„A Tisza-tó is elfogyott” – soha nem látott nyári arcát mutatja a tó

Drámai képek érkeztek a Tisza-tóról: a Tiszavalki-medence hatalmas részei kiszáradtak, egyes területeken már kenuval sem lehet közlekedni. Ljasuk Dimitry természetfilmes augusztus 16-án készített felvételei olyan tájat mutatnak, amelyet nyár közepén aligha társítanánk Magyarország második legnagyobb tavához. A vízügy már tavasszal készült a rendkívüli helyzetre – az akkor eltárolt többletvíz nélkül a kritikus állapot jóval korábban bekövetkezhetett volna.

„A Tisza-tó is elfogyott”

Megrázó beszámolót és fotósorozatot tett közzé Ljasuk Dimitry, aki gyermekkora óta kötődik a Tisza-tóhoz, és filmjeiben évek óta dokumentálja a térség természeti értékeit és változásait.

A 2026. augusztus 16-án készült felvételeken a Tiszavalki-medence hatalmas területei már nem tóra, hanem kiszáradt, helyenként iszapos síkságra emlékeztetnek. A víz helyét nagy kiterjedésű mederfenék foglalja el, amelyből szigetekként emelkednek ki a nád- és gyékényfoltok.

A filmes szerint a Poroszlói-medence egyes részei is hasonló helyzetbe kerülhetnek, miközben a mélyebb Sarudi- és Abádszalóki-medencében a nagyobb hajók közlekedése válhat egyre nehezebbé.

A helyzet súlyosságát jól érzékelteti, hogy vannak olyan területek, amelyek már kenuval sem közelíthetők meg.

Több mint egy méter hiányzik a megszokott nyári vízszinthez képest

Ljasuk Dimitry beszámolója szerint a vízszint több mint egy méterrel maradt el a megszokott nyári értéktől, és a helyzet a 2022-es rendkívüli aszályt is felülmúlta.

A 2026-os helyzet ugyanakkor nem előzmények nélkül alakult ki.

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) már márciusban jelezte, hogy a növekvő vízigények és az aszályos időszakra való felkészülés érdekében a megszokottnál magasabb vízszintet állítottak be. Március 20-án Kisköre-felsőn 735 centimétert mértek, ami 10 centiméterrel meghaladta a normál nyári szintet. Ezzel mintegy 10 millió köbméter többletvizet tároltak el.

KÖTIVIZIG – Nyári vízszint a Tisza-tóban

Júniusban már 750 centiméterig emelték a vizet

A vízügy június elején újabb rendkívüli intézkedésről döntött.

A Tiszán érkező kisebb árhullámot kihasználva a Tisza-tó felvízszintjét 750 centiméterre emelték. A KÖTIVIZIG akkori számításai szerint ezzel a tóban és a Kisköre–Tiszalök közötti duzzasztott folyószakaszon megközelítőleg 260,5 millió köbméter vizet lehetett tárolni.

A 750 és 610 centiméter közötti tartományban a hasznosítható vízkészletet 147 millió köbméterre becsülték.

Néhány nappal később a vízügy arról számolt be, hogy a Tisza vízgyűjtőjén lehullott csapadékból származó 21 millió köbméteres víztöbbletből mintegy 18 millió köbmétert sikerült eltárolni.

KÖTIVIZIG – Rendkívüli üzemrend a Tisza-tavon

Ez azért különösen fontos előzmény, mert jól mutatja: a vízügyi szakemberek már hónapokkal korábban készültek az aszályra. Az extra vízkészlet nélkül a most látható állapot feltehetően korábban kialakult volna.

Hová tűnik ennyi víz?

A Tisza-tó nem hagyományos értelemben vett természetes tó. A Kiskörei-vízlépcsőhöz kapcsolódó tározórendszer egyszerre szolgál természetvédelmi, vízgazdálkodási, öntözési, turisztikai és más vízhasználati célokat.

A rendszer működésének kulcsa azonban maga a Tisza.

