A vár bejáratával szemben, a Tinódi Sebestyén téren található Eger egyik legértékesebb, mégis kevésbé ismert török kori műemléke. A Valide Szultána fürdő több mint négyszáz éve épült, és egykor a város társadalmi életének fontos helyszíne lehetett. Falai között fürdővendégek fordultak meg, később gabonát tároltak, majd harangokat öntöttek. A régészeti feltárásoknak köszönhetően ma ismét megismerhető az épület különleges története. Az Eger TV felvétele és a Minden, ami Eger blog korábbi írásai nyomán idézzük fel a hajdani fürdő múltját.
Amikor Eger a török fürdők városa volt
Az 1596-os ostrom után Eger az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került. A következő évtizedekben a város arculata jelentősen megváltozott. Mecsetek, vallási épületek, közösségi létesítmények és fürdők épültek, miközben a korábbi magyar város fokozatosan az oszmán közigazgatás és kultúra egyik észak-magyarországi központjává vált.
A fürdőknek különösen fontos szerepük volt a török mindennapokban. A tisztálkodás nem pusztán higiéniai kérdésnek számított, hanem vallási, közösségi és társadalmi jelentőséggel is bírt.
A városban többféle fürdő működött. A természetes meleg forrásokra épített gyógyfürdők mellett mesterségesen fűtött tisztasági fürdőket is kialakítottak.
Utóbbiak közé tartozott a Valide Szultána fürdő, amelynek maradványai ma is láthatók az egri vár közelében.
A Minden, ami Eger blog már 2017 júniusában foglalkozott a város török kori fürdőkultúrájával. Akkori írásunkból is kiderült, hogy a hódoltság idején két tisztasági fürdő épült Egerben. Az egyik a hat fürdőkamrás Valide Szultána volt, míg a másik helye az évszázadok során feledésbe merült.
Ki volt a Valide Szultána?
A fürdő elnevezése a török történelem egyik különleges intézményére utal.
A valide szultán az uralkodó szultán édesanyjának címe volt. Az oszmán udvarban ezek az asszonyok rendkívüli befolyással rendelkezhettek, és nemegyszer jelentős politikai, gazdasági és kulturális szerepet töltöttek be.
A fürdő alapítását a történészek feltételezése szerint Száfije szultánához, III. Mehmed szultán édesanyjához lehet kapcsolni.
III. Mehmed személyesen vett részt az 1596-os hadjáratban, amelynek során Eger török kézre került. Édesanyja 1595 és 1603 között viselte a valide szultán címet.
Ez alapján a fürdő alapítása az 1597 és 1603 közötti időszakra tehető, bár az építtető személyére vonatkozó kapcsolat nem tekinthető teljes bizonyossággal igazoltnak.
Egy ilyen létesítmény megépítése jelentős anyagi ráfordítást igényelt. Nemcsak az épület falait és kupoláit kellett elkészíteni, hanem a vízellátást, a fűtőrendszert és a szennyvíz elvezetését is biztosítani kellett.
Mindez jól mutatja, milyen fontos szerepet töltött be Eger a török hódoltság idején.
Hat kamra és egy különleges építészeti megoldás
A Valide Szultána fürdő az oszmán gőzfürdők, vagyis a hamamok rendszerét követte.
Az épület mintegy 35 méter hosszú és 13 méter széles volt. Falait gondosan faragott kövekből emelték, belső helyiségeit kupolák fedték.
A vendégek először az előcsarnokba érkeztek, ahol levetették ruháikat, majd a különböző hőmérsékletű helyiségeken keresztül jutottak el a forró fürdőtérbe.
A központi helyiségben egy felmelegített kőfelület, az úgynevezett köldökkő szolgált a pihenésre és a masszírozásra.
A fürdőben külön helyiséget alakítottak ki a szőrtelenítéshez, és illemhely is tartozott az épületegyütteshez.
Az egyik legérdekesebb műszaki megoldás a padló alatti fűtés volt.
A hypocaustumnak nevezett rendszerben a kemencéből érkező forró levegő a padlózat alatti járatokban áramlott, így melegítve a helyiségeket.
A vízellátást kerámiacsövek biztosították, amelyek a hideg és a meleg víz elvezetésében is szerepet kaptak.
A régészeti kutatások során a rendszer számos eleme előkerült. A fennmaradt alapfalak és szerkezeti részletek alapján az egykori fürdő működése meglepően pontosan rekonstruálható.
