1812. augusztus 27-én született Szemere Bertalan, a reformkor egyik jelentős politikusa, író és jogtudós, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, majd 1849-ben Magyarország miniszterelnöke. Bár életének legfontosabb helyszínei elsősorban Borsodhoz, Miskolchoz, Sárospatakhoz és Pesthez kötődnek, történetében Eger és Heves vármegye is felbukkan – méghozzá az 1848–49-es szabadságharc egyik nehéz időszakában.
Borsodból indult a reformkor politikai élvonalába
Szemere Bertalan 1812. augusztus 27-én a Borsod vármegyei Vattán született egy elszegényedett régi nemesi családban. Tanult Sárospatakon, Miskolcon és Késmárkon, majd jogi pályára lépett.
Fiatalon az irodalom is foglalkoztatta. Európai utazásairól készült munkája, az Utazás külföldön komoly sikert aratott, és hozzájárult ahhoz, hogy 1840-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává válasszák.
Politikai pályája a reformkorban teljesedett ki. Az 1843–44-es országgyűlésen már az ellenzék egyik jelentős szónokának számított. 1848 tavaszán pedig bekerült az első felelős magyar kormányba: Batthyány Lajos kabinetjében a belügyminiszteri tisztséget kapta.
Miközben Egerben is kitört a forradalmi lelkesedés
Az 1848. márciusi események híre gyorsan eljutott Egerbe is. Már március 17-től megmozdulások kezdődtek a városban, március 18-án pedig a városháza előtt népgyűlést tartottak, ahol felolvasták a pesti forradalom 12 pontját.
Március 19-én újabb nagygyűlést rendeztek. Eger és Heves vármegye tehát nagyon gyorsan bekapcsolódott azokba az országos politikai és társadalmi változásokba, amelyek végrehajtásában belügyminiszterként Szemere Bertalannak is fontos szerepe volt.
Szemere és az egri honvédek – egy kevésbé ismert kapcsolat
Szemere Bertalan legérdekesebb közvetlen egri kapcsolata azonban már a szabadságharc katonai eseményeihez kötődik.
1848 végén és 1849 elején felső-magyarországi teljhatalmú kormánybiztosként működött. Ebben a minőségében nem egyszerűen politikusként, hanem a hadműveleteket és a hátország működését is figyelemmel kísérő kormányzati vezetőként találkozott a Heves vármegyéből érkezett alakulatokkal.
január 4-én zajlott a kassai ütközet, amely a magyar csapatok számára kedvezőtlenül végződött. Szemere két nappal később, január 6-án Miskolcon kiadott jelentésében értékelte az alakulatok teljesítményét.
És ebben név szerint megemlítette az egri vadászokat is.
Azt írta, hogy az „egri vadászcsapat egy része” a lengyel katonák mellett állhatatosan tartotta a számára kijelölt helyet.
Ez apró mondatnak tűnhet, helytörténeti szempontból azonban annál érdekesebb: az ország egyik vezető politikusa személyesen rögzítette jelentésében az egri katonák helytállását.
A hevesi lovasokat is kiemelte
Nemcsak az egri vadászok kerültek Szemere látókörébe.
Ugyanebben az 1849. január 6-i jelentésében külön szólt a hevesi lovasokról is. A Zsoldos- és Petes-század teljesítményét külön kiemelte.
Néhány héttel később ismét találkozunk Heves vármegye katonáival Szemere egyik dokumentumában.
január 22–23-án a magyar csapatok sikeresen harcoltak Schlik serege ellen. Szemere január 24-én Tokajban kiadott lelkes hangú kiáltványában ismét megemlékezett a Hevesből érkezett katonákról.
A hevesi lovas nemzetőrök harci teljesítményéről ezúttal különösen szemléletesen fogalmazott: azt írta, hogy „kurucul vagdalta az ellen lovasait”.
A ma már több mint másfél évszázados sorok jól mutatják, hogy a szabadságharcban Heves vármegye és Eger katonái nem csupán helyi szereplők voltak: teljesítményük az országos vezetés figyelmét is felkeltette.
Heves vármegye 1849 tavaszán
1849 tavaszán Heves vármegye területe ismét fontos szerepet kapott a hadműveletekben. Márciusban magyar csapatok mozogtak Dormánd, Besenyő és Heves térségében, majd a tavaszi hadjárat sikerei után a vármegyei közigazgatás is visszatérhetett Egerbe.
A korszak történetét feldolgozó vármegyei források szerint április közepére Heves vármegye vezetése ismét Egerben működött, és itt hirdették ki a Függetlenségi Nyilatkozatot is.
Ekkorra Szemere Bertalan pályája újabb fordulóponthoz érkezett.
Magyarország miniszterelnöke lett
A Habsburg-ház trónfosztását és a Függetlenségi Nyilatkozat elfogadását követően Kossuth Lajos kormányzó-elnök lett, az új kormány vezetését pedig Szemere Bertalanra bízták.
május 2-tól ő töltötte be a miniszterelnöki tisztséget, egyben a belügyi tárcát is megtartotta.
Miniszterelnöksége azonban rendkívül nehéz időszakra esett. Az orosz katonai beavatkozás alapvetően megváltoztatta az erőviszonyokat, és a nyári hadjáratok során egyre reménytelenebbé vált a magyar szabadságharc katonai helyzete.
Heves vármegye is közvetlenül megtapasztalta ezt: a közigazgatásnak Egerből ismét menekülnie kellett, miközben az ország területére egyre nagyobb ellenséges erők érkeztek.
Emigráció és hosszú száműzetés
A világosi fegyverletétel után Szemere emigrációba kényszerült. Előbb Törökországban, majd Nyugat-Európában élt.
Kapcsolata Kossuth Lajossal az emigráció éveiben súlyosan megromlott, és a szabadságharc egykori vezetőinek egymás közötti vitái Szemere későbbi megítélését is jelentősen befolyásolták.
Élete utolsó szakaszában egészségi állapota súlyosan megromlott. 1865-ben amnesztiával térhetett vissza Magyarországra. 1869. január 18-án halt meg Pesten. Végső nyughelye Miskolcon, az Avasi református temetőben található.
Egy miniszterelnök és az egri katonák emléke
Szemere Bertalan születésének évfordulóján Egerből nézve talán éppen az 1849 januárjából fennmaradt dokumentumok a legérdekesebbek.
Az ország későbbi miniszterelnöke saját jelentéseiben örökítette meg az egri vadászcsapat és a hevesi lovasok helytállását.
Ezek a néhány soros bejegyzések ma már helytörténeti emlékek is. Bizonyítják, hogy az 1848–49-es szabadságharc országos történetének számos fejezete Egerhez és Heves vármegyéhez is közvetlenül kapcsolódik.
Szemere Bertalan története ezért nem csupán egy 214 éve született magyar miniszterelnök életrajza. Egy kis részében az egri és hevesi honvédek története is.
Források
Ezen a napon – 1812. augusztus 27., Szemere Bertalan születése
Magyar Elektronikus Könyvtár – az 1848–49-es szabadságharc dokumentumai – ebben található Szemere 1849. január 6-i jelentése az egri vadászcsapatról és a hevesi lovasokról, valamint a január 24-i tudósítás.
Magyar Nemzeti Levéltár – 1848. március 19. Egerben: városi közgyűlés „az Isten szabad ege alatt”
Nemzeti Örökség Intézete – Szemere Bertalan életrajza és sírhelye
Magyar Elektronikus Könyvtár – Heves vármegye története – Heves vármegye 1848–49-es eseményeinek történeti hátteréhez.
Legutóbbi hozzászólások