Bélapátfalva – ahol a Bél-kő sziklavilága és a ciszterci múlt találkozik

A Bükk nyugati peremén kevés olyan hely akad, ahol a természet, a földtörténet és a csaknem nyolcszáz éves épített örökség ennyire szorosan kapcsolódik egymáshoz. Bélapátfalván a Bél-kő tanösvény, a hegy hatalmas egykori bányaudvara és a lábánál álló ciszterci apátsági templom együtt kínál különleges kirándulást.

A Bél-kő már messziről meghatározza Bélapátfalva látképét. Fehéres-szürkés mészkőfalai egészen más karaktert adnak a tájnak, mint a Bükk erdővel borított hegyei. A látvány egyszerre természetes és ember formálta: a hegyen közel egy évszázadon át zajló mészkőbányászat olyan nyomokat hagyott, amelyek ma is jól láthatók.

A Bél-kő tanösvény – út a hegy tetejére

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által fenntartott Bél-kői tanösvény egyik különlegessége, hogy közvetlenül a középkori ciszterci apátsági templomtól indul. A hivatalos túraleírás szerint az útvonal 7 állomáson keresztül vezet a Bél-kő megmaradt, 815 méter magas csúcsáig. A részletes útvonaladatok mintegy 6,55 kilométeres hosszt és körülbelül 500 méter emelkedést adnak meg.

A tanösvény azonban jóval több egyszerű hegyi túránál. Útközben a kirándulók megismerhetik a Bél-kő földtani felépítését, a Bükk kialakulásának történetét, a sziklagyepek növény- és állatvilágát, valamint a környék kultúrtörténetét is.

Különösen érdekes, hogy a Bél-kő gerincén két növényföldrajzi körzet, a Délnyugati-Bükk és az Északi-Bükk határa találkozik. Emiatt viszonylag kis területen eltérő növényföldrajzi világok fajai jelenhetnek meg. A Szász-bércen pedig párnalávából kialakult kőzet és szilikát-sziklagyep is megfigyelhető.

Egy hegy, amelyből több mint hétmillió köbméter hiányzik

A Bél-kő mai arculatának megértéséhez hozzátartozik a bányászat története is.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság adatai szerint a hegyből a közel száz évnyi kitermelés során mintegy 19 475 000 tonna mészkövet bányásztak ki. Becsléseik szerint ez azt jelenti, hogy a Bél-kő eredeti tömegéből több mint hétmillió köbméternyi kőzet hiányzik.

1963-ig két bánya tölcséres művelése folyt az oldalban. Miután a bányafal veszélyessé vált, 730 méteres magasságban megnyitották a felső kőbányát. A kitermelés egészen a cementgyár bezárásáig folyt, és 2002-re lezárult a kőfejtő történetének ipari időszaka.

A hatalmas bányaudvar ma különös, szinte holdbéli tájként tárul a kirándulók elé. Egyszerre mutatja meg az ember tájátalakító erejét és azt, ahogyan a természet lassan újra birtokba veszi a korábban művelt területeket.

A csúcson minden lépés értelmet nyer

A tanösvény legnagyobb jutalma természetesen maga a panoráma.

A Bél-kő megmaradt 815 méteres csúcsáról tiszta időben hatalmas terület tárul a kirándulók elé. A túra ugyan jelentős emelkedést tartalmaz, de a Bükki Nemzeti Park megfogalmazása szerint a magasból nyíló kilátás „minden erőfeszítést feledtet”.

A csúcs ráadásul nem feltétlenül jelenti a kirándulás végét. Innen a sárga háromszög jelzésen tovább lehet indulni többek között a Bükk-fennsík, Szilvásvárad, Felsőtárkány és Szarvaskő irányába, illetve vissza lehet térni Bélapátfalvára a Katonasírok és a Gyári-tó érintésével.

A hegy lábánál közel nyolcszáz év történelme áll

A Bél-kő tövében álló ciszterci apátsági templom önmagában is megér egy kirándulást.

A bélháromkúti monostort 1232 körül II. Kilit egri püspök alapította, a szerzetesek pedig a pilisi anyamonostorból érkeztek. Az épülő monostort már az 1241–42-es tatárjárás idején feldúlták.

A ma látható templom egyik legfeltűnőbb sajátossága a ciszterci építészet egyszerűsége. Torony nélkül épült, háromhajós, keresztházas kialakítású épület, amelynek történetében a román, a gótikus és később a barokk korszak is nyomot hagyott. A nyugati homlokzat egyik ékessége a rózsaablak és a jellegzetes, sávosan kialakított kőhomlokzat.

A középkori kolostor épületei nem maradtak fenn ilyen épségben. Régészeti kutatások azonban feltárták többek között a kerengő és más kolostori részek alapfalait. A 19. században ezen a területen kőedénygyár is működött; a BNPI szerint az apátfalvi üzemet 1834-ben alapították, és 1927-ig termelt.

2026-ban új korszak kezdődött az apátság történetében

A templom az elmúlt években jelentős műemléki rekonstrukción esett át. A munkálatok 2022-ben kezdődtek, az átfogó felújítás érdemi része pedig 2025 decemberére készült el. Megújult többek között a tetőszerkezet, a vízelvezetés és számos történeti kőrészlet, valamint új látogatóközpont és múzeumi tér is létesült.

2026. május 30-án Ternyák Csaba egri érsek megáldotta a felújított templomot és felszentelte az új oltárt, amelybe Néri Szent Fülöp ereklyéjét helyezték.

Fontos azonban az aktuális látogatási helyzet: az Egri Főegyházmegye június 9-i közlése szerint további restaurálási és rekonstrukciós munkák miatt az apátsági templom, a látogatóközpont és a múzeum határozatlan ideig zárva tart. Ezért indulás előtt mindenképpen érdemes ellenőrizni a legfrissebb látogatási információkat.

Érdekesség: télen különleges madárvendég érkezhet

A Bél-kő nemcsak geológiai és botanikai értékei miatt érdekes. A sziklás terület egyik különleges téli vendége a hajnalmadár. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2026 februárjában külön hajnalmadár-megfigyelő túrát is szervezett a hegyen.

A tanösvény is tovább fejlődik

A Bél-kőn jelenleg természetvédelmi fejlesztés is zajlik. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság projektje a volt felső bányaudvar és az oda vezető utak fejlesztését is érinti. A projekt időtartama 2025. április 1-jétől 2026. december 31-ig tart, és 100 millió forintos európai uniós támogatásból valósul meg.

Ezért a túra előtt az esetleges időszakos korlátozásokról is célszerű tájékozódni.

Bélapátfalva különleges hármasa

A Bél-kő, a tanösvény és az apátság együtt olyan úti célt alkot, ahol egyetlen kirándulás során több százmillió éves kőzetek, egy közel nyolcszáz éves templom, az ipartörténet nyomai és a Bükk különleges élővilága találkozik.

A hegy sebei ma már maguk is történetet mesélnek. A bányaudvar monumentális falai emlékeztetnek a múlt iparára, miközben körülöttük lassan ismét teret nyer az erdő és a természet. Alattuk pedig továbbra is ott áll a ciszterci templom – túlélve tatárjárást, évszázados pusztulást és számtalan átépítést.

Bélapátfalva ezért nem egyszerűen egy kirándulóhely a Bükkben: olyan hely, ahol néhány kilométeren belül a természet és csaknem nyolcszáz év emberi történelme járható végig.

Fotó: Melinda Veisz-Ludas