Eger utcanevei között akadnak olyanok, amelyek mögött egy egész korszak története húzódik meg. A Hatvanas ezred utca kétségtelenül ezek közé tartozik. A név nem egy évszámot vagy házszámot őriz, hanem annak a katonai alakulatnak az emlékét, amely hosszú időn keresztül szorosan összefonódott Eger életével: a császári és királyi 60. gyalogezredét.
Az utca történetéhez pedig elválaszthatatlanul hozzátartozik a monumentális Dobó István Laktanya, amelynek sorsa 2026-ban ismét Eger egyik fontos városfejlesztési kérdésévé vált.
Új kaszárnya utca – innen ered a történet
A Hatvanas ezred utca a laktanya előtt vezet. Korábban Új kaszárnya utcának is nevezték, ami egyértelműen utalt a környék katonai szerepére.
A későbbi elnevezés a 60. gyalogezrednek állít emléket. Az alakulatot 1798. június 1-jén szervezték meg. Előbb Eperjesen, majd Lőcsén állomásozott, 1853-ban pedig Egerbe került.
Ettől kezdve a város és a hatvanasok története hosszú időre összekapcsolódott. Az alakulatot joggal tekintették Eger „háziezredének”. A 60. gyalogezred 1918-ig létezett ezen a néven, katonai hagyományait később a Magyar Királyi Dobó István 14. honvéd gyalogezred vitte tovább.
A Hatvanas ezred utca elnevezésének eredetét egy 2026-os egri összeállítás is felidézte, amely a város különleges utcaneveinek történetével foglalkozott.
A laktanya, amely több mint egy évszázadon át katonáknak adott otthont
A Hatvanas ezred utca környezetének meghatározó épülete a Dobó István Laktanya.
A történelmi laktanyaegyüttes épületeinek jelentős része az 1880-as években készült, majd az 1950 és 1986 közötti időszakban további fejlesztések történtek. Egy korábbi egri önkormányzati dokumentum szerint a terület mintegy 3,76 hektár.
Az egykori megyei laktanya több mint százéves története alatt számos katonai alakulatnak biztosított elhelyezést.
Itt szolgáltak többek között a császári és királyi 60. gyalogezred, majd a Magyar Királyi 14. Dobó István Honvéd Gyalogezred katonái. A második világháború után a Magyar Néphadsereg különböző egységei használták a területet.
1963-ban Egerbe került a 24. Felderítő Zászlóalj is. Az alakulat később Bornemissza Gergely nevét viselte, és egészen 2007-ig Egerben állomásozott.
44 év után távoztak az utolsó katonák
A laktanya modern kori történetének egyik legfontosabb dátuma 2007.
Ekkor helyezték át a 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóaljat Debrecenbe. Az alakulat 44 évet töltött Egerben. Távozásával gyakorlatilag lezárult a Dobó István Laktanya aktív katonai története.
Érdekesség, hogy Bornemissza Gergely tiszteletére 2004-ben még emlékművet avattak a Dobó laktanyában. A zászlóalj Egerből történő áthelyezése után az emlékművet is Debrecenbe vitték, ahol 2008-ban újraavatták.
A bezárt laktanya ezt követően hosszú éveken keresztül kihasználatlan maradt.
2026: fordulat jöhet a Dobó István Laktanya történetében
A történet azonban korántsem ért véget.
2026 februárjában Eger önkormányzata arról számolt be, hogy történelmi jelentőségű megállapodás körvonalazódik a Magyar Állammal.
A tervezett ingatlancsere részeként a volt Dobó István Laktanya Eger városának tulajdonába kerülhet. A tárgyalások 2025 augusztusában kaptak új lendületet, amikor a város vezetése és az országgyűlési képviselő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezetőjével egyeztetett.
A laktanya jövője a február 26-i egri közgyűlés napirendjén is szerepelt: külön előterjesztés foglalkozott az értékesítés kizárásával és egy integrált területfejlesztési koncepció előkészítésével.
Ez azért különösen érdekes, mert egy több mint száz éve katonai célokra kialakított városrész előtt nyílhat lehetőség arra, hogy új szerepet kapjon Eger életében.
A hatvanasok végigvonultak Európa történelmén
A 60. gyalogezred története jóval nagyobb földrajzi területet ölel fel Egérnél.
Az alakulat katonái részt vettek a napóleoni háborúkban. Ott voltak az 1805-ös austerlitzi csatában, 1809-ben Győrnél, majd 1813-ban Lipcsénél, a híres „népek csatájában”.