Ha a folyó vízhozama tartósan rendkívül alacsony, nincs elegendő utánpótlás, miközben a nyári hőségben jelentős a párolgási veszteség, és a vízigényeket is biztosítani kell.

Ljasuk Dimitry beszámolója szerint a helyzet idején a tó vízszintje akár napi 5–6 centiméterrel is csökkent, miközben a Tiszáról érkező utánpótlás nem tudta ellensúlyozni a veszteségeket.

A probléma tehát nem egyszerűen az, hogy „miért engedik le a tavat”. A tározó egy nagyobb vízgazdálkodási rendszer része, amelynek az alvízi igényeket, az öntözést és más vízhasználatokat is szolgálnia kell.

Egy egészen más Tisza-tóról írtunk még nemrég

A mostani fényképek különösen erős kontrasztot alkotnak a Minden, ami Eger korábbi Tisza-tavi írásaival.

2026 júniusában még arról írtunk, hogy a Tisza-tó természetes strandjai várják a nyaralókat, és a térség továbbra is Magyarország egyik legkedveltebb vízparti úti célja.

Minden, ami Eger – Vannak még szabadstrandok a Tisza-tónál?

Korábban bemutattuk a Poroszlói-medence vízi világát is. A Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény 1500 méteres pallóútja éppen azt a különleges mozaikos vízi élőhelyet tárja a látogatók elé, amelyet nádasok, gyékényesek, belső tavak, csatornák és madárélőhelyek tesznek egyedülállóvá.

Minden, ami Eger – Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény Poroszlón

Szintén korábbi összeállításunkban mutattuk be a tiszaörvényi ártéri világot, a Tiszavirág és a Pákász tanösvényt, ahol a látogatók a nádasok, lápok és belső tavak világával találkozhattak.

Minden, ami Eger – Vízi és lápi csodavilág gyalog és ladikon

Éppen ezért döbbenetesek a mostani felvételek: ugyanannak a tájnak egy teljesen más arcát látjuk.

2022 után ismét a száraz mederben

Ljasuk Dimitry számára mindez személyes történet is.

2022-ben már dokumentálta a Tiszavalki-medence kiszáradását. Négy évvel később ismét ugyanott állt – csakhogy most a helyzet még súlyosabbnak tűnik.

A természetfilmes jelenleg „Élet víz nélkül” címmel készít dokumentumfilmet a Kárpát-medence vízválságáról. Forgatásai során folyók, tavak, patakok, erdők és mezőgazdasági területek állapotát dokumentálja, valamint gazdákkal, természetvédőkkel és helyi emberekkel találkozik.

A film tervezett bemutatója 2027 februárja.

A kiszáradt meder veszélyes lehet

A látvány különleges, de nem szabad kirándulóterületként tekinteni a száraznak látszó mederre.

Ljasuk Dimitry külön figyelmeztetett arra, hogy megfelelő helyismeret vagy tapasztalt túravezető nélkül senki ne induljon be a Tisza-tó kiszáradt részeire.

A felszín ugyanis rendkívül megtévesztő lehet. A keménynek és száraznak látszó meder néhány méterrel arrébb mély, süppedős iszapba válthat át, amelyből segítség nélkül rendkívül nehéz lehet kijutni.

Több ez már egy látványos aszályjelenségnél

A 2026-os nyár Tisza-tavi képei valószínűleg sokáig emlékezetesek maradnak.

Nem azért, mert különleges turisztikai látványosság született, hanem azért, mert megmutatják, mennyire sérülékeny egy olyan hatalmas vízrendszer is, amelyről hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mindig lesz benne elegendő víz.

Tavasszal még több millió köbméter többletvizet próbáltak elraktározni. Nyár végére pedig ugyanott csónak helyett helyenként gyalog lehet átkelni azon a medren, ahol máskor víz, nádasok és vízimadarak határozzák meg a tájat.

A Tisza-tó nem tűnt el. De 2026 nyarán olyan figyelmeztetést küldött, amelyet nehéz nem észrevenni.