2010-ben Eger elnyerte „A Kultúra Magyar Városa” címet. Az elismerés nem véletlenül került a városhoz: évszázadok óta meghatározó szerepet tölt be az oktatásban, a tudományban és a művelődésben. De vajon ma is megilleti Egert a „magyar Athén” elnevezés? A történelmi hagyományok és a jelen kulturális élete alapján érdemes újra feltenni ezt a kérdést.

Eger soknevű város. Latin neve Agria, németül Erlau néven is ismert. A történelem során azonban két különösen megtisztelő elnevezés is kapcsolódott hozzá: a „kis magyar Róma” és a „magyar Athén”. Míg előbbi elsősorban egyházi központi szerepére utalt, utóbbi a város oktatási, tudományos és szellemi életének jelentőségét fejezte ki.

A „magyar Athén” elnevezés nem egyszerűen hangzatos hasonlat volt. Azt fejezte ki, hogy Egerben az oktatás, a tudás átadása és a művelődés a város életének meghatározó részévé vált. Hasonló elnevezést kapott Sárospatak is, amelyet a Bodrog-parti Athénként emlegettek.

Hogyan született meg a magyar Athén elnevezés?

Az elnevezés gyökerei jóval régebbre nyúlnak vissza, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk. Már 1748-ban Athénaeumként említették a jezsuiták egri gimnáziumát. 1799-ben pedig az Eszterházy Károly püspök halála alkalmából tartott búcsúztatón is megjelent az „egri királyi Athénaeum ifjúsága” megnevezés.

A város egészére vonatkozó „magyar Athén” elnevezés azonban csak a 19. század második felétől vált ismertté.

Kiss Péter helytörténeti kutatása szerint Madách Imre 1864-ben „új virágzásnak indult kis Athénként” említette Egert. Nem bizonyítható azonban, hogy ő alkotta volna meg először a hasonlatot.

A kifejezés a századforduló idején kezdett igazán elterjedni. Egy 1904-ben megjelent újságcikk már arról írt, hogy egy országosan ismert tanárember tüntette ki Egert ezzel az elnevezéssel. A korabeli magyarázat szerint a város számos iskolája, kiváló tanárai és a magyar tudományos életben betöltött szerepe indokolta a megtisztelő nevet.

Az iskolák városa volt Eger

A 18–19. századi egri oktatás fejlődésében meghatározó szerepet játszottak a város püspökei és érsekei. Különösen Eszterházy Károly püspök munkássága hagyott maradandó nyomot Eger művelődéstörténetében.

A püspök egyetemi központtá szerette volna fejleszteni a várost. Ennek az elképzelésnek lett legjelentősebb építészeti emléke az 1770-es években felépült Líceum. Bár az egyetem eredeti terve nem valósult meg, az épület így is az oktatás és a tudomány egyik meghatározó egri központjává vált.

A 20. század első felében Eger már országosan is jelentős iskolavárosnak számított. Breznay Imre az 1930-as években megjelent írásában hosszasan sorolta az itt működő oktatási intézményeket: jogakadémiát, teológiát, tanító- és tanítónőképzőt, gimnáziumokat, felsőkereskedelmi és polgári iskolákat, valamint különféle szakiskolákat.

Málnási Ödön, az Egri Érseki Tanítóképzőintézet tanára egy korabeli tanulmányában negyven iskoláról és 7664 tanulóról számolt be. Eger oktatási vonzáskörzete messze túlnyúlt a város és Heves megye határain.

Nem véletlenül vált a Líceum a magyar Athén jelképévé. Az épületben az oktatás mellett könyvtár, múzeum, tudományos és kulturális közösségek is otthonra találtak.

Mit jelent ma a magyar Athén?

A történelmi elnevezés értelmét nem lehet kizárólag a múlt alapján megítélni. A kérdés az, hogy a régi iskolavárosi hagyományból mennyi él tovább a 21. századi Egerben.

A válasz több területen is megtalálható.

Az egykori püspöki oktatási központ örökségét ma az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem viszi tovább. Az egyetem jelenléte nemcsak az oktatás, hanem a tudományos rendezvények, konferenciák, kutatások és a hallgatói élet révén is meghatározza a várost.

A közelmúltban megrendezett XXVI. Országos Neveléstudományi Konferencia is megmutatta, hogy Eger napjainkban is fontos találkozóhelye a pedagógiai és tudományos gondolkodásnak.