Az 1848–49-es szabadságharc idején az ezred katonái többek között Isaszegnél harcoltak, és Buda visszavételénél is jelen voltak.
Az első világháború idején a szerbiai és a keleti hadszíntéren vetették be őket.
A katonai hagyományt továbbvivő egri alakulatok története később egészen a második világháborúig folytatódott. Az egri katonák 1942–43-ban a Don térségében is harcoltak, ahol súlyos veszteségeket szenvedtek.
Eger katonai múltja tehát messze túlmutat a laktanya falain.
A Hatvani kapu téren ma is ott áll a hatvanasok emlékműve
A 60. gyalogezred történetével a város más pontján is találkozhatunk.
A Hatvani kapu téren, a színházzal szemben áll a Hatvanas ezred emlékműve.
Az emlékmű eredetileg 1932-ben készült. Tervezésében Kienle György és Wälder Gyula vett részt. Az alkotás központi eleme egy magas obeliszk; elülső oldalán két angyal tartja Magyarország címerét, más oldalain pedig az ezred által megvívott csaták és különböző feliratok jelennek meg.
Az emlékművet később eltávolították eredeti helyéről, és a Kisasszony temetőbe került. A rendszerváltás környékén állították vissza a Hatvani kapu térre.
Így ma már nemcsak a Hatvanas ezred utca neve, hanem Eger egyik jelentős köztéri emlékműve is őrzi az egykori háziezred emlékét.
Katonai emlékek Eger más pontjain is
A történet tovább követhető a városban.
A Vitkovics Mihály utcában, a Szent Miklós – közismert nevén Rác – templom mellett található kegyeleti emlékhely ugyancsak az egri katonákra és hősi halottakra emlékeztet.
A Tűzoltó téren pedig első világháborús emlék található: az örökmécsest 1988-ban állíttatta az Egri Városszépítő Egyesület.
Aki tehát végigjárja ezeket a helyszíneket, valójában Eger katonatörténetének különböző korszakain halad keresztül.
Kapcsolódás a „Minden, ami Eger” korábbi anyagaihoz
A Minden, ami Eger korábban részletes összeállítást közölt Eger történelmi városrészeiről, hóstyáiról és városkapuiról.
A Hatvanas ezred utca története különösen a Hatvani hóstya és Hatvani kapu múltjához kapcsolható. A korabeli városszerkezetben ez volt az Egerből Hatvan irányába vezető egyik legfontosabb kijárat. A blog korábbi cikke régi források alapján még azt is felidézi, milyen lehetett a monumentális Hatvani kapun keresztül megérkezni Egerbe.
Történeti adatok Eger városról, hóstyáiról, kapuiról és elnevezésükről – Minden, ami Eger
A két történet szépen összekapcsolódik: a régi városkapuk és hóstyák világát a 19. században egy gyorsan változó, terjeszkedő Eger követte, amelyben a katonaság és az új laktanyák már meghatározó szerepet kaptak.
Egy utcanév, amely mögött több mint kétszáz év történelme áll
A Hatvanas ezred utca ma első pillantásra egyszerű egri utca. A neve azonban egy olyan korszakot őriz, amikor Eger nemcsak érseki, iskolai és borváros, hanem jelentős katonaváros is volt.
A 60. gyalogezred, a későbbi Dobó István 14. honvéd gyalogezred, a Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj, a hatalmas laktanya és a városban szétszórtan álló katonai emlékművek ugyanannak a történetnek különböző fejezetei.
És különös módon éppen most, 2026-ban nyílhat új fejezet: a katonák távozása után közel két évtizeddel a Dobó István Laktanya ismét Eger jövőjének egyik fontos helyszínévé válhat.
A Hatvanas ezred utca ezért nem egyszerűen egy név a térképen.
Eger több mint két évszázados katonai múltjának egyik ma is élő emléke.
Források
Eger Megyei Jogú Város – Az önkormányzat tulajdonába kerülhet a laktanya
Eger – a 2026. február 26-i közgyűlés anyaga
Egertörténeti Ismerettár – a laktanya és az egri alakulatok története
Summáját írom – Eger, Megyei laktanya
Köztérkép – Hatvanas ezred emlékműve
Wikimedia Commons – a 60. gyalogezred egri emlékműve
Minden, ami Eger – történeti adatok Egerről, hóstyáiról és városkapuiról
Legutóbbi hozzászólások