Egerben a fürdőzésnek és az úszásnak több mint másfél évszázados hagyománya van. A városban egymást követték a meleg vizű forrásokra épült fürdők, a kisebb úszómedencék, a versenyuszodák és a fedett sportlétesítmények. Némelyikük ma is működik, másoknak már csak az emléke maradt fenn, helyükön pedig parkok, közterületek vagy új épületek találhatók.

De vajon hány uszoda és fürdő szolgálta az egrieket az elmúlt évszázadokban? A történetben olyan helyszínekkel is találkozunk, amelyekről ma már kevesen tudják, hogy egykor az úszásoktatás és a vízi sportok fontos központjai voltak.

A Csillagfürdőtől az Érseki uszodáig

Az egri úszóélet egyik legfontosabb helyszíne a mai Bárány uszoda területe volt. Itt már a 19. század közepén meleg vizű forrástó működött, amelyet Bartakovics Béla egri érsek kezdeményezésére 1856-ban szabálytalan alakú medencévé alakítottak.

A medence partján kabinsort építettek, oldalait pedig fával burkolták. Mivel a fürdő a Csillag csárda udvarához kapcsolódott, kezdetben Csillagfürdőnek nevezték, később pedig Érseki uszodaként vált ismertté.

A fürdő használatának rendje a kor szokásait tükrözte: a férfiak és a nők külön időpontokban látogathatták, és ez a rendszer egészen az 1930-as évekig fennmaradt.

Az Érseki fürdő 1910-től a város bérleménye lett, 1914-ben pedig Eger tulajdonába került. Jelentősége azonban nemcsak a fürdőzésben, hanem a sporttörténetben is megmutatkozott.

  1. szeptember 24-én itt rendezték meg Eger első úszóversenyét, amelyen a Főreáliskola növendékei vettek részt. Két évvel később, 1912. szeptember 15-én az egriek az első vízilabda-mérkőzést is ezen a helyszínen láthatták. A Miskolci Athleta Kör két együttese mérkőzött meg egymással.

  2. szeptember 6-án pedig az Egri Torna Egyesület vízilabdacsapata is itt játszotta első hivatalos mérkőzését.

Az új uszoda és a versenysport kezdete

1920-ban jelentős változás történt az egri fürdőéletben. A Török fürdő mellett, egy korábbi meleg vizű forrástó helyén új medencét alakítottak ki.

Ez volt az úgynevezett új uszoda, amelynek helye ma is felismerhető a strand területén: a Klapka György úti bejárathoz legközelebb eső medence őrzi az emlékét.

A korabeli, 33,3 méter hosszú, szabálytalan alakú medencében 1920 és 1925 között számos úszóversenyt és vízilabda-mérkőzést rendeztek. A régi Érseki uszodát ebben az időszakban kizárólag nők használhatták.

1925-ben újabb nagy fejlesztés következett. A régi Érseki uszoda helyén az Egri Városfejlesztő Részvénytársaság egy szabályos, 50×17 méteres medencét építtetett. Az új létesítmény a Versenyuszoda nevet kapta, és az egri úszó- és vízilabdasport egyik legfontosabb otthonává vált.

Ez az uszoda lett a későbbi Bárány uszoda elődje, amely több generáció sportolójának adott lehetőséget a fejlődésre.

Erzsébet fürdő – ahol az úszás alapjait tanították

Eger másik jelentős fürdője a mai Szent József park területén működő Erzsébet fürdő volt.

Az intézményt 1864 tavaszán nyitották meg. Két kisebb, 28 Celsius-fokos vizű medencéje elsősorban az úszásoktatást szolgálta.

Az itt tanulók között volt Válent Gyula is, aki később tizenkétszeres magyar bajnok hátúszó lett.

Az Erzsébet fürdő több mint száz éven keresztül állt ezen a helyen. Végül 1978-ban bontották le, így a mai park látogatói már csak a történeti feljegyzésekből ismerhetik meg egykori szerepét.

A József fürdő és Bitskey Aladár úszóiskolája

A Szent József park területén 1926-ban egy újabb fürdő is elkészült. Az egyemeletes József fürdő szintén fontos szerepet játszott az egri úszósport fejlődésében.

