Egerben akadnak olyan építészeti részletek, amelyek mellett nehéz úgy elsétálni, hogy az ember ne nézzen fel rájuk. Ilyen a Bitskey Aladár Uszoda különleges óratornya is. A fehér, ívelt formákból kibontakozó építmény tetején egy hosszú, szárnyszerű szerkezet nyúlik az ég felé. Egyszerre idézhet madarat, árbocot vagy valamiféle különös, mozgásra kész szerkezetet.
A torony azonban nem önálló látványosság: szerves része Makovecz Imre egyik legjelentősebb egri alkotásának, a 2000-ben átadott Bitskey Aladár Uszodának.
Egy Makovecz-épület Eger szívében
A Frank Tivadar út 5. szám alatt álló sportuszoda tervei 1993-ban készültek, az épületet pedig 2000-ben adták át. A Makovecz Imre Alapítvány épületadatbázisa szerint a megrendelő Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala volt.
Az épületet ma már nem csupán sportlétesítményként érdemes szemlélni. A magyar organikus építészet egyik különleges egri példája, amelyen szinte mindenütt felismerhetők Makovecz jellegzetes gondolatai: az ívelt vonalak, a természetes anyagok hangsúlyos használata, az emberi vagy állati formákra emlékeztető részletek és az a törekvés, hogy az épület több legyen egyszerű funkcionális létesítménynél.
Makovecz építészetében a ház gyakran szinte élő organizmussá válik. A Nemzeti Archívum összefoglalója szerint munkásságában az organikus formák és a népi építészeti hagyományok találkoztak, a fa pedig nem pusztán díszítőelemként, hanem fontos szerkezeti anyagként is megjelent. Ugyanez a forrás az egri Bitskey Aladár Uszodát Makovecz jellegzetes későbbi alkotásai között említi.
A torony, amely messziről felismerhető
Az uszoda egyik legkülönösebb külső eleme kétségtelenül az órával ellátott torony.
A torony formavilága nagyon távol áll egy hagyományos, szabályos óratoronyétól. Ívelt, egymásba kapcsolódó tömegei szoborszerűvé teszik, a magasba törő tengely és a tetején elhelyezett, szárnyszerű elemek pedig tovább erősítik ezt a hatást.
Nem véletlen, hogy a torony önmagában is az épület egyik jelképévé vált. A Nemzeti Archívum Makovecz Imréről készített összeállításában külön fényképen szerepel „Az egri Bitskey Aladár Uszoda óratornya” megnevezéssel.
Érdemes azonban óvatosnak lenni a torony formáinak konkrét megfejtésével. Makovecz épületei erősen szimbolikusak, ezért könnyű egy-egy részletbe madarat, szárnyat vagy más alakzatot belelátni. Ezeket inkább lehetséges vizuális asszociációként érdemes kezelni, ha nincs hozzájuk közvetlen tervezői magyarázat.
Egy dolog viszont biztos: a torony nem egy hagyományos sportcsarnok megszokott építészeti eleme. Éppen ez teszi különlegessé.
Az uszoda legnagyobb csodája belül rejtőzik
A látványos torony mellett az épület szerkezete is figyelemre méltó.
A Makovecz Imre Alapítvány adatai szerint a 40 méter széles teret lefedő tető megépítésekor a Makona addigi legnagyobb faszerkezete volt. A konstrukció egyik érdekessége a rácshéjszerkezet; kilencméterenként ragasztott fatartók hidalják át a teret a vasbeton pillérek fölött.
A csarnok hossza 54 méter. A szerkezeti munka komoly mérnöki feladatot jelentett: Pongor László statikus későbbi visszaemlékezése szerint egy-egy beemelt rácselem mintegy 9 × 20 méteres volt.
Vagyis amit kívülről különleges, meseszerű Makovecz-épületként látunk, mögötte jelentős mérnöki teljesítmény is áll.
Az uszoda hivatalos bemutatkozása is „Európában egyedülálló faszerkezettel és építészeti megoldásokkal” rendelkező épületként írja le a létesítményt. A komplexumban mintegy 1000 négyzetméteres vízfelületű úszómedence, tanmedence és pezsgőfürdő található.
Miért illik mégis Egerhez?
Első pillantásra érdekes kérdésnek tűnhet, hogyan kerül egy ennyire modern, organikus épület Eger barokk városképébe.
