Eger belvárosának egyik rövid, mégis jelentős múltú utcája a Fazola Henrik utca. A Dobó utcából nyíló, az Eger-patak irányába lejtő kis közterület nemcsak régi polgárházairól nevezetes: története szorosan összefonódik a XVIII. századi város fejlődésével és Fazola Henrik nevével, akinek kovácsoltvas alkotásai ma is Eger legértékesebb iparművészeti emlékei közé tartoznak.
Az utca korábban Vadász utca néven szerepelt. Mai nevét 1957-ben kapta a híres vasművesről, aki nem csupán alkotásaival, hanem egykori műhelyével is kötődött ehhez a városrészhez. A környék épületei között olyan XVIII. századi lakóházakat is találunk, amelyek egykori tulajdonosaikról, kereskedőkről, iparosokról és a régi Eger mindennapjairól mesélnek.
Vadász utcából Fazola Henrik utca
A mai Fazola Henrik utca korábbi neve Vadász utca volt. A névváltoztatás 1957-ben történt, amikor a város a XVIII. századi egri vasműves emlékét örökítette meg az utcanévben.
A névválasztás különösen találó, hiszen Fazola Henrik egykori lakatosműhelye éppen ezen a környéken, a mai Hibay Károly utca és az egykori Vadász utca találkozásánál működött. A mester a püspökségtől két, egyenként 340 négyszögöles telket vásárolt meg, amelyeken műhelyét rendezte be.
A városrész tehát nem csupán az utókor tiszteletéből őrzi Fazola nevét: a mester valóban itt dolgozott, és innen indult egri pályafutásának egyik meghatározó időszaka.
Fazola Henrik, aki Würzburgból érkezett Egerbe
Fazola Henrik – eredeti névalakban Fassola Henrik – 1730 körül született a németországi Würzburgban. A vasművesség mesterségét a híres würzburgi lakatosmester, Johann Georg Oegg műhelyének hagyományaihoz kapcsolódó szakmai közegben sajátította el.
1758-ban Barkóczy Ferenc egri püspök hívására érkezett Magyarországra, és telepedett le Egerben. A püspök a város jelentős építkezéseihez keresett magas színvonalon dolgozó mestereket.
Fazola Henrik hamarosan az épülő vármegyeháza vasmunkáin dolgozott. Munkásságának legismertebb egri emlékei a mai megyeháza kovácsoltvas díszkapui, a főhomlokzat félköríves ablakrácsa és a kapuk művészi kidolgozású vasalatai.
A címeres és szőlőfürtös motívumokkal díszített kapuk a barokk és a rokokó formavilágát egyesítik. Ezek az alkotások nem egyszerű használati tárgyak: a XVIII. századi magyar kovácsoltvas-művesség kiemelkedő teljesítményei.
Fazola Henrik neve azonban nemcsak a lakatosmesterséghez kapcsolódik.
A kovácsmestertől a magyar vaskohászat úttörőjéig
Az egri évek során Fazola érdeklődése egyre inkább a vasérckutatás és a kohászat felé fordult. A Mátra és a Bükk vidékeit járta, vasérclelőhelyeket keresett, mert felismerte, hogy a nyersanyag távolról történő beszerzése jelentős költségekkel jár.
1769-ben Uppony környékén jelentős vasérclelőhelyet talált. A kutatások és az előkészítő munkák után 1771-ben megkezdődött az ómassai nagyolvasztó építése, amely 1772-ben kezdte meg működését.
A Garadna völgyében létrehozott kohászati üzem a magyarországi vaskohászat történetének fontos állomása lett. Fazola Henrik ezzel túllépett a hagyományos mesterség keretein: a vas előállításának teljes folyamatát szerette volna megszervezni, a nyersanyag felkutatásától a késztermékig.
A vállalkozás azonban komoly nehézségekkel járt. A vasérc minősége, a szállítás költségei és a termelés körülményei egyaránt próbára tették a kezdeményezést.
Fazola Henrik 1779. április 18-án halt meg Ómassán. Munkásságának emlékét Miskolc és az egykori kohászati települések is őrzik. A diósgyőri kohászat történetében betöltött szerepe miatt a magyar ipartörténet egyik fontos úttörőjeként tartják számon.
