Eger neve a csillagok között – a város különleges kapcsolata az égbolttal

Egerre gondolva legtöbbször a vár, a barokk belváros, a Bazilika, a Líceum, Gárdonyi Géza vagy az Egri Bikavér jut eszünkbe. Pedig a város neve jóval messzebb is eljutott: megtaláljuk a Naprendszerben, egy kisbolygó nevében és még a Mars felszínén is.

A „Csillagok az égbolton” című írásunk 2017-ben már összegyűjtötte ezeket az érdekességeket. Közel tíz év elteltével érdemes újra elővenni a történetet, annál is inkább, mert 2026 különleges év az egri csillagászat történetében: éppen 250 éve, 1776-ban kezdte meg működését a Líceum csillagásztornya, a Specula.

250 éve figyelik az eget a Líceum tornyából

Eger csillagászati történetének középpontjában az Eszterházy téren álló Líceum tornya áll.

Eszterházy Károly püspök nagyszabású terveiben Eger nem csupán egyházi és kulturális központként szerepelt. Olyan oktatási és tudományos központot kívánt létrehozni, amely a kor legmagasabb színvonalát képviseli.

A csillagásztorony kialakításába Hell Miksa bécsi királyi csillagászt is bevonták. Az ő közreműködésével szerezték be a kor kiváló csillagászati műszereit bécsi és londoni műhelyekből.

A Specula 1776-ban kezdte meg működését, és a maga korában Kelet-Európa egyik legjobban felszerelt csillagvizsgálója volt.

Vagyis amikor ma felnézünk a Líceum tornyára, egy 250 éves egri tudományos örökséget látunk.

A megfigyeléseket egykor a torony megfigyelőtermeiből, a teraszról és a kupolából végezték. A régi műszerek jelentős része ma is eredeti helyén tekinthető meg a Hell Miksa Csillagászati Múzeumban.

Különleges emlék az egri délvonal is. A márványból kialakított vonal segítségével a Nap delelését lehetett meghatározni. Derült időben a falon kialakított nyíláson bejutó napfény ma is megmutatja a valódi helyi dél pillanatát.

Hell Miksa neve is felkerült az égre

Az egri csillagvizsgáló történetéhez szorosan kapcsolódó Hell Miksa neve maga is megtalálható a Naprendszer térképén.

Nevét holdkráter őrzi, és róla nevezték el a 3727 Maxhell kisbolygót is.

Hell Miksa tehát nem egyszerűen egy XVIII. századi tudós Eger történetében. Munkásságának emléke szó szerint az égbolton is tovább él.

Eger esetében azonban ennél is érdekesebb a helyzet.

Van egy kisbolygó, amelynek egyszerűen az a neve: Eger

A 3103 Eger kisbolygót Lovas Miklós magyar csillagász fedezte fel 1982. január 20-án a Piszkéstetői Obszervatóriumban.

Az égitest hivatalosan is Eger városáról kapta a nevét.

A 3103 Eger úgynevezett Apollo-típusú földközeli kisbolygó, pályája a Mars pályáját is keresztezi. Átmérőjét nagyjából másfél kilométerre becsülik, és körülbelül 1,66 földi év alatt kerüli meg a Napot.

Ez azért érdekes, mert az eredeti, 2017-es cikkben még jóval kevesebb adat szerepelt róla. A ma rendelkezésre álló csillagászati adatbázisok alapján már sokkal pontosabban ismerjük a pályáját és fizikai tulajdonságait.

A neve azonban változatlanul ugyanaz:

Eger.

Így miközben mi a Dobó téren vagy az Eszterházy téren sétálunk, valahol a Naprendszerben egy Eger nevű égitest is folyamatosan járja a maga útját.

Eger a Marson is megtalálható

Talán még ennél is különösebb, hogy Eger neve egy másik bolygó felszínén is szerepel.

A Marson található egy Eger nevű kráter.

