Eger történelmi belvárosában, a Kis Dobó téren áll a Szenátor-ház, amelynek múltja a 18. század első évtizedeibe vezet vissza. A török uralom utáni Eger egyik legkorábbi polgári épülete több mint három évszázada része a városképnek. Falai között egykor lakások, üzletek és különböző szolgáltatások kaptak helyet, tulajdonosai között pedig egri polgárok és városi tisztségviselők is szerepeltek.
A ház története nemcsak egy épület múltját mutatja be, hanem azt is, hogyan alakult át Eger egyik különleges belvárosi városrésze.
1727-ben már adásvétel tárgya volt
A Szenátor-ház történetének egyik legkorábbi dokumentált adata 1727-ből származik. Ebben az évben a rác Szabó Simon kilencven forintért adta el az ingatlant Boldogi György felcsernek és borbélynak.
A török kiűzését követő időszakban Egerben egymás után épültek és alakultak át a polgári lakóházak. A Kis Dobó téren álló épület ezeknek a korai városi házaknak az egyik fennmaradt példája.
A Boldogi család közel száz éven keresztül birtokolta az ingatlant. A ház korábbi elnevezése, a Boldogi-ház, erre a családi tulajdonosi időszakra utal.
Öt forinttal többet ajánlott a városi szenátor
1815-ben árverésen értékesítették a házat. A vásárlók között Tury Tamás is szerepelt, aki jelentős összeget ajánlott az ingatlanért. Az árverés végül Szvetics András javára dőlt el, aki öt forinttal többet kínált.
Az új tulajdonos városi szenátor volt, és az épület később róla kapta a Szenátor-ház nevet.
Szvetics András 1851-ig birtokolta a házat. A 19. század második felében és a 20. század elején újabb tulajdonosváltások következtek: 1887-ben, majd 1922-ben is gazdát cserélt az ingatlan.
Trafik és fogtechnikai műhely a régi falak között
A Szenátor-ház a 20. században már nem kizárólag lakóépületként működött. Földszintjén egykor trafik üzemelt, később pedig a Fogtechnikai Vállalat használta az üzlethelyiségeket.
Az emeleten bérlakásokat alakítottak ki. A földszinti műhelyben fogtechnikai munkák folytak, a kirakatokon keresztül pedig az utcáról is meg lehetett figyelni a munkafolyamatokat.
1952-ben az épület állami tulajdonba került, majd 1993 óta önkormányzati tulajdonban van.
A Kis Dobó tér régi városképének része
A Szenátor-ház építészeti kialakítása is figyelemre méltó. Trapéz alaprajzú, háromhomlokzatos, egyemeletes épület, jellegzetes manzárdtetővel.
A Kis Dobó tér egyik meghatározó történelmi épülete. A környék városszerkezete különösen érdekes: a vár közelsége, az Eger-patak, a régi híd és az egymáshoz kapcsolódó belvárosi utcák évszázadokon át meghatározták ezt a területet.
A patakon túli városrész történetéhez az is hozzátartozik, hogy 1807-ig Borsod vármegyéhez tartozott. Az átkelést egykor fahíd biztosította, majd 1731-től a Minoriták hídja kötötte össze a két városrészt. Az 1878-as nagy árvíz ezt a régi kőhidat is megrongálta, a ma látható híd 1948-ban épült.
Egy ház, amelynek története ma is Eger része
A Szenátor-ház története 1727-től napjainkig követhető. A Boldogi család birtoklásától Szvetics András városi szenátorságán át a 20. századi állami tulajdonig és az önkormányzati korszakig számos változást megélt.
Az épület történelmi jelentőségét nemcsak a kora adja. A Kis Dobó tér egyik olyan háza, amelynek múltja szorosan összefonódik Eger polgári fejlődésével és a városrész változásaival.
Kapcsolódó írások a Minden, ami Eger oldalán
A Szenátor-ház története a környező tér és a történelmi belváros múltja nélkül nem teljes. A Minden, ami Eger korábbi bejegyzéseiben régi városképek, archív felvételek és a környék épületeinek története is helyet kapott.
A Szenátor-ház korábbi részletes bemutatása:
A Kis Dobó tér évszázados tanúja
A legfrissebb írás a ház jelenlegi helyzetéről és jövőjéről:
Mi lesz az egri Szenátor-ház sorsa?
Források
Borítókép: Szenátor-ház, Kis Dobó tér, Eger. Fotó: Szinok Gábor, 2026.
Legutóbbi hozzászólások