Eger egyik leghosszabb és legismertebb utcája a Kertész utca, amely a Szarvas tértől egészen a Sas útig húzódik. A széles, hosszú utca ma a város egyik fontos közlekedési tengelye, de neve egy olyan korszak emlékét őrzi, amikor ezen a területen még kertek, gyümölcsösök és veteményesek sorakoztak.
A Kertész utca nem egyszerűen egy közlekedési útvonal: neve Eger egykori gazdálkodó világát, a püspöki birtokokat és a várost körülölelő kertkultúrát idézi fel.
fotó: Eger, Kertész út
Mit rejt a „Kertész utca” név?
A név eredete a környék múltjához kapcsolódik.
A 19. században és korábban a mai utca környékén jelentős kiterjedésű püspöki kertek feküdtek. Emellett számos magánkert is található volt itt, amelyek egészen az Eger-patakig nyúltak. Ezekben a kertekben gyümölcsöt, zöldséget és különböző mezőgazdasági növényeket termesztettek.
A „kertész” szó tehát nem egy személyre utal, hanem az itt dolgozó kertészekre, földművesekre, akik nap mint nap művelték a területet.
Érdekesség, hogy 1876-ban az utcát még „Kertész sor” néven is említették, ami jól mutatja, hogy ekkor még inkább külvárosias, kertvárosi jellegű terület volt.
Mikor alakult ki az utca?
A Kertész utca pontos létrejöttének dátuma nem ismert, de az biztos, hogy a város 18–19. századi terjeszkedése során fokozatosan alakult ki.
A mai nyomvonal helyén eredetileg:
püspöki kertek,
szőlők,
gyümölcsösök,
konyhakertek
helyezkedtek el.
A 19. század második felére Eger városa egyre inkább kinőtte középkori határait, ezért a kertterületek mentén új utcák és lakóházak jelentek meg. A Kertész utca ekkor kezdett városi főutcává fejlődni.
A Kertész utca régen
Ha valaki 150–200 évvel ezelőtt végigsétált volna a Kertész utcán, egészen más képet látott volna.
A mai lakótelepek és üzletek helyén:
gyümölcsösök,
veteményesek,
szőlők,
gazdasági épületek
sorakoztak.
A környék különösen fontos szerepet játszott Eger élelmiszer-ellátásában. A város piacaira jelentős mennyiségű zöldség és gyümölcs érkezett ezekből a kertekből.
Történelmi épületek a Kertész utcában
KERTÉSZ UTCA 2. – Későbarokk lakóház
A Frank Tivadar utca és a Kertész utca sarkán áll egy különleges műemléki értékű épület.
Építése: körülbelül 1820
Stílusa: későbarokk
Tulajdonosai: nem ismertek
1952-ben állami tulajdonba került
A felújított épület ma is őrzi a 19. század eleji Eger hangulatát.
KERTÉSZ UTCA 2. – A híres Kötélverő-ház
Ugyanezen a telken található az úgynevezett Kötélverő-ház.
A hagyomány szerint egy kötélkészítő mester építtette a 18. század második felében.
A ház legérdekesebb része a rendkívül nagy padlástér volt, amelyet a kötelek szárítására alakítottak ki.
Ez különleges ipartörténeti emlék, mert kevés olyan épület maradt fenn Magyarországon, amely egy kézműves mesterség speciális igényeihez alkalmazkodott.
Az épületet az 1990-es évek végén jelentősen átépítették.
A Kertész utca napjainkban
Ma a Kertész utca Eger egyik legforgalmasabb városi útvonala.
Jellemzői:
lakóházak,
társasházak,
üzletek,
szolgáltatások,
oktatási intézmények,
közintézmények.
Az utca összeköti a belvároshoz közeli részeket a déli városrészekkel, ezért naponta több ezer ember halad át rajta.
A Bornemissza Gergely Technikum
A Kertész utca egyik legismertebb intézménye a Heves Vármegyei SZC Bornemissza Gergely Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium, amely a Kertész utca 128. szám alatt található. Az intézmény több mint 140 éves szakoktatási hagyományokra épít, és ma is Eger egyik meghatározó szakképző iskolája. Az iskola és kollégium napjainkban is ezen a címen működik.
Az intézmény hivatalos oldala:
Érdekesség, hogy a kollégium jelenlegi Kertész utcai épületét 1974-ben adták át, ami jelentős mérföldkő volt az iskola történetében.
Érdekességek a Kertész utcáról
1. A név több száz évvel ezelőtti foglalkozásokat őriz
A legtöbb ember ma már nem gondol bele, hogy az utca neve valójában a kertművelésből élő emberek emlékét őrzi.
2. Egykori külvárosból városi főút
A Kertész utca eredetileg a város szélén húzódott, ma pedig Eger egyik legfontosabb útvonala.
3. A Kötélverő-ház ritka ipartörténeti emlék
A kötélgyártás egykor fontos mesterség volt, hiszen a mezőgazdaság, a szállítás és az építőipar is nagy mennyiségben használta a köteleket.
4. A püspöki kertek nyomában
A név emlékeztet arra az időre, amikor Eger püspöki központként jelentős kertkultúrával rendelkezett, és a város környékét gyümölcsösök övezték.
Összegzés
A Kertész utca története jól tükrözi Eger fejlődését. A mai forgalmas városi út helyén egykor kertek, gyümölcsösök és szántóföldek terültek el. Nevét az itt dolgozó kertészekről kapta, akik évszázadokon keresztül művelték a püspöki és magántulajdonú földeket.
A későbarokk lakóház, a különleges Kötélverő-ház és a Bornemissza Gergely Technikum mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Kertész utca ne csupán egy közlekedési út legyen, hanem Eger múltjának és jelenének fontos emlékhelye.
Források
Bornemissza Gergely Technikum hivatalos honlapja
Heves Vármegyei Szakképzési Centrum
Érdekességként: ha a 19. század közepén állnánk ugyanitt, a mai autóforgalom helyett valószínűleg szekereket, gyümölcsszedőket, kertészeket és az Eger-patak felé húzódó gyümölcsösöket látnánk. A Kertész utca neve tulajdonképpen ezt az eltűnt világot őrizte meg az utókor számára.
Legutóbbi hozzászólások