Hatvannégy évvel ezelőtt még kőolajat reméltek Egerszalók határában, ám a föld mélye egészen más kincset adott. A feltörő forró víz néhány évtized alatt nemcsak egy fürdőhelyet, hanem Egerszalók teljes turisztikai arculatát megváltoztatta. 2026 nyara ugyanakkor arra is figyelmeztetett: hiába tör fel bőségesen a gyógyvíz, a fürdők működéséhez szükséges vízzel ma már egyre tudatosabban kell gazdálkodni.

A Termál Online augusztus 24-én idézte fel az egerszalóki termálvíz történetének kezdetét. A téma nem ismeretlen a Minden, ami Eger olvasói előtt: korábban részletesen bemutattuk már, hogyan lett az olajkutatásból gyógyfürdő, milyen volt az 1988-as vadregényes Egerszalók, és hogyan alakult ki a ma már messziről felismerhető sódomb.

A történet azonban 2026-ban is folytatódik.

Kőolajat kerestek, forró vizet találtak

Egerszalók történetének nagy fordulata az 1960-as évek elején következett be.

A település határában eredetileg szénhidrogén után kutattak. Kőolaj helyett azonban nagyjából 65 Celsius-fokos termálvíz tört fel a mélyből.

A korabeli sajtóban 1962-ben már arról írtak, hogy a fúrás során forró, kénes vizet találtak. A Termál Online által felidézett adatok szerint a kút percenként mintegy 1500 liter vizet adott.

Ami akkor egy eredménytelen olajkutatás melléktermékének tűnhetett, később Egerszalók egyik legnagyobb értékévé vált.

Erről korábbi cikkünkben részletesen is írtunk:

Évtizedekig hittek benne az emberek – csak később bizonyították, hogy valóban gyógyít az egerszalóki termálvíz

A vadfürdőből országosan ismert fürdőhely lett

A kezdeteknek még semmi közük nem volt a mai wellnessvilághoz.

A forró víz körül kezdetleges fürdőhely alakult ki, amelyet egyre többen kerestek fel. A régi Egerszalók hangulatát ma már nehéz elképzelni: egyszerű medencék, sátrak, éjszakai fürdőzés és a természet közelsége jellemezte.

Egy 1988-as archív felvétel különösen érdekes dokumentuma ennek a korszaknak. A felvételen még látható az a vadregényes fürdővilág, amelyből később Magyarország egyik legismertebb termálturisztikai célpontja fejlődött ki.

Erről itt írtunk korábban:

1988-ban még vadregényes volt Egerszalók – nudista strand, éjszakai fürdőzés és a születő sódomb

Közben a víz felépítette Egerszalók jelképét

Miközben az emberek egyre inkább felfedezték maguknak a termálvizet, a természet is dolgozott.

A domboldalon lefolyó, ásványi anyagokban gazdag vízből folyamatosan kalcium-karbonát vált ki. Évről évre újabb rétegek rakódtak egymásra, létrehozva a ma sódombként ismert fehér képződményt.

A név ellenére tehát nem valódi sóról van szó.

A különleges mésztufaképződmény mára Egerszalók egyik legismertebb jelképe lett, amelyet gyakran a törökországi Pamukkaléhoz hasonlítanak.

A régi körmedence és a sódomb történetét szintén feldolgoztuk:

Egerszalók csodája – A körmedence és a híres sódomb

És milyen Egerszalók 2026-ban?

Hat évtized alatt szinte felfoghatatlan változás történt.

Az egykori egyszerű fürdőhely helyén és környezetében ma szállodák, vendégházak, éttermek és turisztikai szolgáltatások működnek. A termálvíz és a sódomb Egerszalók nevét országosan ismertté tette, a település pedig Eger közelségével együtt Heves vármegye egyik fontos turisztikai célpontjává vált.

A fürdőzésnek ma két eltérő arca is megtalálható itt.

A Saliris Thermal & Spa a modern gyógy- és wellnessfürdőzés világát képviseli. A jelenleg elérhető nyitvatartási adatok szerint vasárnaptól csütörtökig 10 és 20 óra, pénteken és szombaton 10 és 21 óra között fogadja a fürdőzőket.

