Egy város nemcsak épületekből és utcákból áll. Eger történetéhez ugyanúgy hozzátartoznak azok a helyek is, amelyek ma már nincsenek meg, átalakultak, más nevet kaptak, vagy egészen más funkciót töltenek be.
Az idősebb egriek emlékezetében még ott vannak a régi üzletek kirakatai, a vendéglők teraszai, a mozik előadásai, a strand régi medencéi és azok a találkozóhelyek, ahol egykor szinte mindenki megfordult.
Eltűnt Eger nyomába eredünk: olyan épületeket és helyeket idézünk fel, amelyek egykor a város mindennapjaihoz tartoztak.
A régi Állami Áruház – mielőtt megjelent a Centrum
A mai Dobó tér látványa sokat változott az elmúlt évtizedekben. Az egyik legszembetűnőbb változás a mai Centrum Áruház helyén történt.
Korábban itt állt az Egri Állami Áruház alacsonyabb épülete. Egy 1956-ban, a Líceum teraszáról készített fényképen még jól kivehető a régi áruház.
A ma ismert Centrum épületét az 1970-es években emelték Peschka Alfréd tervei alapján. Méretével és modern megjelenésével teljesen új elemet hozott a történelmi belvárosba.
A régi Állami Áruház eltűnésével azonban nem egyszerűen egy épület változott meg. Az egykori Dobó tér látványából is elveszett egy darab.
Eger elveszett épületeinek nyomában – HEOL
A Korona, amelyből Park Szálló lett
Eger régi vendéglátásának egyik fontos szereplője volt a Korona Szálló.
A Magyar Nemzeti Digitális Archívum adatai szerint az épületet 1927-ben kezdték építeni, és 1929-ben adták át. Wälder Gyula tervezte a kétemeletes, barokkos megjelenésű szállodát, amelyben 40 vendégszoba, két étterem és söröző is működött.
A szálloda története során többször nevet váltott. Volt Táncsics Szálló, Egri Csillag, majd Park Szálló is.
A Park neve sok egri számára már egy egészen más korszakot jelent. Nem pusztán szálloda volt: környezetében pezsgő vendéglátó élet alakult ki.
Korona Szálló, Eger – Magyar Nemzeti Digitális Archívum
Fehérszarvas, Fagylaltkert, Grill bár – egy eltűnt egri világ
A Park Szálló környékét egy időben szinte külön szórakoztatónegyedként lehetett megélni.
A Fehérszarvas Vadásztanya a Park Szállóhoz tartozott, és a színháztól alig száz méterre működött. Mellette volt a Fagylaltkert, ahol élőzene is szólt, a közelben pedig a hajnalig nyitva tartó Grill bár várta a vendégeket. A Park másik oldalán az Eger Hotel régebbi szárnyának Hall nevű helyiségében ugyancsak élőzenére lehetett táncolni.
Konkoly György visszaemlékezése szerint a Fehérszarvas 1969 szeptemberében nyitott.
Ma már nehéz elképzelni azt a hangulatot, amikor néhány percnyi sétával étteremből fagylaltkertbe, onnan bárba, majd táncolni lehetett menni.
Nem csupán vendéglátóhelyek tűntek el. Egy egész esti életforma változott meg.
A Fehérszarvas Vadásztanya története és visszaemlékezések – HEOL
Amikor moziba menni még esemény volt
Eger mozitörténete jóval több mint százéves.
Az első mozgóképes előadásokat már 1907-ben láthatta az egri közönség. Kezdetben vándormozisok érkeztek a városba. A némafilmek vetítését még élőzene kísérte.
Később kávéházakban is tartottak filmvetítéseket. A Kossuth úti Nemzeti Kávéházban például 1908–1909-ben hétvégenként rendeztek előadásokat.
Az állandó mozik megjelenése aztán új korszakot nyitott.
Az Uránia története különösen érdekes. Az épület eredetileg egy 1763-ban emelt barokk lakóház volt, amelyet később jelentősen átalakítottak a mozi számára. Az Iparosok Mozi Vállalata 1913. augusztus 23-án tartotta benne az első előadást.
1950-ben az Uránia a Vörös Csillag nevet kapta, 1968-ban pedig jelentősen modernizálták a belső terét.
Az Uránia épülete tehát nem tűnt el, mégis egy olyan egri mozikultúra emléke, amely gyökeresen megváltozott. Régen a mozi nem egyszerűen filmnézést jelentett: találkozóhely, randevú és közösségi esemény is volt.