A Nemzetközi Csillagászati Unió hivatalos bolygófelszíni névadási adatbázisa is nyilvántartja az Eger-krátert. A különböző mérési adatokban 12,25, illetve 13 kilométer körüli átmérő szerepel.

Ez azt jelenti, hogy egy Eger nevét viselő, nagyjából Eger belvárosánál sokszor nagyobb képződmény található több tízmillió kilométerre tőlünk, a Mars felszínén.

Nem sok magyar település mondhatja el magáról, hogy nevét egy marsi felszínforma őrzi.

Gárdonyi Géza is ott van a kisbolygók között

Eger és az égbolt kapcsolata azonban még itt sem ér véget.

A város legismertebb írója, Gárdonyi Géza is saját kisbolygót kapott.

A (147421) Gárdonyi jelű égitestet Sárneczky Krisztián magyar csillagász fedezte fel 2003. április 1-jén Piszkéstetőn. Ideiglenes jelölése 2003 GG volt – a két G betű pedig különösen jól illett Gárdonyi Géza monogramjához.

A kisbolygó körülbelül 3–4 kilométeres, a Napot mintegy 4,97 év alatt kerüli meg. A Naptól átlagosan körülbelül 435 millió kilométerre kering.

2007-ben kapta meg a 147421-es sorszámot, majd 2013 elején vált hivatalossá a Gárdonyi elnevezés.

Így különös módon az Egri csillagok írójának neve valóban felkerült az égboltra.

Talán kevés magyar író esetében ennyire találó egy csillagászati névadás.

Az „Egri csillagok” így egészen más értelmet kap

Gárdonyi Géza regényének címe természetesen nem csillagászati értelemben született. Mégis érdekes, hogy több mint száz évvel a mű megszületése után Eger és Gárdonyi neve egyaránt megjelent a Naprendszer hivatalos térképein.

Van Eger kisbolygó.

Van Gárdonyi kisbolygó.

Van Eger-kráter a Marson.

Hell Miksa nevét pedig holdkráter és kisbolygó is őrzi.

Mindezek mögött pedig ott magasodik Eger közepén a Líceum csillagásztornya.

A Specula ma már elsősorban tudománytörténeti élmény

A 250 éves torony természetesen egészen más szerepet tölt be napjainkban, mint a XVIII. században.

A Csillagvizsgáló és Tudományos Élményközpont tájékoztatása szerint jelenleg múzeumként működik, rendszeres tényleges csillagászati megfigyelésre az alapprogram keretében nincs lehetőség.

A látogatók ugyanakkor megismerhetik az eredeti csillagászati műszereket, a Hell Miksa Csillagászati Múzeumot, a Tudományos Játszóházat, a planetáriumot, a Panorámateraszt és Eger egyik legkülönlegesebb műszaki emlékét, a Camera Obscurát.

Utóbbi különösen érdekes: a több mint kétszáz éves elven működő szerkezet a külvilág képét vetíti egy asztalra. A város házai, utcái és az emberek mozgása szinte élő filmként jelenik meg előttünk.

Különleges programokon azonban ma is előkerülnek a távcsövek. A 2026-os Múzeumok Éjszakáján például az egri csillagászok távcsöves és szabad szemes égbolt-megfigyeléssel is készültek, amennyiben az időjárás lehetővé tette.

Eger és az égbolt története tovább él

A 2017-ben megjelent „Csillagok az égbolton” című írásunk alapgondolata tehát ma talán még érdekesebb, mint akkor.

Eger különleges kapcsolatban áll a csillagászattal.

Ennek egyik része történelmi: a 250 éves Specula, Hell Miksa munkássága és a Líceumban fennmaradt eredeti műszerek.

A másik része már szó szerint kozmikus.

Eger neve egy földközeli kisbolygón és a Mars felszínén is megtalálható, Gárdonyi Géza nevét pedig egy több kilométeres kisbolygó viszi tovább a Nap körül.

Ezért amikor egy tiszta egri estén felnézünk az égre, érdemes arra is gondolni: Eger történetének egy apró darabja valóban ott kering a csillagok között.