A kulturális élet másik fontos pillérét a város intézményei adják. A Bródy Sándor Könyvtár, a Dobó István Vármúzeum, a Gárdonyi Géza Színház, a Harlekin Bábszínház és az Egri Kulturális és Művészeti Központ különböző formákban teszi elérhetővé a kultúrát a helyiek és az idelátogatók számára.

A kiállítások, színházi előadások, könyvbemutatók, hangversenyek, fesztiválok és közösségi programok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kultúra ne csupán történelmi örökség, hanem a város mindennapjainak része legyen.

A Líceum pedig ma is meghatározó helyszín. A Tittel Pál Könyvtár, az egyetemi oktatás, a Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpont, valamint a Főegyházmegyei Könyvtár révén az épület továbbra is őrzi eredeti szellemiségének fontos elemeit.

2010-ben A Kultúra Magyar Városa lett

Eger 2010-ben elnyerte „A Kultúra Magyar Városa” címet. Az elismerést egy hosszú fejlődési folyamat eredményének tekintették. A díj odaítélésében fontos szerepet játszott a város kulturális intézményrendszere, a helyi kezdeményezések és az a közösségi munka, amely évtizedek óta életben tartotta Eger kulturális hagyományait.

A 2010-es ünnepi gálaestnek a Gárdonyi Géza Színház adott otthont. Az eseményen a város vezetői kiemelték többek között a színház, a vármúzeum, a Bródy Sándor Könyvtár, a Zsinagóga Galéria és az Agria című irodalmi folyóirat jelentőségét.

Az akkori gondolat ma is érvényes: egy város kulturális életét nem kizárólag az intézményeinek száma határozza meg, hanem az is, hogy mennyi kezdeményezés, alkotómunka és közösségi összefogás működik benne.

Méltó még Eger a magyar Athén névre?

A válasz nem lehet pusztán igen vagy nem.

Eger ma is jelentős oktatási és kulturális központ. Egyeteme, középiskolái, könyvtára, múzeuma, színháza és kulturális intézményei olyan hagyományt folytatnak, amely évszázadokkal ezelőtt alakult ki. A város történelmi épületei, tudományos öröksége és kulturális rendezvényei ma is szorosan összetartoznak.

Ugyanakkor a régi elnevezéshez kapcsolódó történelmi intézményrendszer és a mai oktatási-kulturális világ már nem hasonlítható össze egyszerűen. A korabeli negyven iskola és több ezer diák adatai a múltat mutatják, nem a jelenlegi helyzetet. A mai kulturális szerepet az intézmények tényleges működése, a szakmai teljesítmény, a hozzáférhetőség és a helyi közösségek aktivitása alapján érdemes megítélni.

Talán éppen ez a legfontosabb kérdés: sikerül-e a történelmi örökséget a következő generációk számára is élővé tenni? Megtalálják-e a fiatalok a városban azokat a lehetőségeket, amelyek miatt érdemes tanulni, alkotni, kutatni és közösséget építeni?

A „magyar Athén” elnevezés nem hivatalos mai kitüntetés, hanem egy történelmi korszakból örökölt, tartalommal megtöltött városi jelző. Egernek nem kell változatlan formában visszaállítania a múlt oktatási világát ahhoz, hogy büszke lehessen erre az örökségre.

A magyar Athén nem csupán a Líceum falait, a régi iskolákat és a híres tanárokat jelenti. Hanem azt a szellemiséget is, amely szerint a tudás, a műveltség és a kultúra egy város jövőjének alapja. Ha ezt Eger ma is képes továbbadni, akkor a megtisztelő elnevezésnek a 21. században is van létjogosultsága.

Források

Kiss Péter: Eger város „magyar Athén” elnevezésének története – Egri Magazin, 2010. május

Kiss Péter: A Líceum mint a „magyar Athén” jelképe – Egri Magazin, 2010. június

Minden, ami Eger: Iskolaváros és kulturális központ

Minden, ami Eger: A 20. századtól napjainkig

Minden, ami Eger: A Líceum mint a „magyar Athen” jelképe

Minden, ami Eger: Eger a neveléstudomány országos központja

Eger város hivatalos intézményi oldala

Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

Borítókép: Az egri Líceum, a magyar Athén történelmi jelképe. Fotó: Szinok Gábor.