Evlia Cselebi is megörökítette az egri fürdőt
A fürdő történetének egyik legértékesebb írásos emléke Evlia Cselebi török utazó beszámolója.
A világjáró 1664-ben kereste fel Egert, és részletesen leírta a város nevezetességeit.
A Valide Szultána fürdőt a belső vár kapuja alatt, a híd végénél helyezte el.
Leírásából megtudhatjuk, hogy az épület hat kamrával rendelkezett, kupoláját vörös kerámiaborítás fedte, vizét és levegőjét pedig különösen kellemesnek találta.
Ez a beszámoló azért is fontos, mert olyan időszakból származik, amikor a fürdő még eredeti rendeltetésének megfelelően működött.
A ma látható falmaradványok mellett az utazó szavai segítenek elképzelni a hajdani épület pompáját.
Amikor harangokat öntöttek a török fürdőben
Eger 1687-es visszafoglalása után a fürdő elveszítette eredeti szerepét.
Az épületet előbb gabonaraktárként, később harangöntő műhelyként használták.
Ez a történet különösen érdekes, mert közvetlenül kapcsolódik a Minden, ami Eger blog 2025 júniusában megjelent, az egri harangöntők történetét bemutató írásához.
A korábbi cikkben részletesen foglalkoztunk azokkal a mesterekkel, akik a 18. században Egerben dolgoztak.
Közéjük tartozott egy harangöntő mester, aki Erdődy püspök engedélyével a Valide Szultána fürdőben rendezte be műhelyét. Az egykori fürdő fűtőkemencéjét átalakította, és öntőkemencét épített a helyére.
Munkájának eredményeként több település templomába kerültek harangok, többek között Maklárra, Átányba, Balmazújvárosba, Álmosdra és Füzesabonyba.
A blog korábbi írása szerint 1741-ben az egri püspök négy harangot rendelt Abony számára, összesen 662 forint értékben.
A történet későbbi szereplője Johannes Schwarczenbek, azaz Schwarczenbek János harangöntő volt, aki 1744-ben jelent meg Egerben.
Ő szintén a Valide Szultána fürdő területén működtette műhelyét, és egy időben ott is lakott.
Így a török kori tisztasági fürdő a 18. században az egri kézművesipar egyik sajátos helyszínévé vált.
Kevés olyan egri épületet ismerünk, amelynek történetében ennyire különböző világok találkoztak: a török fürdőkultúra, a barokk kori egyházi élet és a harangöntő mesterség.
A feledésből a régészeti feltárásig
A 18. század második felére a fürdő épülete már jelentősen megrongálódott.
Az évszázadok során a megmaradt falak egy része beépült a környező telkek és udvarok épületeibe. A 19. századra a hajdani fürdő eredeti formája szinte teljesen feledésbe merült.
A tudományos kutatás 1958-ban kezdődött meg Gerő Győző régész vezetésével.
A feltárás rendkívül nehéz feladat volt, mert a környező épületek és telkek akadályozták a teljes terület vizsgálatát.
A régészeti munka később több szakaszban folytatódott. Fodor László régész közreműködésével újabb épületrészeket sikerült azonosítani.
A kutatások bebizonyították, hogy a fürdő alaprajza, fűtési rendszere és vízellátása a megmaradt szerkezetek alapján részletesen rekonstruálható.
A romok állagmegóvására 2013-ban került sor, ami fontos lépést jelentett az épület hosszú távú megőrzésében.
A Valide Szultána és az egri Török Fürdő két külön történet
Eger török kori örökségének bemutatásakor érdemes különbséget tenni a Valide Szultána fürdő és a ma is működő egri Török Fürdő között.
A Valide Szultána mesterségesen fűtött tisztasági gőzfürdő volt.
A Fürdő utcában található Török Fürdő viszont természetes meleg forrásokra épült. Legrégebbi részét Arnaut pasa idején, a 17. század elején alakították ki.
A Minden, ami Eger blog 2026 szeptemberében külön cikkben mutatta be a ma is működő Török Fürdő több mint négyszáz éves történetét.
A két épület együtt bizonyítja, hogy Eger már a hódoltság idején jelentős fürdővárosnak számított.
Míg az egyik létesítmény ma is a fürdőzőket fogadja, addig a másik a város történelmi múltjának megismerését szolgálja.
Történelmi séták és kulturális rendezvények a romok között
A Valide Szultána fürdő az utóbbi években nemcsak műemlékként, hanem kulturális helyszínként is egyre fontosabb szerepet kapott.
