Vannak helyek, ahol már az első pillanatban érezzük, hogy különleges térbe léptünk. A mennyezetig érő könyvespolcok, a díszes galériák, a festett mennyezetek és az évszázados kötetek olyan hangulatot teremtenek, amely messze túlmutat a hagyományos könyvtári élményen. Magyarországon több olyan könyvtár is található, amely nemcsak gyűjteménye, hanem építészeti szépsége miatt is figyelmet érdemel.
A történelmi kastélyokban, egykori egyházi központokban és egyetemi palotákban működő bibliotékák között Egernek is különleges helye van. A Líceum Főegyházmegyei Könyvtára a magyar barokk könyvtárépítészet egyik kiemelkedő alkotása, amelynek falai között ritka könyvek és történelmi dokumentumok is fennmaradtak.
Összegyűjtöttünk öt olyan magyarországi könyvtárat, amelyekért önmagukban is érdemes útra kelni.
1. Egri Főegyházmegyei Könyvtár – barokk pompával őrzött történelmi kincsek
Eger egyik legértékesebb kulturális öröksége a belváros meghatározó épületében, a Líceumban található Főegyházmegyei Könyvtár. Esterházy Károly püspök eredetileg egy tervezett egyetem számára álmodta meg a gyűjteményt, amelynek ünnepélyes megnyitására 1793. december 28-án került sor.
A könyvtár leglátványosabb része a copf stílusú teremkönyvtár. A tölgyfából készült, gazdagon díszített bútorzatot Lotter Tamás egri asztalosmester készítette, a mennyezetet pedig Johann Lucas Kracker és Zach József festménye díszíti. A hatalmas freskó a tridenti zsinat ünnepélyes ülését ábrázolja.
A terem nemcsak a művészeti értékei miatt különleges. A polcokon olyan történelmi dokumentumok és ritkaságok találhatók, amelyek a magyar művelődéstörténet szempontjából is jelentősek.
A gyűjtemény egyik legismertebb darabja az 1473-ban nyomtatott Budai Krónika. Itt őrzik Mikes Kelemen törökországi leveleinek kéziratait, valamint Mozart egyetlen olyan magyarországi levelét is, amelyet a zeneszerző saját kezűleg írt.
A könyvtár állománya több mint 160 ezer könyvtári egységet foglal magában, közöttük kódexeket, ősnyomtatványokat és értékes kéziratokat.
Eger könyvtára tehát nem egyszerűen egy szép történelmi terem: a város egykori tudományos és egyetemi terveinek máig fennmaradt emléke.
Különlegessége: a Mozart-levél, a Budai Krónika és a Kracker-féle mennyezetfreskó egyetlen történelmi térben található.
Könyvtár és látogatási információk: Egri Főegyházmegye – Líceum
2. Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár – több mint ezer év tudása
A Pannonhalmi Bencés Főapátság könyvtára Magyarország egyik legrégebbi és legjelentősebb történelmi gyűjteménye. Története a bencés monostor több mint ezeréves múltjához kapcsolódik. Az apátság 1996 óta az UNESCO világörökség része.
A klasszicista teremkönyvtárba belépve monumentális polcrendszer, szobrok, díszes oszlopfők és festett mennyezet fogadja a látogatót. A könyvtár különleges hangulatát a több emelet magasságában elhelyezett könyvespolcok és a történelmi belső tér egysége adja.
A gyűjtemény mintegy 400 ezer kötetet őriz. Kincsei között 18 kódex, közel 230 ősnyomtatvány és számos különleges történeti dokumentum található.
A pannonhalmi könyvtár egyik legjelentősebb emléke az 1055-ben keletkezett tihanyi alapítólevél, amely a legrégebbi, eredetiben fennmaradt magyar nyelvemlékünket tartalmazza.
A könyvtár mennyezetének központi alakja Pallasz Athéné, a bölcsesség és a tudomány jelképe. A falakon ókori tudósok, költők és a magyar történelem jelentős alakjainak ábrázolásai láthatók.
Különlegessége: a több mint ezeréves szerzetesi könyvkultúra, a ritka kódexek és a történelmi magyar nyelvemlékek.
További információ: Pannonhalmi Főapátság
3. ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár – Lotz Károly freskói alatt
Budapest belvárosában, a Ferenciek tere közelében található az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, amelynek története 1561-ig nyúlik vissza.
A mai épületet Skalnitzky Antal tervei alapján emelték, és 1876-ban nyitották meg. Már a homlokzata is figyelemre méltó, de az igazi látványosság az épület belsejében található.
A könyvtár legimpozánsabb terme a Nagyolvasó, más néven Díszterem. A 228 négyzetméteres, mintegy 15 méter belmagasságú helyiség falait Lotz Károly freskói díszítik. A festményeken allegorikus nőalakok jelenítik meg a különböző tudományokat és művészeteket.
