Igazi csillagászati különlegességekkel ajándékozta meg az égbolt Egert és környékét 2026. augusztus 12-én. Kora este részleges napfogyatkozást figyelhettünk meg, majd az éjszaka beköszöntével a Perseidák meteorraj hullócsillagai vették át a főszerepet. Ritka alkalom volt: néhány órán belül két egészen különböző, mégis lenyűgöző égi jelenségnek lehettünk tanúi.

Különleges naplemente Eger felett

Augusztus 12-én kora este Magyarország egész területéről megfigyelhető volt a részleges napfogyatkozás. A jelenség során a Hold a Földről nézve a Nap korongja elé került, és annak egyre nagyobb részét takarta el.

Eger térségében a fogyatkozás 19 óra 22 perc körül kezdődött, vagyis akkor, amikor a Nap már egyre közelebb került a nyugati horizonthoz. A napnyugtához közeledve a Hold már központi csillagunk korongjának több mint felét eltakarta – számolt be róla az Eger Városi Televízió.

A jelenség különlegességét éppen az adta, hogy a részlegesen elfogyó Nap alacsonyan járt az égbolton. A Svábhegyi Csillagvizsgáló előzetes ismertetője is rendkívül látványos, kora esti részleges napfogyatkozásként harangozta be az augusztus 12-i eseményt.

Egerből és a környező magasabb pontokról különösen szép látványt kínálhatott a horizont közelében járó, „kiharapott” napkorong.

Napfogyatkozás után érkeztek a Perseidák

A csillagászati program azonban a naplementével korántsem ért véget. Augusztus 12-e egyben a Perseidák meteorraj maximumának időszaka is volt, így a sötétedést követően már a hullócsillagokra lehetett vadászni.

A Perseidák az év egyik legismertebb és legkedveltebb meteorraja. Nevüket a Perseus csillagképről kapták, mivel a meteorok pályáját visszafelé meghosszabbítva úgy tűnik, mintha az égbolt ezen területéről indulnának ki. A meteorraj valójában a Swift–Tuttle üstököshöz kapcsolódik: a Föld minden évben áthalad az üstökös pályája mentén szétszóródott apró porszemcsék és törmelékek térségén.

Amikor ezek az apró részecskék nagy sebességgel belépnek a Föld légkörébe, felizzanak, és rövid időre fényes csíkot rajzolnak az égre. Ezt nevezzük hétköznapi szóval hullócsillagnak – bár természetesen nem valódi csillag hullik le az égről.

Óránként több tucat hullócsillag

Ideális, sötét égbolt és megfelelő időjárás mellett a Perseidák maximuma rendkívül látványos lehet. A ténylegesen megfigyelhető meteorok száma azonban mindig függ a fényviszonyoktól, a felhőzettől, a megfigyelőhelytől és attól is, mennyire zavartalan a horizont.

A városok fényszennyezése miatt Eger belvárosában általában kevesebb meteor látható, ezért a hullócsillag-vadászathoz érdemes sötétebb, nyílt égboltú területet választani.

A Perseidák ráadásul nem egyetlen éjszakára korlátozódnak. A meteorraj aktivitása hosszabb időszakot ölel fel, ezért a maximum elmúltával is érdemes esténként felnézni az égre. A meteorraj tagjai július közepétől egészen augusztus második feléig megfigyelhetők.

Ritka párosítás egyetlen estén

augusztus 12-e azért maradhat sokáig emlékezetes az égbolt szerelmeseinek, mert ugyanazon az estén napfogyatkozást és meteorrajt is megfigyelhettünk.

Először a nyugati horizont felé kellett fordulni, ahol a Hold fokozatosan beleharapott a lenyugvó Nap korongjába. Néhány órával később már a sötét égbolt jelentette a látványosságot, ahol fel-felvillantak a Perseidák gyors meteorjai.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló augusztus 12-ét eleve különleges csillagászati napként emelte ki: a napfogyatkozás mellett a Perseidák maximuma is erre az időszakra esett.

A Perseidák még nem búcsúztak el

Aki augusztus 12-én lemaradt a hullócsillagokról, annak sem kell teljesen lemondania a látványról. A meteorraj aktivitása a maximum után fokozatosan csökken, de a következő napokban még jó esély lehet egy-egy fényes Perseida megpillantására.

A megfigyeléshez nincs szükség távcsőre. Sőt, a meteorok esetében éppen a szabad szemes észlelés a legjobb, hiszen minél nagyobb égterületet érdemes egyszerre figyelni. Egy sötét, városi fényektől távoli helyen 20–30 percet célszerű adni a szemnek, hogy alkalmazkodjon a sötétséghez.

És még egy fontos szabály: a Napot soha nem szabad megfelelő, kifejezetten napmegfigyelésre készült védőeszköz nélkül nézni. A napszemüveg, fényképezőgép-szűrő vagy házilag barkácsolt megoldás nem biztosít megfelelő védelmet.

Eger felett is az égbolt volt a főszereplő

A nyári Egerhez általában a történelmi belváros, a vár, a borok és a szabadtéri rendezvények hangulata társul. Augusztus 12-én azonban néhány órára maga az égbolt szolgáltatta a legnagyobb látványosságot.

A lenyugvó, részlegesen elfogyó Nap, majd az éjszakai égbolton felvillanó Perseidák olyan természeti élményt jelentettek, amelyhez nem kellett más, csak egy jó megfigyelőhely és egy kis szerencse a felhőkkel.

2026. augusztus 12-e így valóban az égbolt napja lett Egerben: napfogyatkozással kezdődött, hullócsillagokkal folytatódott, és ismét megmutatta, hogy a leglátványosabb előadások egyikéhez néha csak fel kell néznünk az égre.

Források

Eger Városi Televízió – Látványos égi jelenségeknek lehettünk tanúi

Svábhegyi Csillagvizsgáló – A lemenő Nap és a Hold találkája: rendkívüli napfogyatkozás Magyarországról

Svábhegyi Csillagvizsgáló – csillagászati programok és égi jelenségek

Svábhegyi Csillagvizsgáló – a Perseidák és a Perseus csillagkép