A Minden, ami Eger blog 2025 augusztusában egy különleges, fáklyás történelmi sétáról számolt be, amelyet szeptember 6-ára hirdettek meg.
A program a valide szultánák életét, az oszmán udvar befolyásos asszonyainak történetét és a palotai világ titkait állította középpontba.
A séta kiindulópontja természetesen a Tinódi Sebestyén téren található fürdőrom volt.
A helyszín más rendezvényeknek is otthont adott.
A Kultúrszalon Piknik alkalmával például színészek, írók és zenészek találkoztak a közönséggel a több évszázados falak között.
A 2026 augusztusában megrendezett eseményen többek között Tóth Krisztina, Karafiáth Orsolya, Györgyi Anna, Szervét Tibor, Jordán Adél, Csuja Imre és Czutor Zoltán is szerepelt.
A fürdőrom így újra közösségi térré vált, igaz, egészen más módon, mint négyszáz évvel ezelőtt.
Új kiállítás mutatja be a hajdani fürdő működését
A műemlék bemutatásában 2026 májusa újabb fontos állomást jelentett.
A Dobó István Vármúzeum megújult kiállítást alakított ki a fürdőrom területén.
Az új információs tablók és a háromdimenziós rekonstrukciós animáció segítségével a látogatók részletesebben megismerhetik a hajdani fürdő építészeti kialakítását és működését.
A bemutató különlegessége, hogy a ma már csak részben fennmaradt épület eredeti térszerkezetét is szemlélteti.
A látogatók így nem pusztán a falmaradványokat tekinthetik meg, hanem elképzelhetik az egykori kupolás helyiségeket, a fürdőzők útvonalát és a fűtési rendszer működését is.
A bemutatóhely történeti jelentőségét az adja, hogy Magyarországon ritkaságszámba megy egy ilyen részletességgel feltárható török kori fürdőépület.
A Tinódi Sebestyén tér, ahol több évszázad találkozik
A fürdő környezete önmagában is különleges helytörténeti értéket képvisel.
A Minden, ami Eger blog 2026 szeptemberében bemutatta a közelben található Duka–Gallasy-ház történetét is.
Az épülethez kapcsolódó helyi hagyomány szerint a telken a török hódoltság idején dervisiskola működhetett.
Bár ezt a történeti kapcsolatot nem sikerült egyértelműen bizonyítani, a környék múltja jól érzékelteti, milyen fontos szerepet játszott a vár alatti városrész a török időkben.
A Valide Szultána fürdő, a Duka–Gallasy-ház és a közeli történelmi épületek néhány lépésnyi távolságon belül idézik fel Eger különböző korszakait.
Egy épület, amely négyszáz év történetét őrzi
A Valide Szultána fürdő története jóval több egy régi épület múltjánál.
Egy olyan helyszínről beszélünk, amely az oszmán uralom idején a mindennapi tisztálkodást szolgálta, a 18. században harangöntő mestereknek adott munkateret, később szinte teljesen feledésbe merült, majd a régészeti kutatásoknak köszönhetően újra Eger kulturális örökségének részévé vált.
Ma történelmi séták, kiállítások és kulturális rendezvények kapcsolódnak hozzá.
A vár felé sétálva érdemes megállni a Tinódi Sebestyén téren, és néhány pillanatra felidézni, milyen lehetett ez a hely akkor, amikor a kupolák alatt még gőz szállt fel, és a fürdő vendégei a forró kőpadlón pihentek.
A Valide Szultána fürdő Eger történetének egyik különleges túlélője. Falai arra emlékeztetnek, hogy a város múltja nemcsak a várban és a nagy templomokban, hanem a kevésbé feltűnő műemlékek között is tovább él.
Források
Minden, ami Eger – Az egri harangöntők (2025)
Minden, ami Eger – …hogyan kezdődött – Török Fürdő: évszázados vízkárok kezelése (2017)
Minden, ami Eger – Több mint négyszáz év a vízben – az egri Török Fürdő különleges története (2026)
Minden, ami Eger – Földalatti világtól a retró csecsebecsékig: Eger 5 különleges helyszíne (2025)
Eger TV – Valide Szultána fürdő, videó
Dobó István Vármúzeum – Valide Sultan Hamam
Magyar Nemzeti Múzeum – Eger, Valide Szultán török fürdő, régészeti adatbázis
Eger város – Belvárosi rekonstrukció, régészeti visszatekintés
Borítókép: A Valide Szultána fürdőrom Egerben – Dobó István Vármúzeum.

Legutóbbi hozzászólások