A Fazola Henrik utca 1. – a Demetrovics-ház története
Az utca egyik legérdekesebb épülete az 1. szám alatt található Demetrovics-ház. A késő barokk polgárházat a XVIII. század végén, körülbelül 1780-ban építtette Demetrovics Dániel kereskedő.
Az ingatlan 1780 és 1795 között volt a tulajdonában. A későbbi évtizedekben Mátékovics Lőrinc sebész és leszármazottai birtokolták az épületet.
A ház eredetileg földszintes lakóépület volt, a XIX. század második felében azonban emeletet építettek rá. Az építészeti kialakításból különösen értékes az udvari rész, ahol pilléres, kosáríves záródású tornác húzódik. A földszinti helyiségek boltozottak, ami szintén a régi polgárházak építészeti világát idézi.
Az épület ma is a Fazola Henrik utca meghatározó történeti házai közé tartozik. A helyreállított homlokzat, a nagy kapunyílás és az udvar belső kialakítása jól érzékelteti, milyen lehetett egy tehetősebb egri kereskedő XVIII. századi otthona.
A Demetrovics-ház történetéről külön írás is megjelent a Minden, ami Eger oldalán.
A Fazola Henrik utca 2. – a Deli-ház
A szomszédos, 2. számú épület szintén a XVIII. század második felében épült. A ház 1765 és 1806 között Deli Márton tulajdonában volt.
Az épület történetéhez egy érdekes egri művész neve is kapcsolódik: 1791-ben Csongrádi Péter képíró lakott itt bérlőként.
A ház későbbi lakói között szűcsmesterek és szíjgyártók is voltak. Ez jól mutatja, hogy a környék nem kizárólag lakónegyedként működött: a belvárosi polgárházakban a kézművesmesterségek és a mindennapi gazdasági tevékenységek is helyet kaptak.
A XX. század második felében az épületet jelentősen átalakították, így mai megjelenése már nem minden részletében őrzi eredeti XVIII. századi formáját.
Fazola Henrik másik egri otthona
Fazola Henrik egri életének egy másik fontos helyszíne a mai Bródy Sándor utca 4. szám alatti épület, a Fazola–Eősz-ház.
A házat Fazola 1767-ben vásárolta meg még félig elkészült állapotban. Öccse, Fazola Lénárd is kötődött az épülethez. A ház később Eősz János püspöki prefektus tulajdonába került, majd az érsekség birtokolta.
A történelmi épület későbbi életében az Egri Nyomda működése is fontos fejezetet jelentett.
Ez a kapcsolat azért is érdekes, mert Fazola Henrik egri emlékei nem egyetlen utcára korlátozódnak. Műhelye, lakóháza és művészi alkotásai a belváros több pontján kapcsolódnak össze.
Egy rövid utca, amely Eger ipar- és építészettörténetét is őrzi
A Fazola Henrik utca különleges helyet foglal el Eger történelmi belvárosában. Néhány régi ház, egy korábbi utcanév és egy XVIII. századi mester életútja találkozik ezen a rövid közterületen.
Az utca története egyszerre idézi fel a püspöki Eger építkezéseit, a kereskedők és kézművesek világát, valamint azt az időszakot, amikor egy német származású vasműves munkája révén Eger neve messzebbre is eljutott.
Fazola Henrik öröksége ma is kézzelfogható: a vármegyeháza kovácsoltvas kapui, a régi lakóházak és az utca neve egyaránt emlékeztetnek arra a mesterre, aki Egerből indulva a magyar vaskohászat történetének egyik meghatározó alakjává vált.
Fotó: Szinok Gábor, 2026.
Források
Minden, ami Eger – Fazola Henrik utca, amelyet régen Vadász utcának is nevezték
Beszélő utcanevek – Fazola Henrik utca
Eger történeti ismerettára – Fazola Henrik
Egrilokálpatrióták – Eger régi épületei és a Fazola testvérek története (PDF)
Eger városi újság – Fazola Henrik életrajza (PDF)
Borítókép: A Fazola Henrik utca Eger belvárosában – Fotó: Szinok Gábor, 2026.

Legutóbbi hozzászólások