A második világháborút követően itt működött Bitskey Aladár első úszóiskolája, egészen az első fedett uszoda megépüléséig.

A fürdő kisebb medencéjében számos későbbi úszó és vízilabdázó ismerkedett meg a sportág alapjaival. Az Erzsébet fürdőhöz hasonlóan tehát ez a hely is sokat adott az egri sportéletnek.

A József fürdőt a második világháború után lebontották. A terület történetének emlékét ma többek között a 2003-ban kialakított Szent József park őrzi.

Az első fedett uszoda – rövid életű próbálkozás

Eger első fedett uszodája 1968-ban épült fel a Szent József park keleti oldalán.

A létesítménytől sokat vártak, hiszen a város úszó- és vízilabdaéletének korszerű otthont kellett volna biztosítania. A tervezési és kivitelezési hibák azonban komoly problémákat okoztak. Az uszoda működését gyakori meghibásodások és bezárások nehezítették.

Végül alig húsz évvel az építése után, 1988. november 26-án felrobbantották.

Ezzel ismét hosszabb időre fedett uszoda nélkül maradt a város.

2000-ben megnyílt a Bitskey Aladár uszoda

Az új korszak 2000. december 3-án kezdődött, amikor átadták a Bitskey Aladár uszodát.

A Makovecz Imre tervei alapján készült épület nemcsak sportlétesítményként, hanem különleges építészeti alkotásként is Eger egyik meghatározó látványossága lett.

A fedett uszoda új lehetőségeket teremtett az úszók és a vízilabdázók számára, és hosszú időre biztosította a város egész éves vízi sportéletének feltételeit.

Az épület 2025-ben műemléki védettséget is kapott.

A Bárány uszoda újabb fejezete

A történelmi Versenyuszoda, vagyis a későbbi Bárány uszoda sem tűnt el a város életéből. Bár hosszú története során többször átalakították, továbbra is az egri úszó- és vízilabdasport egyik meghatározó helyszíne maradt.

A létesítmény újjáépítését követően 2018. szeptember 7-én nyitotta meg ismét kapuit. A megújult uszoda elsősorban az utánpótlás-nevelést és a vízilabdasportot szolgálja.

A régi medence története így nem ért véget: az a helyszín, ahol az első egri úszóversenyeket és vízilabda-mérkőzéseket rendezték, a mai napig része a város sportéletének.

Hány uszoda volt tehát Egerben?

A felsorolt helyszíneket végignézve jól látható, hogy nem lehet egyszerűen egyetlen számmal válaszolni a kérdésre. A fürdők, az úszásoktatásra szolgáló medencék és a kifejezetten versenysportot kiszolgáló uszodák története sokszor összekapcsolódott.

A fontosabb történeti helyszínek között ott találjuk a Csillagfürdőt, az Érseki uszodát, az Erzsébet fürdőt, az 1920-ban kialakított új uszodát, a Versenyuszodát, a József fürdőt és az 1968-ban felépült fedett uszodát. A történethez pedig a 2000-ben átadott Bitskey Aladár uszoda és a megújult Bárány uszoda is hozzátartozik.

Eger fürdő- és sporttörténete tehát nem csupán épületekről és medencékről szól. Ezekben a fürdőkben tanultak meg úszni a későbbi bajnokok, itt kezdődött az egri vízilabda története, és generációk számára vált a víz a mindennapi élet részévé.

A régi fürdők közül több már eltűnt, de történetük nélkül nehéz lenne megérteni, hogyan vált Eger a magyar úszó- és vízilabdasport egyik jelentős városává.

Források

Hány uszoda volt eddig a városban? – Turay Zoltán, Egri Magazin, 2010. június

A kacsáktól a pólósokig – A Vadaskert melegvizű forrástavától a Városi fürdőig, Egri Magazin, 2015

Megnyitották a Bárány-uszodát – Egri Vízilabda Klub, 2018

Minden, ami Eger: A Szent József forrás friss vizét kínáló park sokak kedvelt helye

Minden, ami Eger: Eger különleges „fa katedrálisa” – amit talán még az egriek sem tudnak a Bitskey uszodáról

Borítókép: Az egri versenyuszoda egykori épülete és medencéje – Hungaricana, Shvoy-gyűjtemény.