Ráckapu tér – ahol Eger történelmi kapuja, a Rákóczi-emlék és a modern város találkozik

Eger történelmi belvárosának egyik legforgalmasabb csomópontja a Ráckapu tér, amely első pillantásra csupán egy közlekedési csomópontnak tűnhet. Valójában azonban ez a hely évszázadok óta fontos szerepet tölt be a város életében. Egykor itt állt Eger egyik legfontosabb városkapuja, később II. Rákóczi Ferenc diadalmas bevonulásának helyszíne lett, napjainkban pedig a történelmi belvárost köti össze a Szalaparttal és a borvidékkel.

A Ráckapu története

A tér neve az egykori Rác kapuról származik. A középkori Egert magas városfal övezte, amelyet egészen a 19. század végéig fenntartottak. A falakon mindössze négy nagy kapu vezetett át:

Cifra kapu

Hatvani kapu

Maklári kapu

Rác kapu

A kapuk nemcsak védelmi szerepet töltöttek be, hanem gazdasági jelentőségük is volt. Az érsekség és a káptalan vámot szedett az áruk után, a kapuőrök pedig piaci helypénzt is beszedtek.

A történész Breznay Imre feljegyzése szerint mind a négy nagy kapu háromnyílású volt: középen haladtak át a szekerek, két oldalán pedig a gyalogosok.

A mai Ráckapu helyén álló kaput eredetileg Szent Miklós kapunak nevezték, mivel a közeli szerb ortodox (rác) templom védőszentje Szent Miklós volt. A török korban Martalóc-kapu néven ismerték, majd a hódoltság után kapta mai nevét az itt letelepedő szerb (rác) lakosságról.

Fotó: Tóth Györgyi

II. Rákóczi Ferenc egri bevonulása

február 28-án Eger történetének egyik legünnepélyesebb eseményére került sor.

II. Rákóczi Ferenc ezen a kapun keresztül vonult be a városba, ahol az egész lakosság fogadta.

A kortárs beszámolók szerint Telekessy István püspök a papság élén üdvözölte a fejedelmet, akit Rákóczi később szinte atyjának nevezett emlékirataiban.

Ennek emlékét ma egy Rákóczi-emléktábla őrzi a téren.

A szabadságharc idején Eger gyakorlatilag hadiszállássá vált. Innen irányították a katonai hadműveletek jelentős részét, ugyanakkor fontos diplomáciai központként is működött.

Egy sajtótörténeti különlegesség

Kevesen tudják, hogy Magyarország első rendszeresen megjelenő hírlapja, a Mercurius Hungaricus első száma 1705. május 30-án egri keltezéssel jelent meg.

Bár a lapot nem Egerben nyomtatták, a keltezés jól mutatja, milyen fontos politikai központtá vált ekkor a város.

A Ráckapu téri viadukt

Az 1970-es évekre Eger történelmi utcái már nem bírták el a folyamatosan növekvő autóforgalmat.

1974-ben döntés született a 25-ös főút új nyomvonalának kialakításáról.

A munkák:

1976-ban kezdődtek,

1978-ban indult a viadukt építése,

jelentős bontásokkal és tereprendezéssel jártak.

A felüljáró ma is a város egyik legfontosabb közlekedési műtárgya.

Érdekességek:

147 méter hosszú,

hét nyílású vasbeton szerkezet,

12,7 méter széles,

íves kialakítású,

hét utcát kapcsol össze.

Az építkezés idején korszerűsítették a közműveket, új aluljárók és támfalak is készültek, amelyek ma is meghatározzák a tér arculatát.

Az 1919-es emlékmű

A tér egyik kevésbé ismert alkotása az 1919-es emlékmű, amely az 1919. május 12-én Egert védő vöröskatonák emlékét őrzi.

A siroki kőből készült obeliszket 1959-ben állították fel.

A Vincellér Emlékpark

A Ráckapu tér egyik legszebb zöldterülete a Vincellér Emlékpark, amelyet 2008-ban avattak fel.

A park létrehozását az Egri Borbarát Hölgyek Egyesülete kezdeményezte.

Az emlékpark:

az egri szőlőtermesztők előtt tiszteleg,

emléket állít a borászoknak,

minden évben új emlékfával bővül.

A park létrejötte szorosan kapcsolódik Gál Tibor világhírű egri borász emlékéhez, aki sokat tett az Egri borvidék nemzetközi elismertetéséért.

A rácok szerepe az egri vörösbor megszületésében

A tér neve nem csupán egy városkaput idéz.

A történészek szerint a törökök elől északra menekülő szerbek (rácok) jelentős szerepet játszottak az egri vörösbor-kultúra kialakulásában.

Ők honosították meg több olyan borkészítési eljárást, amelyek később hozzájárultak az Egri Bikavér megszületéséhez.

Nem véletlen, hogy a Ráckapu térről nyílik a két legendás borospincés utca:

Árnyékszala

Verőszala

Amit ma érdemes megnézni

Ha a Ráckapu térre látogatunk, néhány perc sétával számos különleges hely érhető el:

II. Rákóczi Ferenc emléktáblája

Vincellér Emlékpark

Árnyék- és Verőszala történelmi pincesorai

a közeli szerb ortodox templom

az egykori Orsolyita iskola épülete

Széchenyi utca barokk házsora

Egri vár néhány perces sétával

Érdekességek

A mai Ráckapu tér helyén állt Eger egyik legfontosabb városkapuja.

Innen vonult be 1705-ben II. Rákóczi Ferenc.

Itt keltezték Magyarország első hírlapját, a Mercurius Hungaricust.

A tér neve a szerb (rác) telepesek emlékét őrzi.

A közeli Verőszala és Árnyékszala utcák ma is az egri borászat fontos helyszínei.

A modern felüljáró alatt ma is több évszázad történelme rejtőzik.

Összegzés

A Ráckapu tér sokkal több egyszerű közlekedési csomópontnál. Ez az a hely, ahol találkozik a középkori városfal emléke, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca, Magyarország első hírlapjának története, az egri borkultúra hagyománya és a modern városfejlesztés. Aki Eger múltját szeretné megérteni, annak érdemes néhány percet eltöltenie ezen a történelmi jelentőségű téren.