Eger értékei között elsőként talán a vár, a barokk belváros vagy a történelmi épületek jutnak eszünkbe. Pedig a városnak van egy másik, élő öröksége is: az idős fák és fasorok. Platánok, tiszafák, páfrányfenyők, mamutfenyők, gesztenyék és tölgyek mesélnek a város múltjáról – némelyikük már akkor árnyékot adott, amikor Eger utcái egészen más képet mutattak.
Élő műemlékek Egerben
Eger városképének meghatározó részei a parkok, kertek és fasorok. A városban többek között nagyméretű platánfák, páfrányfenyők, tiszafák, mamutfenyők, mocsári ciprusok, keleti tamariskák, vasfák, sóskafák, gesztenyefák, japánakácok, török mogyorók, hársak és piramistölgyek találhatók.
Ezek között akadnak olyan példányok is, amelyek életkora meghaladhatja a száz évet. Értékük azonban nem pusztán a korukból következik. Egy idős fa egyszerre lehet botanikai, tájképi, kultúrtörténeti és városképi érték.
A városi zöldfelületek jelentőségét Eger szabályozása is elismeri. A város zöldterületeire vonatkozó önkormányzati rendelet hatálya többek között a közparkokra, sétányokra, fasorokra és fákra, valamint a külön rendeletben meghatározott helyi jelentőségű védett természeti értékekre is kiterjed.
Az Egri Értéktárba is bekerültek
Különösen érdekes, hogy „Eger város védett fái, értékes utcafasorai” hivatalosan is az Egri Értéktár részévé vált.
Az értéket az Egri Városszépítő Egyesület javasolta felvételre. Az Egri Értéktár Bizottság 2015. június 16-án, a 11/2015. számú döntésével egyhangúlag fogadta el a javaslatot.
Ez azért is fontos, mert a város történetének nemcsak épületei, szobrai és műalkotásai lehetnek megőrzendő emlékei. Egy több generációt kiszolgáló fasor vagy egy százéves famatuzsálem ugyanúgy hozzátartozhat Eger karakteréhez.
Hol találkozhatunk különleges fákkal?
Az értéktári összeállítás több egri helyszínt is megnevez. Ilyen többek között a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum kertje, a Termálfürdő, az Érseki Hivatal kertje, az Eszterházy Károly tér, a Grőber urnatemető, az Agria Park – az egykori Dohánygyár – területe, valamint több oktatási és közintézmény udvara.
Külön figyelmet érdemelnek azok az utcafasorok is, amelyek ugyan nem feltétlenül egyedi helyi védelem miatt fontosak, mégis jelentős városképi értéket képviselnek. Az eredeti értéktári ismertető ezek között említi az Ady Endre utcai és a Szvorényi utcai vadgesztenyefasort, valamint a Kossuth Lajos utca nyugati ostorfáit.
Egy fasor jelentősége sokkal nagyobb annál, mint hogy nyáron árnyékot biztosít. Meghatározza az utca arculatát, összeköti annak épületeit, mérsékli a nyári felmelegedést, és élőhelyet teremt számos állatfajnak.
Az Ady Endre utcai vadgesztenyék különleges védelmet kaptak
Az egyik legérdekesebb friss fejlemény éppen az Ady Endre utcához kapcsolódik.
Eger önkormányzata 2026 májusában arról számolt be, hogy biológiai növényvédelmi kísérlet kezdődött az Ady Endre utcai vadgesztenyefasoron. A fákra úgynevezett mini petefürkész kapszulákat helyeztek ki. A módszer célja a vadgesztenyék egyik jellegzetes kártevője, a vadgesztenyelevél-aknázómoly kártételének visszaszorítása.
A város közlése szerint Eger közterületi vadgesztenyefáinak védelméről már több mint húsz éve gondoskodnak, az új eljárással azonban környezetkímélőbb növényvédelmi lehetőséget próbálnak ki. Ha a kísérlet beválik, a módszert más egri vadgesztenyefák esetében is alkalmazhatják.
Ez jól mutatja, hogy a régi fasorok megőrzése nem egyszerűen abból áll, hogy „nem vágják ki” őket. Az idős városi fák folyamatos gondozást, állapotfelmérést és sokszor speciális növényvédelmet igényelnek.
Megmentették Eger egyik százéves piramistölgyét
2026 nyarán egy másik egri famatuzsálem is a figyelem középpontjába került.
A Grőber temető egyik több mint százéves piramistölgye helyi jelentőségű védett természeti érték. A fa állapota miatt szakértői vizsgálat készült. Bár a koronában korhadást és veszélyes ágakat is találtak, a szakvélemény szerint a fa összességében életképes, gyökérzete és törzse stabil.
Az önkormányzat ezért a kivágás helyett a piramistölgy megmentése mellett döntött.
Talán ez az egyik legjobb példája annak, mit jelent valójában egy idős fa védelme: nem minden problémás példányt kell automatikusan kivágni. Szakszerű vizsgálattal és megfelelő beavatkozással egy-egy különleges fa még hosszú ideig része maradhat a városnak.
Nemcsak természetvédelmi, hanem városképi érték
Eger jelenlegi településképi szabályozása külön hangsúlyozza a város történelmi, építészeti, városképi és természeti értékeinek megóvását. A szabályozás céljai között a városkép és a táj jellegzetes karakterének megőrzése is szerepel.
A város honlapján elérhető településrendezési dokumentumok között külön melléklet foglalkozik a helyi természetvédelmi oltalom alatt álló területekkel és értékekkel is.
Mindez azért lényeges, mert Eger hangulatát nem lehet kizárólag az épületekkel megőrizni. Egy régi utca egészen másképpen fest százéves lombkoronák alatt, mint fák nélkül.
A fák Eger történetének néma tanúi
Egy öreg fa mellett naponta százak haladhatnak el anélkül, hogy belegondolnának: az a fa talán már nagyszüleik vagy dédszüleik gyermekkorában is ugyanazon a helyen állt.
Látta átalakulni az utcát, megváltozni a közlekedést, házak épültek és tűntek el mellette. Generációk sétáltak el alatta.
Ez teszi Eger idős fáit különösen értékessé.
Nem egyszerűen növények, hanem a város élő emlékei.
Éppen ezért érdemes lenne az egri védett fákat és történelmi fasorokat egy külön városi séta keretében is bemutatni. Egy ilyen „Eger famatuzsálemei” útvonal egyszerre lehetne helytörténeti, természetvédelmi és turisztikai program.
Mert Eger múltját nemcsak a vár kövei, a barokk házak falai és a templomtornyok őrzik.
Őrzik azok a fák is, amelyek már száz éve ugyanott várják a tavaszt.
Források
Eger város hivatalos oldala – Egri Értéktár BizottságEger – Megmentették a piramistölgyetEger – Mini petefürkészek védik a vadgesztenyefákatEger város szabályozási tervei és természetvédelmi mellékleteiNemzeti Jogszabálytár – Eger zöldterületeire vonatkozó önkormányzati rendelet
Legutóbbi hozzászólások