Eger belvárosában, a Jókai Mór utca 5. szám alatt ma a Raiffeisen Bank egyik fiókja működik. Az épület helye azonban egészen más történetet is őriz: itt nyitotta meg 1932-ben saját textil- és konfekcióüzletét Székely Endre, akit az egriek Bandi bácsiként ismertek. Üzlete a város és környéke egyik ismert kereskedése volt, ő és felesége pedig hosszú időn át a belvárosi élet meghatározó személyiségei közé tartoztak.
1932 – Megnyílt Székely Endre textilüzlete
Székely Endre (1898–1978) Egerben született, eredeti családneve Schwarcz volt. A kereskedelem iránti érzéke már fiatalon megmutatkozott. Családja anyagi helyzetének romlása miatt két gimnáziumi osztály után abba kellett hagynia a tanulmányait, ezért kereskedőtanoncnak állt.
Első munkahelye a Széchenyi és a Bajcsy-Zsilinszky utca sarkán, a Széchenyi utca 2. szám alatt működő Kardos üzlet volt. Itt idővel üzletvezető lett, majd megszerezte azt a szakmai tapasztalatot, amelyre későbbi önálló vállalkozását alapozhatta.
1932-ben megnyitotta saját üzletét a mai Raiffeisen Bank helyén, a Jókai Mór utca 5. szám alatt. A textil- és konfekcióüzlet gazdag választékával, fővárosi színvonalú kínálatával nemcsak az egri vásárlók körében vált ismertté, hanem a környező településekről is érkeztek ide vásárlók.
A kereskedés hosszú időn át a helyi üzleti élet egyik ismert szereplője volt.
Székely Endre élete és a történelem fordulatai
Székely Endre életét jelentősen meghatározta a 20. század történelme. A második világháború kitörése után munkaszolgálatra hívták be, ahonnan szerencsésen visszatérhetett szülővárosába.
Visszaemlékezésében az egri zsidóság tragédiájáról is beszámolt. Elmondása szerint a háború előtt Egerben mintegy 2200 zsidó ember élt, a holokausztot követően azonban mindössze körülbelül 200-an maradtak életben.
Családját is súlyos veszteségek érték. Első feleségétől, Fränkel Iréntől született két gyermeke, Gabriella és Judit, akik a holokauszt áldozatai lettek. Második felesége az egri származású Róth Katalin (1915–1991) volt. Házasságukból Gábor fiuk született 1948-ban.
Székely Endre a háború után is aktív szerepet vállalt a város közéletében. Részt vett a Szociáldemokrata Párt munkájában és a szakszervezeti mozgalomban, egy ideig a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetének Heves megyei titkára volt.
A városi képviselőtestület tagjaként javasolta, hogy Frank Tivadar városi főjegyzőről utcát nevezzenek el.
1952 – Az üzlet államosítása előtt
A háború utáni politikai és gazdasági változások a magánkereskedőket is egyre nehezebb helyzetbe hozták.
1952-ben, az államosítás előtti utolsó pillanatban Székely Endre leadta üzletét. Az ezt követő években többször is munka nélkül maradt. Családja megélhetésének biztosítása érdekében saját készítésű kötött zoknikat árult a piacon.
1957-ben ismét visszatérhetett a kereskedelembe. A Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál a Dobó téri Sport-, Hangszer- és Játékbolt vezetője lett.
Munkája mellett nagy figyelmet fordított a fiatal kereskedők képzésére és szakmai oktatására. Fontosnak tartotta, hogy a következő generáció tagjai is megfelelően elsajátítsák a kereskedői szakmát.
1957 után a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének helyi szervezetében is tevékenykedett, ahol a kereskedők érdekeinek képviseletében vállalt szerepet.
1977 januárjában az egri zsidó hitközség elnökévé választották.
-
január 7-én hunyt el Egerben. Az egri izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra.
Bandi bácsi és Kati néni – Ismert alakjai voltak a régi Egernek
Székely Endre nemcsak kereskedőként, hanem közismert egri polgárként is emlékezetes maradt.
Feleségével együtt a belváros mindennapi életének ismert szereplői voltak. Bandi bácsi alakja hozzátartozott az egri utcák megszokott képéhez, népszerűségét pedig felesége, Kati néni is tovább növelte.
Kati néni apró trafikja a társasági élet egyik fontos találkozóhelyének számított. Különösen a fiatalok és a diákok körében volt népszerű. Olyan különlegességeket is lehetett itt kapni, amelyek akkoriban még ritkaságnak számítottak.
A rágógumi, a robbanós cukor és a beat-együttesek képei igazi vonzerőt jelentettek a fiatalok számára. A diákok szinte kézről kézre adták egymásnak a kilincset.
A trafik így nem csupán egy apró üzlet volt, hanem a régi egri városi élet egyik emlékezetes helyszíne is.
Székely Endre története jól mutatja, hogy egy belvárosi üzlethelyiség múltja sokkal több lehet egyszerű kereskedelmi történetnél: egy család életútja, egy város társadalmi változásai és több generáció személyes emlékei kapcsolódhatnak ugyanahhoz a címhez.
A Jókai Mór utca 5. napjainkban – Raiffeisen Bank
A Jókai Mór utca 5. szám ma is a kereskedelmi és szolgáltató élet egyik belvárosi helyszíne, de az egykori textilüzlet helyén már bankfiók működik.
A Raiffeisen Bank egri fiókja a belvárosban, a Jókai Mór utca 5. szám alatt található. A pénzintézet lakossági, prémium, kisvállalati és önkormányzati ügyfeleket is kiszolgál.
A bank hivatalos fiókkeresője szerint az egri kirendeltség mellett bankautomata is rendelkezésre áll, amely a hét minden napján, napi 24 órában használható.
A mai bankfiók és az egykori Székely-féle textilüzlet ugyanahhoz a belvárosi címhez kötődik. A hely történetének különlegessége, hogy a mai pénzügyi szolgáltatás mögött egykor egy ismert egri kereskedő családi vállalkozása állt.
A Jókai Mór utca 5. szám tehát nemcsak egy bankfiók címe: a régi egri kereskedelem és a város egykori polgári életének egyik emlékét is őrzi.
Források
Egrimagazin – 2015. május: Székely Endre (1898–1978), Dr. Szeckó Károly helytörténeti írása
Egermemorial – Dr. Csank István ügyvéd visszaemlékezése az egri zsidókról
Raiffeisen Bank – Eger, Jókai Mór utca 5., hivatalos bankfiók-adatlap
Borítókép: A Raiffeisen Bank mai épülete Egerben, a Jókai Mór utca 5. szám alatt. Fotó: Szinok Gábor, 2026.

Legutóbbi hozzászólások