Éppen ez volt az egyik legnagyobb építészeti kihívás.
Egy uszodacsarnok szükségszerűen hatalmas tér. Ha ezt egyszerű dobozként helyezik el a történelmi városszövet közelében, könnyen idegen testként hathat.
Makovecz megoldása nem a régi egri építészet lemásolása volt. Ehelyett az épület nagy tömegét tagolta, kisebb léptékű elemekkel, ívekkel, tetőkkel és tornyszerű formákkal próbálta közelebb hozni az ember és a város léptékéhez.
Ezért érdekes az óratorony szerepe is. Miközben modern alkotás, a torony mint építészeti motívum egyáltalán nem idegen Egertől. Eger történelmi látképét évszázadok óta tornyok határozzák meg – templomtornyok, a minaret és más vertikális építészeti jelek.
A Makovecz-féle torony ennek egy egészen más korszakból származó, modern változataként is értelmezhető.
2025-ben műemlék lett
Az épület történetében 2025 komoly fordulópontot jelentett.
A 15/2025. (V. 30.) ÉKM rendelet alapján a Bitskey Aladár Uszoda műemléki védettséget kapott. Az egri önkormányzat tájékoztatása szerint az ingatlan és a rajta álló sportuszoda nemzeti emléknek minősülő műemlék lett, ráadásul I. kategóriába, vagyis a legmagasabb védettségi szintre sorolták. A műemléki nyilvántartásban Sportuszoda néven, 16439-es törzsszámmal és 30709-es azonosítóval szerepel.
Ez azért különösen érdekes, mert egy mindössze negyedszázados épület kapott műemléki rangot.
A döntés egyben azt is jelzi, hogy az uszoda már nem egyszerűen Eger egyik sportlétesítménye: megőrzendő építészeti örökséggé vált.
2026-ban új fejezet kezdődött
Az uszoda sorsa az elmúlt időszakban ismét előtérbe került.
Eger önkormányzatának 2025 decemberében közzétett, majd 2026 februárjában frissített tájékoztatása szerint 2026. január 1-jétől a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség vette át az uszoda üzemeltetését. A háttérben az épület sürgető állagvédelmi és korszerűsítési feladatai állnak.
Az önkormányzati tájékoztatás szerint több alapvető műszaki rendszer – többek között a légtechnika és a vízgépészet – korszerűsítésre szorul, és a belső faszerkezet állapota miatt is szükségessé vált a felújítás.
A téma 2026 februárjában is napirenden volt: az egri közgyűlés anyagai között külön sürgősségi előterjesztés foglalkozott „a Bitskey Aladár Uszoda felújítását érintő egyedi támogatással összefüggő döntések” meghozatalával.
Vagyis a Makovecz-épület jövője ma már nem csupán sportügyi kérdés. Műemlékvédelmi feladat is.
Egy torony, amely már Eger történetéhez tartozik
Amikor 2000-ben átadták az uszodát, még senki nem beszélhetett egy negyedszázados egri építészeti emlékről. Ma már más a helyzet.
A Bitskey Aladár Uszoda és különleges óratornya lassan Eger modern kori városképének részévé vált.
Nem barokk. Nem középkori. Nem akarja utánozni a Bazilikát, a Líceumot vagy a várat.
Mégis egri.
Talán éppen ez Makovecz Imre épületének egyik legérdekesebb tulajdonsága. A város történelmi építészete mellé úgy tudott egy teljesen más formavilágot helyezni, hogy az mára önálló helyi jelképpé vált.
És ha legközelebb valaki a Bitskey Uszoda mellett jár, érdemes néhány másodpercre nemcsak az épületre, hanem felfelé, az óratorony tetejére is nézni.
Ott található Eger egyik legkülönösebb modern építészeti részlete – egy Makovecz-forma, amely immár műemlékként őrzi a magyar organikus építészet örökségét.
Források és további olvasnivaló
Makovecz Imre Alapítvány – Sportuszoda, EgerBitskey Aladár Uszoda – hivatalos oldalBitskey Aladár Uszoda – Az uszodárólEger Megyei Jogú Város – Műemlék a Bitskey uszodaEger Megyei Jogú Város – Az államhoz kerül és megújul a Bitskey uszodaNemzeti Archívum – 90 éve született Makovecz Imre
Legutóbbi hozzászólások