A természetes fény a hatalmas ablakokon és a mennyezeti üvegtetőn keresztül érkezik a terembe. A bejárat fölött Than Mór I. Ferenc Józsefet ábrázoló festménye látható.
A könyvtár gyűjteménye közel kétmillió dokumentumból áll. Több mint százötven kódexet, köztük corvinákat, valamint mintegy 1200 ősnyomtatványt is őriznek.
Érdekesség, hogy a könyvtár egyik első segédkönyvtárosa, Garay János költő a Nagyolvasóban lakott, és 1853-ban itt halt meg. A termében ma is látható a szobra.
Különlegessége: a Lotz-freskókkal díszített, hatalmas belmagasságú Nagyolvasó és a csaknem fél évezredes könyvtártörténet.
Látogatási információk: ELTE Egyetemi Könyvtár – Könyvtárlátogatás
4. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – olvasás egy főúri palotában
Budapest egyik legkülönlegesebb könyvtári helyszíne a Wenckheim-palota, amely ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának ad otthont.
A neobarokk palotát Meinig Artúr tervei alapján építették 1889-ben. Eredetileg Wenckheim Frigyes gróf és családja főúri rezidenciája volt, majd 1931-ben könyvtári funkciót kapott.
A történelmi épület termeiben ma is felismerhetők az egykori főúri lakóhely elegáns részletei. Díszes csillárok, gazdagon dekorált mennyezetek, márványfelületek és reprezentatív termek idézik fel a palota eredeti hangulatát.
A könyvtár egyik legnagyobb vonzereje éppen az, hogy az olvasás és a tanulás egy egykori arisztokrata rezidencia környezetében történhet.
Az épületegyüttes az ezredfordulón teljes körű felújításon esett át, és Europa Nostra-díjat is kapott. A történelmi palotát modern könyvtári szárnyakkal bővítették, így a régi építészet és a mai könyvtári szolgáltatások találkoznak benne.
A könyvtár turistajeggyel is látogatható, tehát azok is megcsodálhatják a belső tereket, akik nem olvasójeggyel érkeznek.
Különlegessége: egy valódi főúri palota termeiben működik a főváros egyik legjelentősebb könyvtára.
Látogatási információk: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – Műemlék épületeink
5. Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára – klasszicista terem, évszázados könyvekkel
A sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára a magyar oktatás- és művelődéstörténet egyik meghatározó helyszíne. A kollégiumot 1531-ben alapították, könyvgyűjteménye pedig az évszázadok során jelentős kulturális értékké fejlődött.
A könyvtár leglátványosabb része a Pollack Mihály tervei alapján kialakított klasszicista teremkönyvtár.
A belső tér meghatározó elemei a sötét faburkolatú könyvespolcok, a dór oszlopokon nyugvó galéria és a csillagmintás parketta. A mennyezetet Apollo és Minerva alakja köré komponált festmények díszítik.
A terem polcain mintegy 25 ezer régi kötet sorakozik. Különösen érdekes, hogy a könyvek jelentős részét ma is abban a rendben őrzik, ahogyan a 19. század közepén elhelyezték őket.
A könyvtár történetéhez a Rákóczi család öröksége is kapcsolódik. A gyűjtemény egyes értékes kötetei és kéziratai a történelem viharait is átvészelték.
A második világháború idején számos értékes dokumentumot biztonságba helyeztek. A Szovjetunióba került pataki könyvek egy része csak 2006-ban térhetett vissza Sárospatakra: 134 kötet és 10 töredék érkezett haza Nyizsnyij Novgorodból.
Különlegessége: a történelmi terem eredeti könyvelrendezése és a Rákócziakhoz is kapcsolódó gyűjtemény.
További információ: Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtára
Magyarország könyvtárai: ahol az építészet és a történelem találkozik
Az öt könyvtár különböző történelmi korszakokat, építészeti stílusokat és kulturális hagyományokat képvisel. Közös bennük, hogy a könyvek mellett maguk az épületek is önálló értéket jelentenek.
Eger Főegyházmegyei Könyvtára különösen jó példája annak, hogy egy vidéki magyar város milyen jelentős kulturális örökséget őriz. A Líceum könyvtárterme, a mennyezeti freskó, a ritka kéziratok és a Mozart-levél nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó értékek.
Ezek a helyek arra is emlékeztetnek, hogy a könyvtárak nem csupán a könyvek tárolására szolgálnak. Évszázadok tudását, művészetét és történeteit őrzik, miközben ma is látogatható, élő kulturális intézmények.
Források
Minden, ami Eger – Eger hét titka: legendák, elfeledett történetek
Egri Főegyházmegye – Líceum és Főegyházmegyei Könyvtár
ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár – A könyvtárról
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – Wenckheim-palota
Sárospatak Turizmus – Református Kollégium Nagykönyvtára
Hello Hungary – Öt hazai könyvtár, ahol az építészet is lenyűgöz




.jpg)
Legutóbbi hozzászólások