között:
Abasár, Andornaktálya, Boconád, Eger, Feldebrő, Hevesvezekény, Novaj, Ostoros és Pély
területét érintették.
Ez azért különösen fontos Eger és környéke számára, mert a szőlő- és borkultúra nem egyszerűen mezőgazdasági ágazat: a táj, a helyi gazdaság, a turizmus és Eger arculatának egyik meghatározó része.
Az Egri és a Mátrai borvidék már 2025-ben érintetté vált
A betegség magyarországi terjedése az elmúlt időszakban látványosan felgyorsult.
Magyarországon először 2013 augusztusában, Zala vármegyében azonosították az aranyszínű sárgaságot. Még 2025 nyarán is csak 15 borvidék számított érintettnek, őszre azonban már az Egri, a Mátrai és a Tokaji borvidéken is kimutatták a kórokozót.
A folyamat most a Bükki borvidék elérésével vált országossá.
Heves vármegye helyzete ebből a szempontból különösen érdekes, hiszen területén két országosan jelentős borvidék – az Egri és a Mátrai – szőlőterületei találhatók.
Miért ennyire veszélyes az aranyszínű sárgaság?
Az FD, vagyis a szőlő aranyszínű sárgasága a szőlő egyik legsúlyosabb fitoplazmás betegsége.
A Nébih tájékoztatása szerint a fertőzés következtében a tőkék terméshozama 20–50 százalékkal is visszaeshet, megfelelő védekezés nélkül pedig a beteg növények száma rendkívül gyorsan emelkedhet.
Súlyos járványhelyzetben egy ültetvény tőkéinek akár 80–100 százaléka is megfertőződhet, az érzékeny fajták pedig néhány év alatt elpusztulhatnak.
A veszélyeztetettebb fajták között található többek között a Chardonnay, Zweigelt, Kékfrankos, Pinot noir, Szürkebarát, Cabernet sauvignon, Cabernet franc és a Rizling.
Az egri borvidék szempontjából különösen figyelemre méltó a Kékfrankos érzékenysége, hiszen ez a fajta az Egri Bikavér egyik meghatározó alapja.
Emberre nem veszélyes, a borba sem kerül bele
A fogyasztók szempontjából ugyanakkor fontos megnyugtató körülmény, hogy az aranyszínű sárgaság az emberre nem veszélyes, és a kórokozó nem kerül át a borba.
A probléma elsősorban növényegészségügyi és gazdasági.
A termelő számára azonban egy fertőzés súlyos veszteségekkel járhat: csökkenhet a termés, fertőzött tőkéket kell eltávolítani, növekednek a növényvédelmi költségek, és bizonyos területeken a szaporítóanyag mozgatását is korlátozhatják.
Nincs gyógymód – a kabócát kell megállítani
Az egyik legnagyobb probléma, hogy magát a fitoplazmát jelenleg nem lehet növényvédő szerrel elpusztítani.
A védekezés ezért két fő irányra épül:
a fertőzött vagy fertőzésgyanús tőkék gyors felismerésére és szükség esetén eltávolítására;a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca állományának visszaszorítására.
Heves vármegyében ezért 2026-ban is kötelező növényvédelmi kezeléseket írtak elő.
A Heves Vármegyei Kormányhivatal július 24-i felhívása szerint a harmadik, kifejlett szőlőkabócák elleni kötelező kezelést 2026. július 29. és augusztus 10. között kellett elvégezni.
A hatóság arra is figyelmeztetett, hogy a repülésre képes kifejlett kabócák a fertőzött tőkéről egészséges növényekre vihetik át a kórokozót – akár egyik tábláról a másikra is.
Most különösen fontos figyelni a tüneteket
A nyár második felében a betegség tünetei már jól felismerhetővé válhatnak.
Figyelmeztető jel lehet:
a levelek sárgulása vagy vörösödése,a levelek visszahajlása,a hajtások hiányos beérése,a növény fejlődésének visszaesése,valamint a fürtök fonnyadása.
Ezek azonban önmagukban még nem bizonyítják az FD-fertőzést, mert más szőlőbetegségek és környezeti problémák is okozhatnak hasonló tüneteket. A biztos diagnózishoz laboratóriumi vizsgálat szükséges.
A Nébih ezért arra kéri a termelőket és a kiskertekben szőlőt nevelőket is, hogy rendszeresen vizsgálják át növényeiket.
Előzmények a Minden, ami Eger oldalán – a szőlő Eger örökségének része
A Minden, ami Eger korábbi írásaiban többször foglalkoztunk az Egri borvidék jelentőségével és azzal, hogy a szőlőtermesztés milyen szorosan összekapcsolódik Eger és környéke történetével.
A Nagy-Eged és a Várhegy történetét bemutató korábbi cikkünk például az Egri borvidék egyik legismertebb szőlőtermő területét mutatta be. A Nagy-Eged különleges fekvése és mikroklímája évszázadok óta meghatározó része Eger szőlőkultúrájának.
A Maklárról szóló korábbi írásunkban szintén kiemeltük, hogy a település az Egri borvidék déli részéhez tartozik, ahol generációk óta működnek szőlőtermesztéssel és borkészítéssel foglalkozó családok.
Mindez jól mutatja, miért több egyszerű növényvédelmi problémánál az aranyszínű sárgaság megjelenése.
Eger környékén a szőlő egyben táj, kultúra, turizmus, családi hagyomány és megélhetés.
Országos probléma lett abból, ami néhány éve még távolinak tűnt
A legújabb bükki fertőzések egy korszakhatárt jelentenek: Magyarországon immár nincs olyan borvidék, ahol ne igazolták volna az FD jelenlétét.
Heves vármegyében azonban a következő időszak legfontosabb kérdése nem pusztán az, hogy jelen van-e a kórokozó, hanem az, hogy mennyire sikerül lassítani a terjedését az Egri és a Mátrai borvidék ültetvényeiben.
Ehhez a hatóságok, hegyközségek és szőlősgazdák összehangolt munkájára, az amerikai szőlőkabóca következetes gyérítésére, a tünetes tőkék gyors felismerésére és az elhanyagolt szőlőterületek felszámolására egyaránt szükség van.
A mostani helyzet komoly figyelmeztetés: Eger és Heves vármegye évszázados szőlőkultúrájának védelme ma már nemcsak a jó termésről, hanem maguknak az ültetvényeknek a hosszú távú megőrzéséről is szól.
Források
Világgazdaság – Az utolsó hazai borvidéket is elérte a szőlő aranyszínű sárgasága
Heves Vármegyei Kormányhivatal – Felhívás az ismételt védekezésre
Nébih – Interaktív térkép az aranyszínű sárgaság elleni védekezéshez
Nébih – Az FD felismerésének legfontosabb időszaka
Legutóbbi hozzászólások