Az egri Uránia Mozi története – Mozivilág
Az egri strand, ahogy nagyszüleink ismerték
Kevés helyhez kötődik annyi személyes emlék Egerben, mint a strandhoz és az uszodákhoz.
A fürdőkultúra története évszázadokra nyúlik vissza: az egri langyos forrásokról már egy 1495-ös számadáskönyv is említést tesz. A későbbi Török fürdő elődjét, Arnaut pasa meleg vizű fürdőjét a 17. század elején építették.
A modern strand kialakulásának fontos állomása volt az 1930-as évek eleje. Az egykori érseki malmot 1930-ban lebontották, majd 1933-ra elkészült az új, 25×50 méteres nagymedence. Később további medencékkel és napozóterületekkel bővült a fürdő.
Az egykori strand hangulata azonban egészen más volt. Kabinsorok, régi medencék, büfé és generációkon át kialakult szokások tartoztak hozzá.
A strand megmaradt, de az a strand, amelyet egy ötvenes, hatvanas vagy hetvenes évekbeli egri ismert, már nagyrészt az emlékezetben és a fényképeken él.
Egri Magazin – az egri fürdők története
A legendás Bárány
Az egri sportélet egyik legfontosabb helyszíne a Bárány uszoda.
Az uszoda az egykori Csillag csárda udvarán épült Bárány Géza és Márkus Béla tervei alapján. 1925. május 25-én, pünkösdhétfőn adták át, méghozzá mintegy háromezer néző előtt rendezett úszó- és vízilabda-versenyekkel.
Az 50 méteres medencét helyben fakadó meleg vizű források táplálták. Különlegessége volt, hogy a medence alját kavicsréteg borította, és ezen keresztül tört fel a víz.
Generációk tanultak itt úszni, sportolók és vízilabdázók egész sora nőtt fel a Bárányban.
A régi létesítmény építményeinek jelentős részét a rekonstrukció során elbontották, majd úgy építették újjá a komplexumot, hogy a hely történelmi és sportbeli jelentőségéből minél többet megőrizzenek.
A sporthagyomány ereje – a Bárány uszoda története
Eltűntek a régi találkozóhelyek is
A város történetéből nem csak az építészet érdekes.
Egy-egy cukrászda vagy presszó legalább olyan fontos része lehet a helyi emlékezetnek, mint egy nevezetes épület.
Ilyen volt például a Dobos Cukrászda is a Széchenyi utca 6. szám alatt. 1966. május 14-én nyitotta meg kapuit, és hosszú időre az egriek egyik ismert találkozóhelyévé vált.
Ezeknek a helyeknek a történetét azonban nem lehet pusztán évszámokkal elmesélni.
Ott vannak mögöttük az első randevúk, családi vasárnapok, ballagások, baráti találkozók és azok az egyszerű hétköznap délutánok, amelyekről akkor még senki sem gondolta, hogy egyszer nosztalgikus emlékké válnak.
A legendás Dobos Cukrászda története – Minden, ami Eger
Eger folyamatosan változik
Ha egymás mellé teszünk egy ötven, nyolcvan vagy száz évvel ezelőtti egri fényképet és egy ma készült fotót, néha csak néhány részlet változott meg. Máskor szinte rá sem ismerünk a helyszínre.
Eltűntek épületek. Átépültek üzletsorok. Más nevet kaptak szállodák. Bezártak éttermek, presszók és boltok. Megváltozott a strand, átalakultak a terek, és velük együtt megváltoztak az egriek találkozási szokásai is.
Mégsem tűnik el minden.
Egy régi fénykép, egy képeslap vagy akár egy megsárgult étlap képes visszahozni azt az Egert, amelyet ma már nem találunk meg a város utcáin.
Ön mire emlékszik?
Melyik régi egri hely hiányzik Önnek a legjobban?
A Park Szálló? A Fehérszarvas? Egy régi presszó? Egy üzlet, ahová gyerekként járt? A strand valamelyik régi medencéje? Egy olyan vendéglő vagy szórakozóhely, amelynek ma már a nyoma sincs?
Írja meg emlékeit, és ha van régi egri fényképe, ossza meg velünk!
Mert Eger történetét nemcsak levéltárak és könyvek őrzik.
Hanem azok az emberek is, akik még emlékeznek rá.
Források
HEOL – Eger elveszett épületeinek nyomában
Magyar Nemzeti Digitális Archívum – Korona Szálló, Eger
Magyar Építőművészet – A sporthagyomány ereje, Bárány uszoda
HEOL – A Fehérszarvas Vadásztanya titkai
Legutóbbi hozzászólások