Egy fúrótoronyból lett Eger jelképe – a Dobó István-kilátó története és megújulása

A Nagy-Eged hegytetőjén álló Dobó István-kilátó több mint hat évtizede Eger egyik jellegzetes építménye. Különleges története van: eredetileg nem kilátónak készült, hanem egy korábban más célra használt ipari fúrótorony acélszerkezetéből alakították ki. Az 1962-ben átadott építmény hosszú időn keresztül fogadta a kirándulókat, majd műszaki állapota miatt bezárták. Most, több mint másfél évtizedes várakozás után, megkezdődött a felújítása.

Egy ipari szerkezetből született kilátó

A Nagy-Eged Eger egyik legismertebb természeti látványossága. Az 536 méter magas hegy a város északkeleti részén emelkedik, és különleges helyet foglal el az egri kirándulóhelyek között.

A hegytetőn álló Dobó István-kilátó története 1962-ig nyúlik vissza. Az építmény érdekessége, hogy egy korábban kútfúrásra használt ipari fúrótorony acélszerkezetének átalakításával hozták létre.

Az ötlet nem volt teljesen egyedülálló. Az 1950-es évek második felében a magyar kőolajiparban korszerűsítették a fúróberendezéseket, és a használaton kívül helyezett szerkezetek újrahasznosítására is lehetőség nyílt. Egyes tornyokból kilátók, másokból különböző műszaki berendezések tartószerkezetei lettek.

A Nagy-Egeden felállított építmény megőrizte eredeti ipari jellegét. A természetjárók számára azonban egészen új funkciót kapott: a magasból feltáruló egri és környékbeli panoráma kedvelt célpontjává tette.

1962. október 14-én adták át

A Dobó István-kilátó ünnepélyes átadására 1962. október 14-én, vasárnap délután 3 órakor került sor.

Az eseményen az IBUSZ, a Heves Megyei Természetbarát Szövetség és a Városi Úttörő Elnökség is részt vett.

Az átadás napja egy másik jelentős esemény miatt is emlékezetes maradt. Az egri úttörők nagyszabású számháborút rendeztek a hegyen, amelyen mintegy 2500 gyermek vett részt. A verseny eredményhirdetését már az új kilátó előtt tartották.

A természetjárók számára is különleges hétvége volt: a Heves Megyei Természetbarát Szövetség előző nap Várkúton rendezte meg hagyományos őszi túráját, majd a résztvevők másnap a Várhegyről átsétáltak az Egedre, hogy jelen legyenek az új építmény átadásán.

A korabeli Egri Magazin történeti visszatekintése 23 méteres magasságú kilátóként említi az építményt.

A bezárás és a hosszú várakozás évei

Az évtizedek során a Dobó István-kilátó állapota fokozatosan romlott. A szerkezet felújítása már az 1990-es években is szükségessé vált. Az építményt 1997-ben felújították, de ez sem jelentett végleges megoldást.

A későbbi műszaki vizsgálatok ismét komoly problémákat tártak fel. A kilátót 2011-ben lezárták a látogatók előtt, így a kirándulók hosszú időre elveszítették a lehetőséget, hogy a toronyból tekintsenek körbe.

A bezárás után többször felmerült a helyreállítás gondolata. A kilátó azonban hosszú éveken keresztül továbbra is lezárva maradt.

A Nagy-Eged ettől függetlenül megőrizte jelentőségét a természetjárók körében. A hegyre vezető túraútvonalak, a különleges növényvilág és a városra nyíló természetes kilátópontok továbbra is vonzották a kirándulókat.

2026-ban végre megkezdődött a felújítás

A régóta várt fejlesztésről 2026. április 2-án tartott sajtótájékoztatót az EGERERDŐ Erdészeti Zrt. a Nagy-Eged lábánál.

A beruházás célja, hogy az eredeti acélszerkezet megőrzésével ismét biztonságosan használható kilátó jöjjön létre. A tervek szerint nem bontják el a régi torony vázát, hanem korrózióvédelemmel látják el, megerősítik az alaptestet és a szerkezeti csomópontokat.

Megújulnak a látogatói szintek padlózatai, a lépcsőszerkezetek és a csatlakozási pontok is. A látogatók biztonságát szolgáló kiegészítések mellett a tervek között világítás és a hegytetőn komposztáló illemhely kialakítása is szerepel.

A kilátó felújítására 40 millió forint támogatás áll rendelkezésre az Aktív Magyarország Fejlesztési Központtól, amelyhez az EGERERDŐ Zrt. és az önkormányzat további forrásokat biztosít.

A munkálatok ténylegesen 2026. július 21-én kezdődtek meg, amikor átadták a munkaterületet a kivitelező Eger „KAS” Épületkarbantartó és Szigetelő Kft. részére.

A felújítás különleges műszaki feladat, hiszen a torony ma is átjátszótoronyként működik, továbbá kameráknak és jeladó berendezéseknek is helyet ad. Ezek zavartalan működését a munkálatok ideje alatt is biztosítani kell.

Az EGERERDŐ hivatalos áprilisi tájékoztatása a beruházás befejezését 2027 nyarára jelezte. Ezért a 2026 novemberében megjelent közösségi médiás bejegyzésben szereplő idei újranyitást egyelőre nem lehet biztosra venni.

A Nagy-Eged nemcsak a kilátó miatt különleges

A hegy természeti és földtani értékei önmagukban is figyelemre méltók.

A Nagy-Eged fő tömegét mészkő alkotja, felső részén triász kori kőzetekkel. A hegy változatos élővilágának bemutatására korábban tanösvény is létesült, amely a terület növénytársulásait és természeti értékeit ismerteti meg a látogatókkal.

A déli hegyoldal az Egri Borvidék egyik emblematikus termőhelye. A Nagy-Eged neve a különleges adottságú szőlőterületek és az innen származó borok révén is ismert.

A hegytetőről tiszta időben Eger, a Bükk vonulatai és a távolabbi hegyvidékek is jól láthatók. A Dobó István-kilátó ennek a panorámának adott egy egészen más nézőpontot.

A régi ipari fúrótoronyból kialakított építmény története jól mutatja, hogyan kaphat egy eredetileg más célra készült szerkezet új funkciót, és válhat egy város meghatározó látványosságává.

Ha a felújítás a tervek szerint befejeződik, a Dobó István-kilátó ismét fogadhatja a természetjárókat. Eger egyik régi kirándulóhelye ezzel új fejezetet nyithat történetében.