Mellette tovább él a régi Egerszalók emléke is a Nosztalgia Fürdőben, ahol három szabadtéri gyógyvizes medence várja a vendégeket.

Éppen ez a kettősség teszi különlegessé a mai Egerszalókot: egymás mellett van jelen a hatvanas-hetvenes években megszületett fürdőkultúra öröksége és a 21. századi wellness-turizmus.

2026 nyarán azonban közbeszólt a szárazság

Az idei nyár egy szokatlan eseménnyel is bekerült az egerszalóki fürdő történetébe.

A Nosztalgia Fürdőt 2026. július 31-én ideiglenesen bezárták. Elsőre furcsának tűnhetett, hogyan okozhat problémát a vízhiány egy olyan helyen, ahol éppen a föld mélyéből feltörő termálvíz a legnagyobb kincs.

A magyarázat az ivóvíz-felhasználásban rejlett.

A Termál Online a fürdőtől megtudta, hogy a szárazság miatt elrendelt vízkorlátozás következtében döntöttek az üzemszünet mellett. A gyógymedencékbe érkező forró víz megfelelő hőmérsékletének beállításához hidegebb közműhálózati vízre is szükség van, és a medencék rendszeres tisztítása ugyancsak jelentős vízmennyiséget igényel.

A leállás kizárólag a Nosztalgia Fürdőt érintette, a nagy Saliris fürdő közben tovább működött.

Az eredetileg augusztus 5-re tervezett újranyitás két nappal későbbre, augusztus 7-re csúszott.

A jelenleg elérhető fürdőinformációk szerint a Nosztalgia Fürdő ismét működik és fogadja a vendégeket.

Érdekes üzenete van ennek 64 évvel a felfedezés után

Egerszalók története ezzel szinte különös kört ír le.

Hatvannégy éve annak örültek, hogy váratlanul hatalmas mennyiségű forró víz tört fel a földből. 2026-ban pedig már arra is figyelni kell, hogy a fürdőzéshez szükséges más vízkészletekkel miként gazdálkodunk.

A termálvíz ugyanis önmagában nem old meg mindent.

A klímaváltozás, a hosszú száraz időszakok és a vízellátás biztonsága olyan kérdések, amelyek a jövőben a fürdővárosokat és termáltelepüléseket is egyre közvetlenebbül érinthetik.

Egy véletlen, amely megváltoztatta Egerszalók sorsát

Ha az 1960-as évek elején valóban jelentős kőolajmezőt találnak Egerszalóknál, ma talán egészen más történetet mesélnénk a településről.

Olajat azonban nem találtak.

Helyette kaptak egy 65 Celsius-fok körüli forrást, amely mellett előbb a helyiek kezdtek fürdeni, később az ország minden részéből érkeztek vendégek. A víz közben létrehozta a különleges sódombot, majd megjelentek a medencék, a szálláshelyek és végül a modern fürdőkomplexum.

A sikertelen olajkutatásból így lett Egerszalók egyik legnagyobb sikertörténete.

És miközben a környezet teljesen átalakult, egyvalami ma is ugyanaz: a föld mélyéből továbbra is az a különleges forró víz érkezik, amely több mint hat évtizeddel ezelőtt váratlanul megváltoztatta egy Heves vármegyei falu jövőjét.

Források és kapcsolódó cikkek

Termál Online – Itt 64 éve még kőolajat kerestek, ma a gyógyulni vágyók ezrei érkeznek a kis faluba

Termál Online – Csúszik a Nosztalgia Fürdő újranyitása

Minden, ami Eger – Évtizedekig hittek benne az emberek – csak később bizonyították, hogy valóban gyógyít az egerszalóki termálvíz

Minden, ami Eger – 1988-ban még vadregényes volt Egerszalók – nudista strand, éjszakai fürdőzés és a születő sódomb

Minden, ami Eger – Egerszalók csodája – A körmedence és a híres sódomb

Saliris Fürdő – hivatalos oldal