Recsk emlékezete – egy történész vallomásán keresztül idézi fel a titkos kényszermunkatábor történetét a TV Eger

A Mátra erdeinek csendjében ma emlékhely őrzi a huszadik századi magyar történelem egyik legsötétebb fejezetét. A recski kényszermunkatábor 1950 és 1953 között működött, miközben létezését a kommunista államhatalom szigorú titokként kezelte. A TV Eger új kisfilmje M. Kiss Sándor Széchenyi-díjas történész visszaemlékezésén keresztül közelíti meg Recsk történetét, és azt is megmutatja, miként vált a mátrai település neve a politikai elnyomás egyik legismertebb magyarországi jelképévé.

A film különös jelentőségét adja, hogy M. Kiss Sándor 2025-ben elhunyt, így megszólalása ma már egy lezárt történészi életmű részének is tekinthető. A kutatót eredetileg a második világháború alatti magyar ellenállás történetének vizsgálata vezette el Recskhez. Munkája során számos egykori internálttal beszélt, személyes visszaemlékezéseiket pedig történeti forrásként is igyekezett megőrizni.

1950. július 19-én kezdődött Recsk története

A Nemzeti Emlékezet Bizottságának kutatásai szerint 1950. július 19-én hajnalban érkezett meg az első 35 internált a Recsk fölött emelkedő Csákánykő térségébe. Az Államvédelmi Hatóság irányítása alatt létrehozott titkos tábort szovjet minta alapján szervezték meg.

Az első foglyok között a kommunista politikai irányvonallal szembekerült szociáldemokraták voltak. A később idehurcoltak között azonban egykori katonatiszteket, értelmiségieket, politikusokat, munkásokat és a második világháborús ellenállás résztvevőit is találunk. Sokakat bírósági ítélet nélkül internáltak.

Különösen kegyetlen mozzanata a történetnek, hogy a foglyokkal építtették fel saját táborukat. Barakkokat emeltek, kerítést készítettek, majd a közeli kőbányában végeztek rendkívül nehéz fizikai munkát.

Akár 1800 ember is megfordulhatott a táborban

A különböző történeti forrásokban eltérő létszámadatok szerepelnek, ezért a gyakran emlegetett „mintegy kétezer fogoly” mellett érdemes pontosítani. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága több összefoglalójában nagyjából 1800 internáltról ír, más kutatások 1200–1800 közötti létszámot említenek.

A táborban a foglyokat kemény fizikai munkára kényszerítették. A rossz élelmezés, a kimerültség, a betegségek és az őrség brutalitása egyaránt része volt a mindennapoknak. A pontos halálozási adatok körül továbbra is vannak bizonytalanságok; a források ezért eltérő számokat közölnek.

A táboron belül külön büntetőbarakk is működött. A NEB összefoglalója szerint a büntetés különösen kegyetlen formái közé tartozott többek között a vizesverem, a szekrényfogda és a gúzsba kötés.

A szökés, amely megtörte a csendet

Recsk történetének egyik rendkívüli epizódja Michnay Gyula 1951-es szökése volt. A férfi külföldre jutott, és mintegy hatszáz fogolytársa nevét tudta emlékezetből felidézni. A névsort a Szabad Európa Rádióban olvasták be.

Ez sok család számára az első hírt jelentette arról, hogy eltűnt hozzátartozójuk életben van, és Recsken tartják fogva.

A tábor ugyanis nem egyszerűen elzárt intézmény volt: létezését is titkolták.

1953 szeptemberében távoztak az utolsó foglyok

Sztálin 1953 márciusában bekövetkezett halála és a magyar belpolitikai változások után megkezdődött az internálási rendszer felszámolása. A recski tábort 1953-ban megszüntették, az utolsó foglyok szeptemberben hagyták el a területet.

A szabadulás azonban nem jelentette azt, hogy szabadon beszélhettek az átéltekről. A távozókkal titoktartási nyilatkozatot írattak alá, Recsk létezése pedig évtizedeken keresztül tabutéma maradt. A NEB szerint a tábor 1953 és 1989 között államtitoknak minősült.

A fizikai nyomokat is igyekeztek eltüntetni. A tábor építményeinek jelentős részét lebontották, a területet pedig erdősítették. Egy visszaemlékezés szerint 1957-ben még a kerítésből származó mintegy tíz kilométernyi szögesdrótot is elszállították.

M. Kiss Sándor számára Recsk nem pusztán egy hely volt

A TV Eger filmjének egyik legérdekesebb szála éppen az, hogyan jutott el egy fővárosi történész kutatómunkája a Mátrába.

M. Kiss Sándort a második világháborús magyar ellenállás kutatása vezette el az egykori recski internáltakhoz. A személyes interjúk azért váltak különösen fontossá, mert egy olyan korszak történetét segítettek rekonstruálni, amelynek dokumentumait részben eltüntették, részben hosszú időre elzárták a nyilvánosságtól.

M. Kiss Sándor történészi pályáján később az 1956-os forradalom és az azt követő megtorlás vizsgálata is meghatározó szerepet kapott. 2023-ban nyolcvanadik születésnapjához kapcsolódva jelent meg „Szembesülés – Válogatott írások, 1974–2023” című kötete, amely csaknem fél évszázad kutatói munkájából válogatott.

A Széchenyi-díjas történész 2025-ben, 82 éves korában hunyt el.

Ezért a TV Eger most közzétett felvétele már túlmutat egy történelmi ismeretterjesztő filmen: egy olyan kutató személyes tanúságtétele is, aki még találkozhatott és beszélhetett Recsk egykori foglyaival.

A Mátra csendje ma már az emlékezés helye