Eger egyik legkülönlegesebb történelmi helyszíne nem egy várfal vagy templom, hanem egy könyvtár. Az Egri Főegyházmegyei Könyvtár barokk terme önmagában is műalkotás, polcain pedig olyan ritkaságokat őriznek, mint Mikes Kelemen eredeti kézirata, egy 1416-os Dante-kódex vagy Mozart Magyarországon őrzött egyetlen autográf levele. A Líceumban található bibliotéka története Eszterházy Károly nagyszabású egri egyetemalapítási álmával kezdődött.
Egy egyetem álma hívta életre
Amikor Eszterházy Károly egri püspök folytatta elődje, Barkóczy Ferenc egyetemalapítási terveit, nem egyszerűen egy új oktatási intézményben gondolkodott. Olyan tudományos központot képzelt el Egerben, amely méltó lehetett volna Európa nagy egyetemeihez.
Ennek egyik legfontosabb eleme lett a könyvtár.
A püspök négy fakultással – teológiai, bölcseleti, jogi és orvosi karral – működő egyetemet tervezett, ezért a könyvállományt is ennek megfelelően építették fel. A teológiai művek mellett filozófiai, jogi, orvostudományi, matematikai, fizikai, csillagászati és földrajzi munkákat, valamint útleírásokat is beszereztek.
Eszterházy egyeteme végül nem valósulhatott meg. Az 1777-es Ratio Educationis olyan oktatáspolitikai környezetet teremtett, amelyben nem volt lehetőség az egri katolikus egyetem létrehozására. A könyvtár azonban elkészült – és fennmaradt.
1793-ban ünnepélyesen megnyitották a nyilvánosság előtt. Akkor körülbelül 16 ezer kötetet őrzött, vagyis állománya a korszak magyarországi viszonyai között is kiemelkedőnek számított. Eszterházy végrendeletével később további mintegy négyezer kötettel gyarapodott a bibliotéka.
A terem, ahol már a belépés is időutazás
Aki belép a Líceum déli szárnyában található barokk könyvtárterembe, könnyen megfeledkezik arról, hogy eredetileg könyvek tárolására és használatára szolgáló helyiségben jár.
A terem maga is az egri barokk egyik remekműve.
A faburkolatot és a könyvállványokat Fellner Jakab tervei alapján Lotter Tamás egri asztalos készítette 1778 és 1781 között. A faragott díszítések kialakításában Halblechner Vencel egri szobrász is közreműködött.
A polcrendszer, a körbefutó karzat, a faragott portrék és a mennyezet hatalmas freskója együtt olyan látványt alkotnak, amely miatt a terem jóval több egy történeti könyvraktárnál.
Valójában egy 18. századi tudományos „szentély”.
A mennyezeten a tridenti zsinat
Ha a látogató felnéz, azonnal megérti, miért tartják különlegesnek az egri könyvtártermet.
A mennyezetet Kracker János Lukács monumentális freskója uralja, amely a tridenti zsinatot ábrázolja. Kracker vejével és segédjével, Zach Józseffel 1778-ban dolgozott a művön.
Érdekesség, hogy Eszterházy Károly nem bízta teljesen a művészi fantáziára a jelenetet. Egy, a tridenti zsinatot ábrázoló metszetet szerzett, és történeti pontosságot várt el a festőktől. Még arra is ügyelt, hogy a résztvevők személyét, viseletét és ülésrendjét lehetőség szerint azonosítsák.
Így a freskó nem csupán díszítés, hanem egyfajta monumentális történelmi dokumentum is.
Mikes Kelemen eredeti kézirata Egerben
A könyvtár egyik legnagyobb irodalomtörténeti kincse Mikes Kelemen Törökországi leveleinek eredeti kézirata.
A 207 fiktív levelet tartalmazó kézirat keletkezése több évtizedet ölel fel: Mikes 1717-ben kezdte írni leveleit, az utolsót pedig 1758-ban keltezte.
A kézirat hosszú utat tett meg, mielőtt Egerbe került. Több tulajdonos után Toldy Ferenc irodalomtörténész birtokába jutott, majd Bartakovics Béla egri érsek 1867-ben szerezte meg, és később a könyvtárra hagyta.
Ma ez az Egri Főegyházmegyei Könyvtár egyik legféltettebb dokumentuma.
Egy különleges Dante-kódex 1416-ból
A gyűjtemény másik világhírű darabja az 1416-ban készült Dante-kódex.
Giovanni da Serravalle fermói püspök latinra fordította Dante Isteni színjátékát, a kódex elején pedig Luxemburgi Zsigmondnak szóló ajánlás olvasható.
Ez teszi az egri példányt különösen értékessé: a könyvtár ismertetése szerint a fordítás más példányai a Vatikánban és a British Museumban is megtalálhatók, ám azokból hiányzik a Zsigmondnak szóló ajánlás, és a kommentárokban is vannak eltérések.
Egy több mint hatszáz éves dokumentum Eger szívében – már önmagában ezért is különleges hely a könyvtár.
Az Egri hóráskönyv
A gyűjtemény egyik legszebb darabja az úgynevezett Egri hóráskönyv, a Horae Beatae Mariae Virginis.
A 15. század végén, a franciaországi Tours-ban készült imakönyvet Pyrker János László érsek hozta Velencéből. Mindössze 56 hártyalevelet tartalmaz, ám gazdagon díszített: tíz egész oldalas és hat kisebb miniatúra, valamint 24 kalendáriumkép ékesíti.
1976-ban még hasonmás kiadása is megjelent.
Egy magyar festészettörténeti ritkaság 1394-ből
Még régebbi a Miskolci László-féle Missale, amely 1394-ből származik.
A pergamenre készült misekönyv különlegessége, hogy a könyvtár ismertetése szerint ehhez kapcsolódik az első olyan magyar eredetű festmény, amelynek alkotóját név szerint ismeri a művészettörténet. A kötet a kánon előtti kép festőjéről, Miskolci Lászlóról kapta nevét.
Mozart levele is Egerben található
Talán a gyűjtemény egyik legmeglepőbb darabja nem is könyv.
Wolfgang Amadeus Mozart 1787. augusztus 2-án Bécsből írt, 18 soros levele is a könyvtár tulajdona. A zeneszerző nővéréhez írta édesapjuk halála kapcsán.
A levelet Pyrker érsek vásárolta Velencében, majd hagyatékával került Egerbe.
A könyvtár tájékoztatása szerint ez az egyetlen Magyarországon található autográf Mozart-levél.
Közel 170 ezer kötet
A 16 ezer kötettel megnyitott bibliotéka évszázadokon át folyamatosan gyarapodott. Eszterházy utódai közül különösen Pyrker János László és Bartakovics Béla gazdagította értékes, sok esetben bibliofil ritkaságokkal.
A könyvtár hivatalos történeti összefoglalója szerint napjainkra csaknem 170 ezer kötetes gyűjteménnyé fejlődött.
És ami talán a legszebb az egész történetben: az Eszterházy által létrehozott történeti gyűjtemény ma is eredeti környezetében látható.
Eszterházy álma mégis tovább él
Eszterházy Károly nagy egri egyeteme abban a formában, ahogyan a püspök megálmodta, nem születhetett meg.
A könyvtár azonban túlélte az évszázadokat.
A polcokon ott sorakoznak a teológia, az orvostudomány, a jog, a filozófia és a természettudomány évszázados kötetei. A mennyezetről a tridenti zsinat alakjai tekintenek le, a gyűjtemény mélyén pedig Mikes Kelemen kézirata, középkori kódexek és Mozart kézírása őrzi a múltat.
Talán éppen ezért az Egri Főegyházmegyei Könyvtár nem egyszerűen Eger egyik látványossága.
Ez Eszterházy Károly meg nem valósult egyetemének egyik legszebb, ma is élő öröksége – egy hely, ahol több mint két évszázad után is ugyanaz az eszme uralkodik: a tudás érték, amelyet meg kell őrizni és tovább kell adni.
Források
Egri Főegyházmegyei Könyvtár – hivatalos honlap
A könyvtár rövid története – Egri Főegyházmegyei Könyvtár
Tallózás a könyvtár ritkaságai között
Legutóbbi hozzászólások